A csipkebogyó a hagyományos gyógyászatban előszeretettel használt növény. Tanulmányok megerősítették, hogy javulást hozhat bőr-, máj-, vesebetegségekben, gyulladással járó megbetegedésekben és szív- és érrendszeri problémákban. Hatásai nagyrésze az antioxidáns tulajdonságainak tulajdonítható.
Számos antioxidáns hatóanyagokat tartalmaz a csipkebogyó, többek közt A-vitamint, C-vitamint, fenolokat, és gyulladáscsökkentő telítetlen zsírsavakat. Ezeknek köszönhetően véd a sejteket károsító szabadgyökök ellen. Ezek a szabadgyökök az oxidatív stressz során károsítják a sejteket (elektront vesznek el a sejtektől). Az antioxidánsok elektront szolgáltatnak a sérült sejteknek, mivel minden antioxidáns más és más mértékben tud elektront szolgáltatni, ezért minél több különböző antioxidáns tartalmaz egy adott növény annál hatékonyabban képes védeni a szabadgyökök ellen.
A szabadgyökök szabadulnak fel mérgek (toxinok), UV sugárzás hatására is, de a szervezet belső folyamatai is szabadgyök termeléssel járnak. A gyulladásos sejtek (melyek a sebgyógyulásért és a fertőzések leküzdéséért felelősek szintén szabadgyöktermeléssel károsítják az adott sejtet – természetes esetben a seb miatt eleve sérült sejteket vagy fertőzéseket, de a túlzott gyulladás vagy autoimmun folyamatok által az egészséges sejteket is károsíthatják, ez pedig számos kóros folyamatot indíthat el, mely később betegséggé válhat. Ettől védenek az antioxidánsok.
Az antioxidáns tartalmát tekintve a csipkebogyó kiemelkedő, sokféle és kiemelkedő antioxidáns tartalommal bír. Mivel a szív- és érrendszeri betegségek nagy része mögött ott lapul a gyulladás, így a csipkebogyó segíthet ezen betegségek megelőzésében.
A szív- és érrendszeri betegségek (stroke, agyvérzés, cukorbetegség, magas vérnyomás, infarktus stb.) hajlamosító tényezője az elhízás, hihetetlenül érdekes módon egy új kutatás szerint a csipkebogyó segíthet a súlykontrollban is. Ennek megértéséhez fontos tudni, hogy a zsírszövet két eltérő sejttípussal rendelkezik, fehér és barna zsírszövettel. A fehér zsírszövet felelős a zsírsejtek tárolásáért és szükségszerűen felszabadítja ezeket, ezzel szemben a barna zsírszövet hőtermeléssel járul hozzá az energiatermeléshez, a barna zsírszövet elengedhetetlen az energiatermeléshez. A fehér zsírszövetek egy része a kalóriaégető barna zsírszövetté alakulhat, ez következik be akkor ha kevés energia áll rendelkezésre (kalóriadeficitbe kerülünk). Tanulmányok kimutatták, hogy a csipkebogyó serkenti a fehérzsírszövetek barnává alakulását. A testsúlycsökkenés által pedig tovább csökken a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata.
Ezenfelül csipkebogyó ízületvédő hatásokkal is rendelkezik, javulást hozhat ízületi gyulladásban szenvedőknél. Köszönhetően az antioxidáns tulajdonságainak, illetve egy különleges hatóanyagnak, ami kimondottan a sérült ízületi részeken csökkenti a gyulladást, illetve nedvesítheti az ízületeket.
Az antioxidáns és hidratáló tulajdonságai révén, feszesítheti és rugalmasabbá teheti a bőrt.
A csipkebogyó leginkább por formájában kapható, a legtöbb tanulmányokban használt dózisa 5-10 gramm. Étkezés során érdemes fogyasztani.
40 grammig vizsgálták a tanulmányok a csipkebogyó por mellékhatásait is, hasmenésen kívül nem okozott jelentős mellékhatásokat.