A szervezetünk a működéséhez szükséges tápanyagokat (vitaminok, ásványi anyagok), energiát és vizet a külvilágból veszi fel (étel és ital formájában). Az emésztőrendszer része a szájüreg, nyelőcső, gyomor és bélrendszer.
A gyomorból a bélrendszerbe kerül az étel, ahol a már megemésztett étel tápanyagtartalma kiválasztódik. Itt a pH inkább már lúgos kémhatású. A bélrendszerünk ad otthont rengeteg baktériumnak. A bélflóra a szervezetünk teljes emésztőrendszerében élő “mikroorganizmusok” összessége.
A bélflóra milliárdnyi kis baktériumot tartalmaz és nagyon fontos az egyensúlya, ennek támogatására kínálunk probiotikum készítményeket, melyek ezen baktériumokat tartalmazzák. A probiotikumok segítik a megfelelő emésztést, támogatják az immunrendszert és az agy megfelelő működését, valamint védenek a fertőzések ellen.
A bélbaktériumok számos funkciót betöltenek a testünkben, többek között az emészthetetlen rostok fermentálása általuk történik. A fermentálás során rövidláncú zsírsavak keletkeznek, melyeket felhasznál az izom, vastagbél és a máj is. Ezáltal a rostok serkentik ezen sejtek működését. Továbbá a bélflóra bontja le az epesavat és előállít B- és K-vitamint.
Ezenfelül egyre több tanulmány született, hogy a bélflóra kapcsolatban áll az immunrendszerrel és az aggyal is.
Az autoimmun betegségeknél a szervezet a saját sejtjeit érzékeli idegen anyagként és elkezdi károsítani. Ezen betegségek kialakulása egybefügg a bélrendszerünk állapotával, ezt a tényt már régóta sejtették a kutatók, azonban a technológia csak manapság jutott odáig, hogy ezt bizonyítani is lehessen. A mikrobióta hatását nagyon érdekes módon bizonyítják: olyan állatokon, melyeket úgy nevelnek, hogy egyáltalán nem éri őket élő organizmus. A kísérletekben azt tapasztalták, hogy az immunrendszerük nem működik megfelelően. Emlékeztek, hogy nagyszüleink azt mondták mindig együnk meg kis mennyiségű koszt? Mennyire igazuk volt…
Az emésztőrendszer az idegrendszerrel is kapcsolatban áll, ennek bebizonyítására gondoljunk arra, hogy milyen boldogok is tudunk lenni egy ételtől. Az étvágyat és az emésztést számos hormon befolyásolja, melyek az agyunkra is hatnak.
Ezenfelül a bélflóra és konkrét kapcsolatban áll az idegrendszerrel. A kutatások azt igazolták, hogy a kapcsolat mindkét irányban fentáll, az agy küld jeleket a bélrendszernek, de a bélrendszer is tud jeleket küldeni az agyba. Tanulmányok kimutatták, hogy a bélflórával nem rendelkező állatok kortizol (stresszhormon) szintje növekedett, tanulási nehézségekkel rendelkeztek és csökkent izomtömeggel is rendelkeztek. Továbbá a székletürítésük és a nagysága megnagyobbodott.
Ezért ha azt tapasztaljuk, hogy több nap is eltelik székletürítés nélkül, akkor érdemes több vizet inni, több rostot fogyasztani és probiotikum készítményeket használni.
Ezenfelül, a probiotikumban található baktériumok (mint a lactobacillusok és bifidobaktériák) segítik a vagina, húgyút és a húgyhólyag megfelelő pH-jának fenntartását, ezzel a fertőzések kevésbé fogják “otthonosan érezni” magukat és lecsökken a fertőzések esélye. Ezenfelül ezek a baktériumok megtapadnak a húgyhólyag falán és elfoglalják a helyet a fertőzésektől.
Mi a probiotikum?
A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyeknek jótékony hatása van a szervezetre, különösen a bélflórára. Segítenek fenntartani a bélrendszer egészségét és erősíthetik az immunrendszert.
Probiotikum - mikor és milyen probiotikumot szedjünk?
A probiotikumok szedésének ideje és a megfelelő típus kiválasztása függ az egyén egészségi állapotától és céljaitól. Általában ajánlott probiotikumokat szedni olyan esetekben, amikor emésztési problémák merülnek fel, például puffadás, hasmenés vagy bélrendszeri diszkomfort érzés esetén. Ezenkívül antibiotikum-kezelés alatt is hasznos lehet probiotikumokat szedni, hogy segítsék a bélflóra egyensúlyának helyreállítását.
A megfelelő probiotikum kiválasztása fontos, és számos tényezőt kell figyelembe venni. Fontos megfontolni a probiotikumok összetételét, beleértve a baktériumtörzseket és azok mennyiségét. A legtöbb esetben olyan probiotikumok ajánlottak, amelyek többféle baktériumtörzset tartalmaznak, például Lactobacillus és Bifidobacterium fajokat. Ezenkívül figyelembe kell venni az egyéni érzékenységeket és az esetleges allergiákat is.
A probiotikumok szedése előtt mindig érdemes konzultálni egy egészségügyi szakemberrel vagy táplálkozási szakemberrel, különösen ha valaki komolyabb egészségügyi problémákkal küzd, vagy ha gyermekeknek vagy idősebbeknek szánod a probiotikumot. Ők segíthetnek meghatározni a legmegfelelőbb probiotikum típust és adagolást az egyéni szükségletek alapján.
Legjobb probiotikum
A legjobb probiotikum kiválasztása nagymértékben függ az egyéni igényektől és az egészségi állapottól.
Probiotikum gyerekeknek
A gyerekeknek szánt probiotikumokat általában olyanok közül választják, amelyek alacsonyabb baktérium tartalommal rendelkeznek, és speciálisan a gyermekkor speciális igényeinek megfelelően lettek összeállítva.
Probiotikum felnőtteknek
A felnőtteknek szánt probiotikumok általában magasabb baktérium tartalommal rendelkeznek és szélesebb körű törzseket tartalmaznak, mivel az emésztőrendszer működése már teljesen kifejlődött.
Mikor szedjünk probiotikumot?
Probiotikumokat lehet szedni rendszeresen az emésztés támogatására vagy akár antibiotikum-kúra mellett is, hogy segítsék a bélflóra egyensúlyának helyreállítását.
A probiotikumokat általában akkor érdemes szedni, ha valaki kiegyensúlyozatlan bélflórával rendelkezik, vagy ha olyan körülmények között van, amelyek károsíthatják a bélflórát, például antibiotikum-kezelés vagy emésztési problémák. Emellett a probiotikumok segíthetnek az emésztési rendellenességek, például a puffadás, a hasmenés vagy a székrekedés kezelésében is.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a probiotikumoknak lehetnek mellékhatásaik, és nem mindenki reagál rájuk ugyanúgy. Ha bármilyen egészségügyi problémád van, vagy kétségeid vannak a probiotikumok szedésével kapcsolatban, érdemes konzultálni orvosoddal vagy egy táplálkozási szakemberrel.