Szűrés

Stresszkezelés

Összes termék a kategóriában

A mai világban óriási mennyiségű stresszforrásnak vagyunk kitéve. Ez tartós feszültséget és folyamatos idegességet eredményezhet. Akár betegségeket is okozhat. Minden embernél más-más forrásból érkezik a stressz – mindenki más miatt idegeskedik. Ilyen források lehetnek: a félelem, aggodalom, megfelelési kényszer, bizonyos múltbeli traumák, felgyorsult életmód és a túl sok munka.

A “stresszelés” hatására a mellékvese rengeteg kortizolt (ún. “stresszhormont”) termel. Ha hosszú távon nem tudjuk kezelni a stresszforrásokat, akkor egy idő után a mellékvese károsulni fog, “kifárad” és már nem fog tudni megfelelő mennyiségű kortizolt kiválasztani, ekkor lép fel a kortizolhiány.

Ennek megértéséhez nézzük meg egy példán keresztül mi is történik stressz alatt a szervezetünkkel. Képzeljük el, hogy sétálunk az utcán és éppen nekünk támadnak, ki akarnak rabolni. Mi történik a testünkben?

Hirtelen felgyorsul a szívverésünk, felemelkedik a vérnyomásunk, leizzadunk, pupillák kitágulnak, csak az adott célra koncentrálunk, hogy kivédjük a támadást, ezzel az összes energia az izmokba továbbítódik, azt vesszük észre sokkal erősebbek vagyunk mint szoktunk. Ezt hívjuk “küzdj vagy menekülj” válasznak és a túlélés miatt lett belénk kódolva. Ezért két hormon felelős a leginkább, az adrenalin és a kortizol. Az adrenalin emeli a pulzusunkat és a vérnyomást, általa több vér jut az izmokhoz. A kortizol pedig az izomzat és az agy energiaellátásáért, segítségével fokozódik az esetlegesen sérült sejtek tápanyagellátása felelős.

Ahogy látjuk elengedhetetlen kortizol és az adrenalin a túléléshez, ezek a hormonok állandóan termelődnek. Ahogy felkelünk onnantól segítenek energetikusnak és fittnek maradni a nap folyamán. Ettől érezzük magunkat fittnek és energiadúsan edzések után.

Viszont az állandó stressz a kortizolt és adrenalint érzékelő receptorokat egyre érzéketlenebbé teszi, majd beáll a mellékvese kifáradás erre van egy hivatalos megnevezés: hipotalamusz-agyalapi mirigy-mellékvese szabályozási rendellenesség.

Van egy jó hír is: a magnézium kulcsfontosságú szerepet tölt be ezen az útvonalon (hipotalamusz, agyalapi mirigy és mellékvese), így a szedése javíthatja ennek a működését és segíthet a stresszkezelésben.

A mellékvese kifáradás tünetei:

  • Legfőbb: állandó fáradság, levertség
  • Alvási nehézségek
  • Felkelés nehezen megy
  • Koffein-, alkohol-, nikotinfüggőség
  • Étvágytalanság
  • Hányinger, émelygés

Ennek megelőzésére a magnézium szedése mellett a stresszforrásokat kell kezelnünk az életben. Annak érdekében, hogy a kortizolt és adrenalint egyensúlyba hozzuk, a szerotonin és dopamin hormon szintjét kell serkentenünk.

A szerotonin (5-HT) az egyik “boldogsághormon”, nem ismerjük ezen hormon minden hatását, viszont szerepet játszik a hangulat, étvágy, szexualitás, alvás, a fájdalom érzet és a jutalmazó rendszer szabályozásában.

A szerotonin hiány számos neurológiai betegséggel kapcsolatba hozható:

  • Depresszió
  • Bipoláris zavar
  • Fibromyalgia (krónikus, egész testben szétterjedő fájdalom)
  • Migrén
  • Fülzúgás

Szerotonint a szervezetünk a triptofán nevű aminosavból képez. Ezért a triptofán és az illetve az 5-HTP (5-hidroxitriptofán) kiegészítés serkentheti a szerotonin szintet, ezzel javítva a hangulatot és segíthet a sresszkezelésben.

A dopamin szintén sokoldalú hatást fejt ki, többek közt szerepe van a motivációban, memóriában, a mozgásban és a jutalmazó rendszerben ezzel pedig a függőség kialakulásában. Parkinson-kór során dopaminsejtek pusztulnak el.

A Parkinson-kór kezelésében segíthet egy kanabiszból kinyert nem tudatmódosító hatóanyag a kannabidiol (CBD). Arról, hogy a dopamin útvonalon hat-e a CBD az irodalom nem egységes. Születtek olyan tanulmányok melyek kimutatták, hogy a CBD képes lehet kis mértékben a dopamint érzékelő receptorokhoz kapcsolódni. Ezenfelül a CBD a szerotonin receptorokhoz is kapcsolódhat. Ezzel segíthet jobb hangulatot kölcsönözni és segíthet a stresszkezelésben.

A stresszkezelést nagyban befolyásolja az alvásunk is. Az alvás egy elengedhetetlen folyamat, ahhoz hogy a testünk és az agyunk megfelelően működjön, az alvás alatt nagymértékben fokozódik a szerotonin előállítás. Ebben lesz nagy segítségünkre az „alváshormon”, a melatonin, ez felelős az álmosságérzetért, az alvás beindításáért. A melatonin javítja az alvás minőségét is, ezért számos alvási rendellenességben javulást hozhat.