Hisztamin Intolerancia | Allergia-Kisokos

A mai cikkükben bemutatjuk, hogy mi az a hírhedt hisztamin és milyen szerepe van? Átnézzük a hisztamin intolerancia kialakulásának mechanizmusát és végül megismerkedünk azzal is, hogy milyen táplálékkiegészítők segíthetnek a kezelésében?

Mi a hisztamin és milyen szerepe van?

A hisztamin funkcióját tekintve neurotranszmitter; vagyis agyi ingerületátvivő anyag („idegrendszeri hormon”).¹ A bazofil granulociták és a hízósejtek képesek kizárólag a hisztamin termelésre – mindkét kifejezés a vérben található immunsejtek egy-egy fajtáját jelöli. A hisztamin ezekben a sejtekben csak kondroitin-4-szulfáttal és heparinnal együtt tud tárolódni.²

A hisztamin röviden az allergiás reakciókban játszik szerepet. Az allergiával is mindig a kellemetlen szénanáthát, az orrdugulást, fejfájást ás hasonlókat asszociálunk, viszont az allergiás reakciók által tudja a szervezetünk kidolgozni a kórokozókat. Tehát az allergia mechanizmusa nélkül a leggyengébb fertőzés is elhatalmasodna rajtunk.

A hisztamin teljeskörű hatását az azokat érzékelő négyféle receptor munkáján keresztül tudjuk a legpontosabban bemutatni és megérteni.

H1 receptor^3-5

A H1-es receptor aktivációja (vagyis a hisztamin hozzákapcsolódása) a tipikus allergiás/anafilaxiás reakciót provokálja; vagyis bőrviszketést, fájdalmat, izzadást, hörgőszűkületet, vérnyomás csökkenést, emelkedett pulzusszámot, értágulást és az erek áteresztőképességének növekedését eredményezi. Ezenfelül a H1 receptorok befolyásolják az alvás-ébrenlét ciklust, az étvágyat, a test hőszabályozását, az érzelmeket, memóriát/tanulást és a mozgást. Továbbá a H1-es receptorok vesznek leginkább részt az asztma kialakulásában, hajlamosítanak simaizom görcsökre és megduzzaszthatják a nyálkahártyát. Tehát minden, ami allergiával kapcsolatos a H1-es hisztamin receptoron keresztül fut át. E tekintetben az anafilaxiás sokk leginkább a H1-es receptorok túlműködése miatt alakulhat ki. A H1-es receptorokat blokkoló gyógyszerek jelentik az allergia elleni készítmények széles csoportját és a kötőhártya gyulladás kezelésében is segíthetnek.

H2 receptor^6,7

A H2-es receptor a gyomorsav termelődését serkenti, a vérnyomást viszont csökkenti, továbbá az érfal áteresztőképességét befolyásolja. Hajlamosíthat még fejfájásra, izzadásra, emelkedett pulzusszámot és hörgőszűkületet eredményezhet. Tehát a H2-es receptor is gyulladáskeltő, de hatása közel sem olyan erőteljes, mint a H1-es receptornak. A patkóbél fekélyek kezelésében és a kiújulásának megakadályozásában a H2-es receptor blokkoló gyógyszereknek ezzel szemben nagy szerepük van.

H3 receptor⁸

A H3-as receptor leginkább az idegrendszerre hat; befolyásolja az olyan „agyi hormonok” szintjét, mint a dopamin, szerotonin, noradrenalin és acetilkolin. Továbbá kitágíthatja az ereket az orrnyálkahártya közelében. A H3-as receportok befolyásolják az idegsejtek és a hízósejtek további hisztamin előállítását is.

H4 receptor⁹

Fontos szerepet töltenek be a gyulladásban és az autoimmunfolyamatokban.

Ezen hatásokat olvasva azt hihetnénk, hogy a hisztamin egy igazán gonosz valami és biztosan mindenki feltette már a kérdést, hogy akkor minek is van rá szükség, ha számos kellemetlen, de akár életet veszélyeztető állapotot tud okozni (gondoljunk csak az anafilaxiás sokkra, vagyis a túlzott allergiás reakcióra)?

Kis mennyiségben igenis szükség van hisztaminra! Miért is?

• A hisztamin a megfelelő arányokban óriási szerepet tölt be az immunrendszerben; vagyis véd a kórokozóktól.
• Fenntartja a megfelelő gyomorsav mennyiségét – gyomorsavra pedig természetesen szükség van a megfelelő emésztés szempontjából.
• Tágítja az ereket, így segít fenntartani a vér megfelelő áramlását.
• Az alvás-ébrenlét ciklus szabályozása miatt segíthet energetikusnak maradni a nap folyamán.
• A megfelelő szintje hozzájárul a kiegyensúlyozott mentális állapothoz

Hogyan termelődik a hisztamin?

A hisztamin előállításához L-hisztidin aminosavra van szükség (ami esszenciálisnak tekinthető, tehát a testünk nem termeli, külső forrásból kell azt pótolni). A hisztidinből az L-hisztidin dekarboxiláz nevű enzim csinál hisztamint, B6-vitamin segítségével.

Hogyan bontható le a hisztamin?

A hisztamin eltávolításának már két útvonala ismert; a hisztamin-N-metiltranszferáz (HNMT) és a diamin-ozidáx (DAO) enzim végzik a hisztamin lebontásának oroszlánrészét. A hisztamin blokkolók megértéséhez még fontos tudni, hogy míg az elsőként említett enzim egyedül vesz részt a légutakban felszabaduló hisztamin lebontásában.  A táplálkozással bevitt hisztamin lebontása pedig a másik enzim: a DAO feladata. A hisztamint eltávolító DAO enzim megfelelő működéséhez is B6-vitamin kell, mint ahogyan a hisztamin termelődéséhez is (tehát az nem megoldás, hogy lecsökkentjük a B6-vitam bevitelét).

Hogyan alakulhat ki a hisztamin intolerancia?

Ha az előbb felsorolt két enzim nem megfelelően működik vagy csökken a mennyiségük, akkor a hisztamin felhalmozódhat a szervezetben, ami hisztamin intoleranciához vezethet. Ez különböző tüneteket okozhat, például bőrpírt, csalánkiütést, fejfájást, hasmenést, puffadást, orrdugulást vagy légzési nehézséget.

A hisztamin intolerancia kialakulásának okai lehetnek:

1. DAO enzim hiánya vagy alacsony szintje: Ez lehet genetikai eredetű vagy bizonyos betegségek (például gyulladásos bélbetegségek) következménye.
2. DAO enzim működésének gátlása: Bizonyos gyógyszerek (például fájdalomcsillapítók, antidepresszánsok: diklofénák, kalvulánsav, aszpirin) és adalékanyagok (pl. a benzoátok, szulfitok, glutamátok) blokkolhatják a DAO enzim működését.
3. Túlzott hisztamin bevitel: Az ételből és italból bevitt hisztamin magas mennyiségekben hozzájárulhat az intolerancia kialakulásához. Ilyenek például az érlelt sajtok, alkohol (főként a vörösbor), füstölt húsok, konzervált halak, paradicsom, spenót és fermentált ételek.
4. Bélflóra egyensúlyzavara: Egyes bélben lévő baktériumok is termelnek hisztamint, ezért amennyiben felborul a bélflóra egyensúlya, az szintén hozzájárulhat a hisztamin intoleranciához. A bélflóra kezelésében pedig nem minden esetben nyújtanak segítséget a probiotikumok, mert azok nagy része is hisztamint termel, ezért először az étrendet kell rendbe tenni (amennyiben étrendből nem viszünk be elegendő bélflórát tápláló rostot, akkor használjunk rostport).

Hisztamin intolerancia tünetei

Amint azt a négy hisztamin receptoron keresztül láthattuk, a hisztamin testszerte lát el feladatot, így a hisztamin intolerancia tünetei is kiterjedhetnek az egész testre és rengeteg kombinációban előfordulhatnak. Pontosan emiatt nehezen ismerhetőek fel. ^10,11

• Gyomor-bélrendszer köthető tünetek: hasfájás, hányinger, hasi görcsök, hányás, hasmenés, székrekedés, gyomorsavas panaszok és puffadás (étkezés utáni kellemetlen teltségérzés).
• Légzőrendszeri panaszok: orrdugulás, tüsszögés, köhögés, orrfolyás, asztmás tünetek.
• Bőr problémák: ekcéma, ödéma, viszketés, csalánkiütés, kipirosodás és egyéb bőrelváltozások.
• Szív- és érrendszer befolyásolása: emelkedett pulzusszám, de vérnyomás csökkenés, szédelgés.
• Központi idegrendszeri tünetek: migrén, fejfájás, erős álmosság étkezés után, hangulatzavarok, szorongás.
• Egyéb panaszok: fájdalmas menstruáció, izomrángások(remegés) és izzadás.

Fontos megjegyezni, hogy a hisztamin intolerancia fő tünetegyüttese az allergiát utánozza, viszont a diagnózis felállítását csak az orvos végezheti. Nem minden allergiás tünet magyarázható a hisztamin intoleranciával, sőt!

A diagnózist egyéb betegségek kizárása után állítják fel, panasz- és étkezési napló vezetése mellett. A vérben lévő DAO enzim alacsony szintje is megerősíti a betegség gyanúját, de nem minden esetben.^12-14

Hisztamin intolerancia kezelése

Az elsődleges kezelési forma a hisztaminszegény diéta, ami drasztikusan lecsökkentheti a panaszokat.

A gyógyszeres kezelés a hisztamin receptort blokkolásával kezdődik. Ezek a gyógyszerek nem csak a hisztamin intoleranciában segíthetnek, hanem az autoimmun betegségekben és egyéb allergiás problémákban is.

Az orvos gyakran felírhat DAO enzim pótló tablettákat is, melyek nem vénykötelesek. Felmerülhet a kérdés, hogy miért pont a DAO-t javasolják és a másik enzimet: a HNMT-t miért nem?

1. A táplálkozással bevitt hisztamin lebontása főleg a DAO enzim feladata.
2. A HNMT enzim főleg a szervezet belső folyamataira van hatással, nem annyira az ételekből származó hisztaminra.
3. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a HNMT nem fontos, sőt, ha a HNMT nem működik megfelelően, az szintén hisztaminérzékenységhez vezethet, de inkább a belső eredetű hisztamin okozta tüneteket (pl. központi idegrendszeri panaszok, allergiás reakciók) fogja befolyásolni.

Ahogy említettük a gyógyszeres kezelés előtt/mellett az orvos mindenképp javasolni fogja az alacsony hisztamintartalmú étrend betartását. Számos forrás négy csoportra osztja az ételeket a hisztamintartalmuk alapján.¹⁵ A legtöbb ételnél azonban más-más az egyéni tolerancia, ezért érdemes eleinte egy szigorú étrendet tartani („nullás” ételeket fogyasztani), majd szép lassan visszailleszteni a magasabb hisztamintartalmú alapanyagokat is, kezdve az „egyesekkel”.

Milyen táplálékkiegészítők segíthetnek a hisztamin intolerancián?

Ahogyan azt előbb láthattuk, az alacsony hisztamin diéta betartása rengeteg étel kizárásával jár. Ez hajlamosíthat hiányállapotok kialakulására. Leginkább az alábbi tápanyagokból vihetünk be keveset a szigorú étrend betartásával:

• B6-vitamin: A B6-vitamin szükséges a DAO enzim hatékony működéséhez, ezért hiánya hozzájárulhat a hisztamin intolerancia súlyosbodásához.
• B9- és B12-vitamin: Az alacsony hisztamin diéta során gyakran kerülni kell a húsokat (különösen a feldolgozott húsokat), a halakat és a tojást, amelyek gazdag B12-vitamin-források. A B-vitaminok fontos szerepet játszanak az idegrendszer működésében és a vérképzésben. A GAL+ Multivitamin tartalmazza a B-komplex vitaminokat is, több, mint elegendő mennyiségekben és jól hasznosuló – természetközeli - formákban.
• C-vitamin: Számos gyümölcs és zöldség (például citrusfélék, eper, paradicsom, spenót), amelyek magas C-vitamin-tartalmúak, hisztamin felszabadulást okozhatnak a szervezetben, ezért ezeket elkerülik. Kis mennyiségben fogyaszthatóak alacsonyabb hisztamintartalmú források is, mint a kivi, sárgadinnye, vagy bogyós gyümölcsök. A GAL+ Multivitamin nagy mennyiségű C-vitamint is tartalmaz.
• Kalcium: mivel sok tejterméket kizár az étrend, ezért hamarabb alakulhat ki kalcium hiány. A hisztamin diéta megengedi a kalciummal dúsított szójatejek, zabtejek fogyasztását, továbbá zöld utat kapnak olyan magasabb kalciumtartalmú ételek is, mint a: csicseriborsó, szezámkrém és füge. Ha ezekből nem viszünk be eleget, akkor érdemes lehet kalciumot szedni, a Wise Tree Naturals Kalcium komplex (60 Kapszula) formájában.
• Vas: A vörös húsok és halak kerülése miatt alakulhat ki. A vashiány vérszegénységhez vezethet, ami fáradtságot és gyengeséget okoz. Különösen a nők esetében javasolt a vas pótlása, mivel a menstruációval tovább csökkenhet a szervezet vasszintje.
• Omega-3: A halak és a tenger gyümölcsei kerülése miatt az alacsony hisztamin diétát követők gyakran nem jutnak elegendő omega-3 zsírsavhoz, különösen DHA-hoz és EPA-hoz. Ezek a zsírsavak fontosak az agy és a szív- és érrendszer működése szempontjából. A GAL+ Multivitamin szintén tartalmaz Omega 3-akat, nem túl magas mennyiségben, de lenmagolajjal kombinálva gondoskodhatunk a vér megfelelő Omega-3 szintjéről is.

A táplálékkiegészítést ezen vitaminok, ásványianyagok és zsírsavak pótlásánál kell kezdenünk.

További étrend-kiegészítők, melyek segíthetnek a hisztamin intoleranciában:

• Lenmagolaj¹⁶: Az alfa-linolénsavban (ALA) gazdag lenmagolaj serkentheti az egyik Omega-3 (az EPA) termelődését. Ezzel kutatások igazolják, hogy csökkentheti az allergiás tüneteket.
• Probiotikumok^17-20: Hisztamin-intolerancia esetén nem minden probiotikum ajánlott, mivel bizonyos baktériumtörzsek hisztamint termelnek. Egy kifejezetten érdekes tanulmány szerint az egészséges emberek bélflórája átlagosan több bifidobaktériumot tartalmaz, mint a hisztamin intoleranciában szenvedőké.²² Ez a tanulmány megállapította azt is, hogy a bifidobaktériumokkal erjesztett termékek kevésebb hisztamint tartalmaznak. Hisztamin termelésre képtelen probiotikum törzsek^23-26: lactobacillus rhamnosus, lactobacillus plantarum, bifidobacterium longum. Törzsek, melyeket érdemes kerülni, mivel hisztamin termelést produkálnak: lactobacillus casei, lactobacillus bulgaricus, lactobacillus helveticus. A legtöbb egyéb probiotikus törzsről pedig nincsen elegendő információnk. Sok forrás biztonságosnak tekinti a bifidobacterium infantis törzsek használatát is. Pro tipp: a Vitamin360 hisztamin intolerancia esetén a Life Extension Bifido GI Balance terméket javasolja.
• Kvercetin: Egy természetes anti-hisztamin hatású flavonoid, amely segít megelőzni a hisztamin felszabadulását a szervezetben (azáltal, hogy a hisztamint termelő hízósejtek sejtfalát „blokkolja”), továbbá gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A gyulladás és az immunválasz pedig szoros kapcsolatban állnak egymással.²¹

A Vitamin360 ajánlása a hisztamin intolerancia ellen:

• GAL+ Multivitamin
• Natur Tanya Lenmagolaj (250 ml)
• Life Extension Bio-Quercetin (30 Veg Kapszula)
• Life Extension Bifido GI Balance
• +1: Amennyiben felmerül az alacsony hisztamin diéta okozta kalciumhiány gyanúja, akkor szedjünk: Wise Tree Naturals Kalcium komplex (60 Kapszula)

A multivitamin nem tartalmaz vasat, így érdemes rendszeresen elmenni vérvizsgálatra az alacsony hisztamintartalmú diéta betartása alatt és amennyiben fennáll a vérszegénység gyanúja, akkor extra vasat szedni (az orvos által előírt mennyiségekben).

Fontos megjegyezni, hogy az előbb említett étrend-kiegészítők nem helyettesítik az orvosi javaslatot, sem a gyógyszeres kezelést, hanem az orvos által összeállított/javasolt terápia kiegészítésére szolgálnak.