A növények évmilliók óta élnek a Földön. A túlélés érdekében számos olyan anyagot („biomolekulát”) termelnek, amely védelmet nyújtanak különböző külső behatás és a klímaváltozás ellen. Ezért oly régóta kutatottak a gyógynövények. Ilyen gyógynövény a Görögszéna is.
A görögszéna egy rövid ideig élő, pillangósvirágúak családjába tartozó növény. A latin neve („triagonella”) a háromszög alakú virágaira utal. Felhasználják a levelét és magját fűszerként különféle ételekben, de önmagában is fogyasztják. Afrikában kenyérhez adják, hogy növelje a tápanyagértékét.
A görögszéna egy igazán kutatott gyógynövény, klinikai kutatások is igazolják az egészségre előnyös hatásait. Számos hatóanyagfajta egyesül ebben a gyógynövényben. A benne található szaponinok, alkaloidok, polifenolok, flavonoidok és zsírsavak, erős gyulladáscsökkentő, fertőzésellenes, antioxidáns, antibakteriális, vércukorszintszabályzó és koleszterinszint csökkentő tulajdonságokkal bírnak.
A görögszéna szaponintartalma nagyon egyedülálló, van benne egy egyedei hatóanyag, amely nagyon kevés másik növényben található – név szerint diosgenin. A diosgenin pedig számos hormon előanyaga. Ezenfelül a görögszénában találhatóak fitoösztrogének melyek a női nemi hormon (ösztrogén) receptoron hatva képesek a nemi hormonok szintjét egyensúlyba hozni
A görögszéna továbbá B-vitaminokban, illetve A-és C-vitaminban gazdag. A magas rosttartalma miatt nedvesíti a székletet és segít a székrekedés megakadályozásában, illetve vércukorstabilizáló hatásokkal is bír. A görögszéna a rosttartalmát tekintve is egyedülálló, a benne lévő ún. galaktomannán rost egyedülálló összetételének köszönhetően (1:1 arányban tartalmazza a mannóz és galaktóz nevű cukrot) jobban oldódik, ezzel jobban nedvesíti a székletet. Az előző állítás megértéséhez tudnunk kell, hogy a rostok nagyon összetett szénhidrát molekulák (nagyon sok cukormolekula kapcsolódik egymáshoz) és így alakul ki a gyomor számára emészthetetlen szerkezet.
A zsírsavtartalmát tekintve olajsavban, linolsavban és linolénsavban és lecitinben (foszfatidil-kolin) gazdag. Ezen zsírsavak nagyrésze erős gyulladáscsökkentő hatásokkal bír, a lecitin továbbá kifejezetten előnyös az agyműködésre.
Az ún. oxidatív stressz komoly problémát jelent az emberi test számára. A szabadgyökök - melyek a szervezeten belül is termelődnek, de külső forrásokból (toxinokból) is származhatnak, nagyon erős sejtkárosodást okozhatnak. Ami pedig számos betegség és fertőzés kialakulásának melegágya. A szabadgyökök elektront vesznek el a sejtektől, melyek így működésképtelenné válnak. A görögszéna a benne található polifenolok, zsírsavak és vitaminok hatására erős antioxidáns hatásokkal bír, melyről rengeteg kutatás beszámol. A legnagyobb polifenol tartalommal a maghéj rendelkezik.
A benne lévő zsírsavak, szaponinok és a hidroxi izoleucin erős gyulladáscsökkentő hatásokkal is bír. Ezzel véd az autoimmunbetegségek, szív-és érrendszeri, illetve az idegrendszeri betegségek kialakulásától. A görögszénában rengeteg különféle gyulladáscsökkentő hatóanyag van, vannak olyanok, melyek a gyulladás gyökerénél hatnak és a ciklooxigenáz nevű enzim működését gátolják (ez az enzim felelős számos gyulladáskeltő és fájdalomérzetet okozó hormon termeléséért). Vannak olyanok melyek a gyulladást serkentő hormonok mennyiségét vagy érzékelését csökkentik.
Ezenfelül a görögszéna gomba-, baktérium és vírusellenes hatásokkal is bír, melyet számos kutatás megerősít.
Egy nagyon érdekes hatásként: a görögszénáról kiderült, hogy vércukorszint szabályzó hatásokkal is bír, ez köszönhető egyrészt a diosgenin hormonszabályzó hatásainak, másrészt a görögszénában található antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatóanyagoknak és a rostnak, amely lassítja a szénhidrát felszívódását.
Továbbá a görögszéna kivonat, növelheti a tesztoszteron szintet olyan férfiaknál, akiknél a tesztoszteron szint alacsonyabb. Tehát, ha sokszor érezzük magunk fáradtnak, alacsony a libidónk és úgy érezzük, hogy szinte lehetetlen izmot építenünk – akkor érdemes elmenni egy tesztoszteron szint vizsgálatra, és amennyiben alacsonyabb a szintje, a természetes hormonoptimalizálók a segítségünkre lehetnek, ilyen a görögszéna kivonat is.
Ezenfelül tanulmányok igazolták, hogy a görögszéna segítséget nyújthat a policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek. A PCOS egy hormonális betegség, melyet leginkább a férfi nemi hormonok túlsúlya és inzulin rezisztencia kísér. Mégis hogyan segíthet a görögszéna, ha előbb említettük, hogy növeli a férfi nemi hormonok szintjét?
Férfiaknál az alacsony tesztoszteron szintet az ún. aromatáz enzim csökkent működése okozza, amely minden nemi hormon termeléséért felelős, a görögszéna többek közt ennek a működését serkenti, de ha ez megfelelően működik (vagy túlműködik, mint a PCOS esetén), akkor nem tudja tovább fokozni a működését vagy túlműködésénél még rezisztenciát okozva csökkentheti is azt. Továbbá a PCOS-nél erős gyulladás is fennáll, ezért a gyulladáscsökkentő hatóanyagok javulást eredményezhetnek ennél a betegségnél - a görögszéna pedig gyulladáscsökkentő hatásokkal is bír.
A görögszéna kivonatról bebizonyították, hogy enyhítheti a menstruáció kellemetlen tüneteit, illetve csökkentette a vashiány esélyét – ugye a menstruációs vérzés alatt nagyon sok vasat veszít a szervezet.
A görögszéna kivonat szedése általánosan biztonságosnak tekinthető, habár konkrét dózisokról, amelyben hatásosnak bizonyulhat hiányos az irodalom. A csicseriborsó allergiások fokozottan ügyeljenek, mert a görögszéna is kiválthatja az allergiás reakciókat, továbbá terhesek és szoptató nők számára a kivonat nem ajánlott, de a görögszéna, mint ételként fogyasztva nem okoz problémát.
A kivonat ajánlott dózisa 500 – 2000 mg közé esik. Minél alacsonyabb a tömegünk, annál kevesebb is elég, minél magasabb annál többre lesz szükség.