A GABA (gamma-aminovajsav) egy olyan aminosav amely nem fehérjéket épít fel. A szervezetünkben idegsejtekre ható, “agyi hormonként” (neurotranszmitterként) hat. A neurotranszmitterek két idegsejt között teremtenek kapcsolatot. Vannak olyanok melyek serkentik egymás működését és vannak olyanok melyek gátolnak. A fő gátló neurotranszmitter a GABA, hatására az illető ellazul, belassul, elálmosodik, ezzel segítve a stresszkezelést és pihentető alvást biztosíthat.
A GABA stresszkezelésre kifejtett hatását tanulmányok a következő módon vizsgálták. Amikor stresszelünk a fizikális jeleken kívül, az agyunk is teljesen másképp kezd működni, ha a fejtetőre teszünk egy elektromos áramot elvezető berendezést teljesen más jelet kapunk nyugalomban és stressz hatására. Számos tanulmány megállapította, hogy a GABA ennek a bizonyos jelnek a csökkenését, eredményezte, ezzel nyugtató hatást gyakorolhat.
Mivel a GABA javítja az alvás minőségét, ezért nagymértékben növelheti a növekedési hormone szintet, olyanoknál akik keveset alszanak. Az alvás során szabadul fel leginkább a növekedési hormon (GH), ez a hormon felelős az izomépítésérét és sebgyógyulásért, a fő felépítő (anabolikus) hormonnak tekinthető. A GABA növekedési hormonra gyakorolt hatásáról tanulmányok beszámolnak. Optimális lehet olyan rendszeresen sportoló egyének számára, akik izmot akarnak növelni, de alvási nehézségekkel küzdenek.
Tehát a GABA (tea vagy táplálékkiegészítő formájában) segíthet a stresszkezelésben, nyugtató és altató hatással bírhat. Hasznos lehet mindenkinél, aki sokat idegeskedik és nem jól alszik. Ezenfelül segítheti az izomépítést, olyanoknál akik nem jól alszanak.
GABA számos ételben megtalálható:
- Teafélék (ooyong, zha zou, zöld tea és hasonlók)
- Paradicsom
- Szójabab
- Erjesztett ételek
A GABA ajánlott bevitele nincs megállapítva, a tanulmányokban 3000-5000 mg-os adagokat használtak. A tolerálható felső limitről sem születtek tanulmányok.