A fahéj egy világszerte elterjedt fűszer, legalább annyira elterjedt, mint a kakaó. Szerintem senkinek sem kell bemutatni, mindenki kóstolta már. A fahéj egyes fafajék kérgéből származik, méghozzá az ágak vagy a gyökerek lefejtett kérgéből.
Az ágak kérgének fő hatóanyagai a monoterpének és a fahéjaldehidek, a gyökér kérgének fő hatóanyagai szintén a monoterpének, fahéjaldehidek helyett kámfort tartalmaz.
A fitoterápiával foglalkozó európai tudományos szövetkezet két fahéj fajtát fogadott el gyógyászati célokra: Cassia és Ceyloni fahéj. Mindkét fahéj fajta részben különbözik összetételét tekintve.
A ceyloni fahéjfa ágának kérgéből nyert olaj hatóanyagai transz-fahéjaldehid (50-60%-ban), eugeonol és linalol, melyek hárman a teljes hatóanygartartalom 80%-át legalább kiteszik.
A cassia fahéj ágának kérgéből nyert hatóanyagok: fahéjaldehid, fahéjsav, fahéj-alkohol és kumarin.
Fontos hozzátenni, hogy a fahéjaldehidek a többi összetevővel ellentétben hő hatására (60° felett) elveszítik a szerkezetüket, ezzel a fahéj hőkezelés hatására elveszti egyik fontos hatóanyagát.
A fahéj leginkább a vércukorszint szabályzó hatásairól ismert, azonban előnyei sokkal széleskörűbbek ennél, az egész testre kiterjednek.
Egyaránt a ceyloni és cassia fahéj is inzulinszerű hatásokat fejt ki. Ez annyit jelent, hogy lehetővé teszi a vérbe jutott cukor felhasználását – ezzel kiegyensúlyozza a vércukorszintet. A cukorbetegségnél (legyen szó I-es vagy II-es típusról) a hasnyálmirigy nem tud elegendő inzulint termelni, ilyenkor a vérbe jutó cukrot a sejtek nem képesek egyből felhasználni, hanem egy magas vércukorszint emelkedés után, amikor már sikerül megfelelő mennyiségű cukrot termelnie a szervezetnek hirtelen leesik a vércukorszint – ez az ingadozás egy nemkívánatos állapot, amely rengeteg komplikációt okozhat. Az inzulin rezisztenciánál pedig termelődik elég mennyiségű inzulin, de ezt a sejtek nem képesek érzékelni és felvenni a vérben lévő cukrot.
Ezekben segít a fahéj, azáltal, hogy inzulinszerű hatásokat fejt ki és serkenti az inzulin hormon működését. A fahéj tehát stabilizálja a vércukorszintet, ezzel segíthet a cukorbetegség vagy az inzulinrezisztencia kezelésében, mely bizonyítására klinikai tudományok is születtek. A kutatók úgy vélik a fahéj ezen hatásaiért, a hidroxikalkon nevű flavonoid felelős.
A vércukorszabályzó tulajdonságaival összefüggésben, a fahéj hatóanyagi gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásokkal is bírnak – ezzel tovább növeli a vércukor stabilizáló hatásait, mivel ha csökken a gyulladás, a hasnyálmirigy sejtjei és képesek több inzulint termelésére, illetve az antioxidánsok pedig védik az inzulint érzékelő receptorokat a szabadgyökök általi sérüléstől, ha pedig beáll a vércukorszint az tovább csökkenti a gyulladást és a szabadgyöktermelést, ezzel a vércukorszint és a gyulladás oda vissza hat egymásra.
Tanulmányok kimutatták, hogy a fahéjaldehidok és az eugenol a COX-2 nevű enzimet képesek gátolni. Ez az enzim felelős a gyulladáskeltő és a fájdalomérzésért felelős hormonok termeléséért – ezt az enzimet gátolják a fájdalomcsillapító gyógyszerek is. Ezzel a fahéj egy nagyon erős természetes gyulladáscsökkentő.
Továbbá erős antioxidáns hatásokkal bír, ez annyit jelent, hogy segít a szervezetet károsító szabadgyökök leküzdésében. Ilyen szabadgyökök termelődnek toxinok hatására, de a normális testi funkciók is során is termelődnek szabadgyökök. A fahéjban lévő hatóanyagok ezeket a szabadgyököket semlegesítik. Egyrészt csökkenti a NO (nitrogén monoxid) szabadgyök termelését, a lipid peroxidáció folyamatát (melyben a zsírsavak kerülnek szabadgyök állapotba). Továbbá serkenti olyan enzimek működését, melyek a káros szabadgyököket bontják. Ezzel széleskörű antioxidáns hatásokkal bír – kiváló antioxidáns forrás.
A szabadgyökellenes (antioxidáns) hatásai révén, immunerősító, illetve erős fertőzés- és kórokozó ellenes hatásokkal rendelkezik, számos különféle baktérium és vírustörzseken végzett kutatások is beszámolnak erről.
Az antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatásaiból kifolyólag védelmezhet számos különféle betegség ellen (mint a szív-és érrendszeri, emésztőrendszeri, idegrendszeri és autoimmunbetegségek) védelmet nyújthat.
A fahéj tehát egy igazi természetes csoda, amely minden ember konyhapolcán megtalálható. Azonban a túlzott fahéj fogyasztásnak egyetlen hátránya van: a kumarin tartalma – amely a Cassia fahéjban a legmagasbb, a Ceyloni fahéj elhanyagolható kumarint tartalmaz. A fahéjban lévő kumarinról kimutatták, hogy májkárosító hatásokkal bír, ezért a Cassia fahéj fogyasztás mérséklését javasolják – illetve ennek kiküszöbölésére használunk Ceyloni fahéjat.
Az ajánlott napi dózis 1-3 gramm őrölt fahéj por vagy (200-400 mg kivonatként). Hosszú távú használat során részesítsük előnyben a Ceyloni fahéjat és kivonatát.