Blog
Egészség támogatása
Különleges ajánlat
Márkaismertető
Sport és fitnesz
Termékek igény szerint
Webáruház segédlet
Szűrés törlése

Vitaminok megfázás ellen - tápanyagok melyek segíthetnek a téli náthán

Kelemen József
Kelemen József
2022.02.22 11:33

A hideg téli napok, a fehér táj, hóesés, csúszós utak, a korán reggel befagyott autó – ami miatt késünk a munkahelyről, a forró teák és… a megfázás. Orrfolyás, köhögés és torokfájás, még akár láz is.


A tél, a szépségei ellenére is egy szenvedés tud lenni, ha egy kemény náthával küzdünk. Ezért, hogy egész télen jólérezhessük magunkat támogatnunk kell az immunrendszerünket.

C- és D-vitamin, ezeket szeded? Lehet nem elég! Mutatunk 5 esszenciális immunerősítő tápanyagot a hideg téli napokra.

IMMUNRENDSZER ÉS A MEGFÁZÁS

Kezdjük az alapoknál. Az immunrendszerünk véd minden külső (és belső) kórokozótól, mint a megfázást okozó baktériumok és vírusok is.

Tehát a szervezetbe jutó patogént (ez a fertőzések összefoglaló, latin neve), antigének ismerik fel, és antitesteket (immunsejteket) fognak termelni. Az immunsejtek pedig egy gyulladással járó folyamat által kidolgozzák a fertőzést a testünkből.

GYULLADÁS: JÓ VAGY ROSSZ?

Feltehetőleg mindenki hallott már a gyulladáscsökkentőkről. Ezért úgy gondolhatjuk, hogy a gyulladás csakis rossz tud lenni. Ez nem igaz. A gyulladás egy elengedhetetlen folyamat, a fertőzések leküzdése és a sérült sejtek gyógyulása érdekében.

Ahogy a megfázásokat is okozó vírusok bekerül a testünkbe, ott gyorsan alkotóelemeire esnek szét, majd a testünk sejtjeinek erőforrásait használják ki a DNS-ük vagy RNS-ük sokszorozására. Tehát milliónyi új vírust hoznak létre a saját sejtjeink.

Ahogy ezek a vírusok létrejönnek, úgy kell az immunrendszerünkben elpusztítania őket, hogyan pusztíthatják el ezeket a káros fertőzéseket? Gyulladás által.

A gyulladásos sejtek a vírusokhoz vándorolnak, ezáltal fokozódik a vérellátás, és ezzel a leginkább érintett részek kipirosodhatnak és bedagadhatnak – gondoljunk csak egy mandulagyulladásra. Ezek sejtek fájdalomérzést serkentő hormonokat termelnek, ezzel fokozódik a fájdalomérzés. Továbbá a vírusok további szaporodásának és a hatékony fertőzés semlegesítés érdekében megemelkedik a testhőmérsékletünk, lázasak leszünk. Mindezek azért kellenek, hogy a gyulladásos sejtek a szabadgyökök által, vagy bekebelezéssel elpusztíthassák a kórokozókat.

Viszont, ha hosszútávon alacsony szintű gyulladásban van a testünk, akkor az erőforrást vesz el az immunrendszertől, ezzel gyengíti azt.1-3 Tehát a gyulladás fontos a regenerálódás miatt, a túlzott gyulladással van baj. Ezért megfázás alatt óvatosan vegyünk be gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítókat. Egy kis torokfájása és 37.5 fokos testhőnél még nem feltétlen érdemes gyógyszer szedni.

Tehát a gyulladást is egyensúlyba kell hozni, erre jók lesznek az olyan vitaminok gyógynövényes táplálékkiegészítők, melyek visszaállítják a test egyensúlyát, melyek csupán akkora mértékben csökkentik a gyulladást, ami megfelelő lesz és mindemellett erősítik az immunrendszert.

Univerzális gyulladáscsökkentő és immunerősító hatóanyagok az antioxidánsok, melyek a sejteket károsító szabadgyökök ellen védenek, sok vírus és baktérium is szabadgyökökkel károsít, továbbá számos toxin érhet minket a külvilágból. A szabadgyökök általi károsodás szintén erőforrást vesz el az immunrendszertől, ezért fontos, az antioxidánsok mindennapi bevitele. Ezért együnk sok-sok zöldséget akár, chia magot, spirulinát, gránátalmát és bogyós gyümölcsöket.


A-VITAMIN

Ha megfázásról van szó, akkor a C-és D-vitamin jut mindenki eszébe. Meglepően kevés szó esik az A-vitaminról. Pedig szintén nagyon fontos az immunrendszer védelme szempontjából.

A látás támogatása, mellett az A-vitamin szerepet tölt be az immunrendszer fejlődésében is, de nem csak a belső immunsejtek fejlődése miatt fontos, hanem szerepet tölt be az első fizikális védelmi vonal, a hámsejtek fejlődésében.3-7

Tanulmányok kimutatták, hogy az A-vitamin fontos a bőr és hámsejtek érésében, osztódásában, rétegződésében és hozzájárul a hámsejtek megfelelő alakjához. Ezzel támogatja az immunrendszer első védelmi vonalának, a bőrnek az egészségét.3-8

Ezenfelül tanulmányok arról is beszámolnak, hogy az immunszerveknek folytonos A-vitamin ellátásra van szükségük, hogy megfelelően el tudják látni feladataikat. Továbbá azt is kimutatták, hogy az egyik legfontosabb immunszervünk (a csecsemőmirigy) egészségéhez is fontos az A-vitamin. Állatkísérletek kimutatták, hogy az A-vitaminhiányos állatoknak jelentősen gyengült az immunrendszerük.9-13 Az előbbi hatásokat felerősítik, az A-vitamin antioxidáns tulajdonságai is. Mely segít tehermentesíteni az immunsejteket.14

Tehát az A-vitamin nagyon fontos a téli időszakban (is).

Az A-vitamin kiegészítőnk pontosan a kellő dózisban tartalmaz A-vitamint, ezzel tökéletes lehet megfázásos téli időszakban.

Pro tipp:

Az ajánlott napi A-vitamin (retinol aktivitás ekvivalens, RAE) bevitel:

  • 900 mcg RAE férfiaknál
  • 700 mcg RAE nők esetében
  • 300 – 600 mcg RAE gyerekek esetében (függ a kortól)

Az RAE átváltásai:

  • 1 IU retinol = 0.3 mcg RAE
  • 1 IU beta-karotin táplálékkiegészítő = 0.3 mcg RAE
  • 1 IU beta-karotin táplálékkiegészítő ételből= 0.05 mcg RAE

 

E-VITAMIN

Az A-vitamin mellett fontos lesz még az E-vitamin bevitel is. Mivel nagyon erős antioxidáns hatásokkal bír és képes a prosztaglandinok (fájdalomérző hormonok) szintjét csökkenteni, ezzel fájdalomcsillapító hatásokkal is bírhat.14-18

Tanulmányok kimutatták, hogy az E-vitamin megakadályozza a szírsavak szabadgyök állapotba kerülését, ezzel védi az immunsejteket is, továbbá közvetlenül a T-sejtekre hatva erősíti az immunrendszert.18-23 A legtöbb T-sejt feladata a fertőzések felismerése, és az ezzel járó fertőzéseket pusztító útvonal elindítása. Tehát az E-vitamin által hatékonyabban működhet az immunrendszer.

Az E-vitamin 4 tokoferol és szintén 4 tokotrienol gyűjtőneve. Tanulmányok szerint a tokotrienolok hatékonyabb antioxidáns tulajdonságokkal bírnak, mint a tokoferolok. Erre a magyarázat a molekuláris szerkezetükben rejlik, a tokotrienolok olyan szerkezettel bírnak, ami által a sejtfalon jobban áttudnak jutni, tehát hatékonyabban hasznosulhatnak. 24-26

Ezért az immunerősítés szempontjából egy magasabb tokotrienol tartalmú E-vitamin készítményt javaslunk.

Széleskörben rengeteg különféle E-vitamin beszerezhető nálunk, gondoltunk azokra is akik nem kedvelik a kapszulát, nekik elérhető olaj vagy csepp formában is.

Pro tipp: Az ajánlott napi E-vitamin bevitel: 15 mg. szoptatás alatt: 19 mg, terhesség alatt: 15 mg. Az ajánlott beviteleket csak időszakosan lépjük túl, ne használjunk folyamatosan magas dózisú E-vitamin készítményeket.

 

PROBIOTIKUMOK

Elsőre furcsának tűnhet, de a bélrendszerünk is szoros kapcsolatban van az immunrendszerrel. Ennek megértéséhez nézzük meg mi is a bélflóra?

A bélflóra a szervezetünk teljes emésztőrendszerében élő “mikroorganizmusok” összessége. A jótékony hatásokért leginkább az ún. „jó” baktériumok felelősek, melyek többek közt az emészthetetlen rostokat fermentálják és védelmet nyújtanak fertőzések ellen.  Mivel a bélben lévő „jó” mikroorganizmusok elfoglalják a helyet a patogénektől.

A probléma, akkor kezdődik, amikor a „jó” baktériumok száma lecsökken, ez bekövetkezhet antiobiotikumok használata során, magas cukortartalmú vagy rostszegény diéta alatt (amikoris nincs elegendő tápanyag, ami táplálná őket). Ezért az immunrendszer egészsége érdekében fogyasszunk magas rosttartalmú ételeket – még egy pont a zöldségek, gyümölcsök mellett. Továbbá:

  • Barnarizst és teljes kiőrlésű lisztet válasszunk
  • Fogyasszunk zabpelyhet, zabkorpát, hajdinát, quinoát.
  • Amennyiben nagyon kevés zöldséget fogyasztunk, használjunk rost táplálékkiegészítőt

Ezekből kifolyólag a bélflóra és ezzel az immunrendszerünk támogatására időszakosan (fél évente egyszer) fontos lenne probiotikum készítményeket használni. A probiotikumok a bélbaktériumokat és a mikroorganizmusokat tartalmazzák. Ezzel segítenek visszaállítani a bélflóra egyensúlyát. Antibiotikum kúra után pedig kiemelten fontos lenne a használatuk. A bélbaktériumok egy részét a gyomorsav elpusztíthatja ezért ügyeljünk arra, hogy cellulóz kapszulás probiotikumot válasszunk, mert a cellulóz egy emészthetetlen rost ezért nem képes a gyomorsav lebontani, ezzel a baktériumok hatékonyabban kerülhetnek a bélrendszerbe. Itt egy szuper probiotikum kiegészítő.


ZÖLD TEA

Mi lehet a legjobb egy szuper energialöketet adó antioxidáns bombánál? A megfázáskor, amikor fáradtak és levertek vagyunk, nagyon jól eshet egy olyan ital vagy táplálékkiegészítő, ami egyszerre feltölt és segíti a gyógyulásunkat is. A zöld tea erre a legjobb választás.

A zöld tea fő hatóanyagai a polifenolok közé tartozó ún. katekinek és a koffein. Az utóbbi adja az energia a löketet, a katekinek pedig erős antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek. A katekinek közül a legígéretesebb az EGCG (epigallokatechin-3-gallát).45-49

Az EGCG közvetlenül az immunsejtekre is hathat, számos immunsejt működését serkentheti és jelentős hatást gyakorol a természetes ölő sejtekre (Natural Killer, NK sejt). Az NK sejtek, az immunrendszer „kidobói” ezek semmisítik meg a betolakodókat. 50-52

A koffein pedig az adrenalin receptorokon keresztül hatva élénkít és vitalizál – kis mértékben pedig növeli a vérnyomást, ezért szív-és érrendszeri problémákban szenvedők, csakis a teafüvet használják.

Tehát a zöld tea a benne lévő antioxidánsok hatására erősíti az immunrendszert és a koffein miatt pedig segít visszanyerni az erőnket. Ezzel a zöld tea szószerint életerőt adhat, olyankor, amikor nem érezzük magunkat a legjobban.

A zöld tea a kínálatunkban elérhető filteres vagy magasabb hatóanyagtartalmú kivonatként is.

Pro tipp: A C-vitamin és halolaj (Omega 3) felerősítheti a zöld tea hasznosulását és hatékonyságát. Mindkettőt beszerezheted a kínálatunkban.

 

NAC

Az N-acetilcisztein, melynek rövidítése NAC. Egy kevésbé ismert táplálékkiegészítő, amely hatásairól az orvosok is sokáig megfeledkeztek.

Az NAC valójában egy aminosavszármazék, senkit ne ijesszen meg a furcsa neve. A cisztein nevű aminosav átalakulásával keletkezik. Tudjátok az aminosavak szervezet számára oly fontos fehérjék építőelemei. Vannak közülük a szervezet számára esszenciálisak (melyeket nem tudunk belsőleg termelni, ezeket külső forrásból kell bevinnünk), a ciszteint viszont a szervezetünk maga is termel.

Az NAC a hagymafélékben található természetes vegyület. Az immunrendszerünk szempontjából az antioxidáns tulajdonságai miatt fontos. A szervezetünk az NAC felhasználásával állít elő glutátiont. A glutátion az egyik legfőbb antioxidáns hatású enzimünk. 27-30 Ami hatékony szabadgyök semlegesítésre képes. 31,32

Tehát az erős antioxidáns hatásaiból kifolyólag erősítheti az immunrendszert, ezzel és ezzel enyhülést hozhat megfázásában. Az NAC-t felhasználják nyákoldónak és köptetőnek is, légúti fertőzések esetén. Továbbá az NAC elnyomhatja a fertőzéseket okozó vírusok szaporodását és csökkentheti a káros szintű gyulladást.

Konkrét tanulmányok is születtek, melyek arról számoltak be, hogy csökkenthetik az influenzás és egyéb vírusfertőzések (mint a COVID-19) kockázatát és súlyosságát is. 32-44  A tanulmányok szerint bizonyos vírusok szaporodását közvetlenül megakadályozhatja.

Ezért az NAC egy alulértékelt táplálékkiegészítő megfázások ellen, ami méltó, hogy elfoglalja helyét az ötös toplistában.

Az NAC tanulmányokban legtöbbször használt orális dózisa 600 mg volt, egyes tanulmányok magasabb, 1200 mg-os dózisokkal foglalkoztak. Egy összefoglaló tanulmány kapszulás formában 600 mg-ot javasol. A fertőzéses tünetek észlelését követően (száraz köhögés, láz, torokfájás) 1200 mg javasolt.44

A webshopunkban, az NAC kapszulánként beszerezhető, nézz szét a különféle gyártó termékei között és válaszd ki a számodra legmegfelelőbbet.

 

+1 OMEGA-3

Aki rendszeresen nyomon követi a cikkeimet, az tudja, hogy nem győzöm elégszer hangsúlyozni az Omega 3 vagyis halolaj fontosságát.

A zöld tea hasznosulását segíti, de nemcsak ezért fontos. Emlékeztek a cikk elejére? Ahol írtam, hogy a krónikus alacsony szintű gyulladás erőforrást vesz el az immunrendszertől és ezzel gyengíti azt?

Az Omega 3 ebben segít erőteljesen, mivel gyulladáscsökkentő hormonok előanyagaként szolgál. Sajnos manapság közel sem viszünk be annyi Omega 3-at, mint amire szükségünk lenne.53-56

Ezért érdemes lehet táplálékkiegészítőt használni megelőzésképp szedjünk napi 2-3 kapszulát, fertőzések alatt pedig 4-5-t.

Jó erőt és élményekben, hóesésben gazdag telet kívánunk!

 

Felhasznált források ▼

  1. Minihane AM, Vinoy S, Russell WR, et al. Low-grade inflammation, diet composition and health: current research evidence and its translation. Br J Nutr. 2015;114(7):999-1012.
  2. Pahwa R, Goyal A, Bansal P, et al. Chronic Inflammation. [Updated 2021 Sep 28]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK493173/
  3. Furman D, Campisi J, Verdin E, et al. Chronic inflammation in the etiology of disease across the life span. Nat Med. 2019;25(12):1822-1832.
  4. Mccullough F.S., Northropclewes C.A., Thurnham D.I. The effect of vitamin A on epithelial integrity.  Nutr. Soc. 1999;58:289.
  5. Wang J.L., Swartz-Basile D.A., Rubin D.C., Levin M.S. Retinoic acid stimulates early cellular proliferation in the adapting remnant rat small intestine after partial resection.  Nutr. 1997;127:1297–1303.
  6. Riabroy N., Tanumihardjo S.A. Oral doses of α-retinyl ester track chylomicron uptake and distribution of vitamin A in a male piglet model for newborn infants.  Nutr. 2014;144:1188–1195.
  7. Kiss I., Rühl R., Szegezdi E., Fritzsche B., Toth B., Pongrácz J., Perlmann T., Fésüs L., Szondy Z. Retinoid receptor-activating ligands are produced within the mouse thymus during postnatal development.  J. Immunol. 2008;38:147–155.
  8. Amitromach E., Uni Z., Cheled S., Berkovich Z., Reifen R. Bacterial population and innate immunity-related genes in rat gastrointestinal tract are altered by vitamin A-deficient diet.  Nutr. Biochem. 2009;20:70–77.
  9. Riabroy N., Tanumihardjo S.A. Oral doses of α-retinyl ester track chylomicron uptake and distribution of vitamin A in a male piglet model for newborn infants. J. Nutr. 2014;144:1188–1195. doi: 10.3945/jn.114.191668.
  10. Kiss I., Rühl R., Szegezdi E., Fritzsche B., Toth B., Pongrácz J., Perlmann T., Fésüs L., Szondy Z. Retinoid receptor-activating ligands are produced within the mouse thymus during postnatal development. Eur. J. Immunol. 2008;38:147–155.
  11. Kuwata T., Wang I.M., Tamura T., Ponnamperuma R.M., Levine R., Holmes K.L., Morse H.C., De Luca L.M., Ozato K. Vitamin A deficiency in mice causes a systemic expansion of myeloid cells. Blood. 2000;95:3349.
  12. van Bennekum A.M., Wong Yen Kong L.R., Gijbels M.J., Tielen F.J., Roholl P.J., Brouwer A., Hendriks H.F. Mitogen response of B cells, but not T cells, is impaired in adult vitamin A-deficient rats. J. Nutr. 1991;121:1960–1968.
  13. Darwiche N., Celli G., Sly L., Lancillotti F., De Luca L.M. Retinoid status controls the appearance of reserve cells and keratin expression in mouse cervical epithelium. Cancer Res. 1993;53:2287–2299.
  14. Palace VP, Khaper N, Qin Q, Singal PK. Antioxidant potentials of vitamin A and carotenoids and their relevance to heart disease. Free Radic Biol Med. 1999 Mar;26(5-6):746-61.
  15. Salihha Rizvi et al.: The Role of Vitamin E in Human Health and Some Diseases. Sultan Qaboos Univ Med J. 2014 May; 14(2): e157–e165.
  16. Pakniat H, Chegini V, Ranjkesh F, Hosseini MA. Comparison of the effect of vitamin E, vitamin D and ginger on the severity of primary dysmenorrhea: a single-blind clinical trial. Obstet Gynecol Sci. 2019;62(6):462-468.
  17. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminE-HealthProfessional/
  18. Institute of Medicine (2000). “Vitamin E”. Dietary Reference Intakes for Vitamin C, Vitamin E, Selenium, and Carotenoids. Washington, DC: The National Academies Press. pp. 186–283.
  19. Coquette A, Vray B, Vanderpas J (1986) Role of vitamin e in the protection of the resident macrophage membrane against oxidative damage. Arch Int Physiol Biochim. 94, S29–34.
  20. Hatam LJ, Kayden HJ (1979) A high-performance liquid chromatographic method for the determination of tocopherol in plasma and cellular elements of the blood. J Lipid Res. 20, 639–645.
  21. Meydani SN, Lewis ED, Wu D (2018) Perspective: Should vitamin e recommendations for older adults be increased? Adv Nutr
  22. Wu D, Meydani SN 9 (2008) Age-associated changes in immune and inflammatory responses: Impact of vitamin e intervention. J Leukoc Biol. 84, 900–914. 
  23. Pae M, Wu D (2017) Nutritional modulation of age-related changes in the immune system and risk of infection. Nutr Res. 41, 14–35.
  24. Serbinova E, Kagan V, Han D, Packer L. Free radical recycling and intramembrane mobility in the antioxidant properties of alpha-tocopherol and alpha-tocotrienol. Free Radical Biology & Medicine. 1991;10 (5):263–275.
  25. Serbinova EA, Packer L. Antioxidant properties of alpha-tocopherol and alpha-tocotrienol. Methods in Enzymology. 1994;234:354–366. 
  26. Suzuki YJ, Tsuchiya M, Wassall SR, Choo YM, Govil G, Kagan VE, Packer L. Structural and dynamic membrane properties of alpha-tocopherol and alpha-tocotrienol: implication to the molecular mechanism of their antioxidant potency. 1993;32 (40):10692–10699. 
  27. Pieralisi A., Martini C., Soto D., Vila M.C., Calvo J.C., Guerra L.N. N-acetylcysteine inhibits lipid accumulation in mouse embryonic adipocytes. Redox Biol. 2016;9:39–44.
  28. Diniz Y.S., Rocha K.K.H.R., Souza G.A., Galhardi C.M., Ebaid G.M.X., Rodrigues H.G., Novelli Filho J.L.V.B., Cicogna A.C., Novelli E.L.B. Effects of N-acetylcysteine on sucrose-rich diet-induced hyperglycaemia, dyslipidemia and oxidative stress in rats. Eur. J. Pharmacol. 2006;543:151–157.
  29. Campos K.E., Diniz Y.S., Cataneo A.C., Faine L.A., Alves M.J.Q.F., Novelli E.L.B. Hypoglycaemic and antioxidant effects of onion, Allium cepa: Dietary onion addition, antioxidant activity and hypoglycaemic effects on diabetic rats. Int. J. Food Sci. Nutr. 2003;54:241–246.
  30. Radomska-Leśniewska D.M., Skopiński P. N-acetylcysteine as an anti-oxidant and anti-inflammatory drug and its some clinical applications. Cent. J. Immunol. 2012;37:57–66.
  31. Stone WL, Pham T, Mohiuddin SS. Biochemistry, Antioxidants. [Updated 2021 May 9]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2021 Jan-.
  32. Lobo V, Patil A, Phatak A, Chandra N. Free radicals, antioxidants and functional foods: Impact on human health. Pharmacogn Rev. 2010;4(8):118-126.
  33. Flora SD, Grassi C, Carati L. Attenuation of influenza-like symptomatology and improvement of cell-mediated immunity with long-term N-acetylcysteine treatment. Eur Respiratory J. 1997;10(7):1535–1541.
  34. Poppe M, Wittig S, Jurida L, et al. The NF-κB-dependent and -independent transcriptome and chromatin landscapes of human coronavirus 229E-infected cells. PLoS Pathog. 2017;13(3):e1006286.
  35. Geiler J, Michaelis M, Naczk P, et al. N-acetyl-L-cysteine (NAC) inhibits virus replication and expression of pro-inflammatory molecules in A549 cells infected with highly pathogenic H5N1 influenza A virus. Biochem Pharmacol. 2010;79(3):413–420.
  36. Ho W, Douglas SD. Glutathione and N-Acetylcysteine suppression of human immunodeficiency virus replication in human Monocyte/Macrophages in vitro. AIDS Res Hum Retroviruses. 1992;8(7):1249–1253.
  37. Mata M, Sarrion I, Armengot M, et al. Respiratory syncytial virus inhibits ciliagenesis in differentiated normal human bronchial epithelial cells: effectiveness of N-Acetylcysteine. PLoS One. 2012;7(10):e48037.
  38. Zhang L, Lin D, Sun X, et al. Crystal structure of SARS-CoV-2 main protease provides a basis for design of improved α-ketoamide inhibitors. Science. 2020;368:409–412. 
  39. Guthappa R. Molecular Docking Studies of N-Acetyl Cysteine, Zinc Acetyl Cysteine and Niclosamide on SARS Cov 2 Protease and Its Comparison with Hydroxychloroquine. Chemarxiv. 2020.
  40. Sharafkhah M, Abdolrazaghnejad A, Zarinfar N, et al. Safety and efficacy of N-acetylcysteine for prophylaxis of ventilator-associated pneumonia: a randomized, double blind, placebo-controlled clinical trial. Mojtaba Med Gas Res. 2018;8(1):19–23.
  41. Zhang Q, Ju Y, Ma Y, et al. N-acetylcysteine improves oxidative stress and inflammatory response in patients with community acquired pneumonia A randomized controlled trial. Medicine. 2018;97:e13087. 
  42. Liu Y, Luo G, Qian X, et al. Experience of N-acetylcysteine airway management in the successful treatment of one case of critical condition with COVID-19. Researchsquare. 2020.
  43. Nasia A, McArdleb S, Gaudernackc G, et al. Reactive oxygen species as an initiator of toxic innate immune responses in retort to SARS-CoV-2 in an ageing population, consider N-acetylcysteine as early therapeutic intervention. Toxicol Rep. 2020;7:768–771.
  44. Shi Z, Puyo CA. N-Acetylcysteine to Combat COVID-19: An Evidence Review. Ther Clin Risk Manag. 2020;16:1047-1055. Published 2020 Nov 2.
  45. Yamamoto T., Juneja L.R., Chu D., Kim M. Chemistry and Applications of Green Tea. CRC Press; Boca Raton, FL, USA: 1997. pp. 6–34.
  46. Vuong Q.V. Epidemiological evidence linking tea consumption to human health: A review. Crit. Rev. Food Sci. Nutr. 2014;54:523–536. doi: 10.1080/10408398.2011.594184.
  47. Scharbert S., Jezussek M., Hofmann T. Evaluation of the taste contribution of theaflavins in black tea infusions using the taste activity concept. Eur. Food Res. Technol. 2004;218:442–447.
  48. Vuong Q.V., Stathopoulos C.E., Nguyen M., Golding J.B., Roach P.D. Isolation of green tea catechins and their utilisation in the food industry. Food Rev. Int. 2011;27:227–247.
  49. Hayat K., Iqbal H., Malik U., Bilal U., Mushtaq S. Tea and its consumption: Benefits and risks. Crit. Rev. Food Sci. Nutr. 2015;55:939–954.
  50. Chacko SM, Thambi PT, Kuttan R, Nishigaki I. Beneficial effects of green tea: a literature review. Chin Med. 2010;5:13. Published 2010 Apr 6.
  51. Rahayu RP, Prasetyo RA, Purwanto DA, Kresnoadi U, Iskandar RPD, Rubianto M. The immunomodulatory effect of green tea (Camellia sinensis) leaves extract on immunocompromised Wistar rats infected by Candida albicans. Vet World. 2018;11(6):765-770.
  52. Suzuki Y, Miyoshi N, Isemura M. Health-promoting effects of green tea. Proc Jpn Acad Ser B Phys Biol Sci. 2012;88(3):88-101.
  53. Innes JK, Calder PC. Omega-6 fatty acids and inflammation. Prostaglandins Leukot Essent Fatty Acids. 2018 May;132:41-48.
  54. Moghadasian, Mohammed H. (2008). “Advances in Dietary Enrichment with N-3 Fatty Acids”. Critical Reviews in Food Science and Nutrition. 48 (5): 402–10.
  55. Cleland, Leslieg; James, Michaelj; Proudman, Susannam (2006). “Fish oil: What the prescriber needs to know”. Arthritis Research & Therapy. 8 (1): 679–81.
  56. Simopoulos AP. The importance of the ratio of omega-6/omega-3 essential fatty acids. Biomed Pharmacother. 2002 Oct;56(8):365-79.

Vitamin360 blog

Táplálkozási szakértőnk által írt cikkeink között termékismertetőket és friss híreket olvashattok az egészséges életmód és táplálkozás világából. Nézz vissza hetente, mert minden hétre tartogatunk egy izgalmas új témát.