Shilajit

Shilajit – „a hegyek vére”

A shilajit egy bárnás, feketés, ragacsos állagú gyanta, amely a magashegyek sziklarepedéseiből szivárog.  A Himalája, az Altáj és a Kaukázus régiókban fordul elő leginkább.

Tehát a shilajit gyantát nem élő szervezet termeli, hanem egy természeti folyamat eredményéként jön létre² -, mint gyógyító anyag: különleges ebből a szempontból. Tehát a magashegyi sziklák repedéseibe szorult növények pl.: mohák, zuzmók, gyökerek és levelek évmilliók alatt lebomlanak, majd ezt a biomasszát olyan behatások érik, mint:

• a kőzetek nyomása
• hőmérsékletváltozás
• napsugárzás
• víz és levegő.

Ezen módosító tényezők hatására egy sűrű gyanta keletkezik, amely fulvosavból, huminsavból és egyéb bioaktív vegyületekből áll. Ezt a masszát a kőzetekből kioldódó ásványianyagok tovább sűrítik.

Már maga a keletkezésének folyamata is lenyűgöző, de talán még érdekesebb, hogy gyógyító hatásaira hogyan is jöttek rá?

Mégis kinek az ötlete volt a hegyekből szivárgó gyantát megenni?

A legenda szerint a himalájai pásztorok és gyógyítók először akkor figyeltek fel a shilajitra, amikor látták, hogy majmok és más állatok nyalogatják a sziklákból szivárgó gyantát, majd feltűnően energikusabbak, termékenyebbek és egészségesebbek lettek.³ Ez a megfigyelés ösztönözhette az embereket arra, hogy kipróbálják magukon is.

Az indiai gyógyászat tehát elkezdte használni. A shilajitot „rasayana” -ként, vagyis fiatalító és életet meghosszabbító szerként tartják számon az ayurvédikus gyógyaszatban.⁴

Mit mond róla a tudomány?

Csak az elmúlt évtizedekben kezdte el a modern tudomány laboratóriumi körülmények között vizsgálni a shilajit hatóanyagait.

A shilajit átlagosan 20%-ban tartalmaz fulvosavat.² A fulvosav egy mezőgazdaságban is használt talajjavító szer. Az emberi szervezet számára pedig egy kontextuálisan adaptív molekula.^5-8 Bontsuk most szét ezt a varázsszót.

• Adaptív: a fulvosav értelmezésében annyit tesz, hogy egyszerre képes gyulladáscsökkentő és gyulladáskeltő hatást is kifejteni.
• Kontextuális: ez annyit jelent, hogy a hatás függ a sejtkörnyezet és sejttípus állapotától.

Tehát fulvosav hatása attól függ, hogy milyen típusú sejtet ér és milyen állapotban van ez a sejt. Pl.:

• Túlakítv monocitákban (gyulladásos sejtekben): gyulladáscsökkentő hatás dominál.
• Makrofágokban (fertőzés-ellenes sejtekben): gyulladáskeltő hatás érvényesül (fokozza a sejtek szabadgyök termelését).
• Fertőzött sejtekben: aktiválja az immunválaszt, hogy a test mihamarabb képes legyen leküzdeni a megbetegedést.

A shilajit másik fő komponense a huminsav (5-10% körül tartalmaz átlagosan). A huminsav inkább méregtelenítő és gyulladáscsökkentő. Az alábbi bizonyított tulajdonságokkal rendelkezik:

• Képes különböző nehézfémeket és gyógyszermaradványokat megkötni.

• Bélrendszeri gyulladásban csökkentheti a gyulladásos sejtek számát.
• Támogatja a bélflóra jótékony baktériumait és ezzel gátolja a fertőzések felszaporodását. Képzeljünk egy el bevetett mezőt, ha tele van értékes gabonamaggal, a gyom kevésbé tud elburjánzani - hasonlóan működik a bélrendszerünk is.

A fulvosavon és huminsavon túl…

A shilajit nemcsak fulvosavat és huminsavat tartalmaz, hanem egy komplex bioaktív koktél, amely több tucatnyi hatóanyagot foglal magába.^2,9 Tehát a shilajitban, a sok ásványianyag, nyomelem, aminosav, vitamin és szerves vegyület szinergistaként fejtik ki a hatást, vagyis a különféle vegyületek egymás hatásait erősítik.

A shilajit olyan szerves vegyületeket is tartalmaz, mint a:

• Dibenzo-alfa-pironok¹⁰ – mitokondriális energiafokozók, ez a hatás egyrészt az idegrendszer védelmében fontos. Mert a legtöbb idegrendszeri betegség a sejtjeink „kis motorjának” – a mitokondriumnak – a károsodásán keresztül tud elindulni.
• Benzoátok és fenolok¹¹ – antioxidáns (méregtelenítő) és fertőzésellenes tulajdonságokkal bírnak.
• Aminosavak¹²: sejtfal- és fehérjeépítő molekulák. Támogatják a károsodott sejtek regenerációját. Kisokos: a sejtek számos módon károsodhatnak, a „roncsolás” fő hajtóereje az oxidatív stressz²⁹ -, mely a szabadgyökök hatását jelenti. A szabadgyökök az alapanyagcsere folyamataink által is termelődnek és elektront vesznek el a testi sejtjeinktől, ezzel károsítva azokat.  Az antioxidánsok (vegyületek és enzimek) ezt a folyamatot hivatottak lecsökkenteni vagy visszafordítani.

A shilajit gazdag az alábbi vitaminokban és nyomelemekben is:

• B-vitaminok¹³: leginkább az energianyerésben és az idegrendszer működésében van fontos szerepük.
• A-vitamin előanyagok¹⁴: ezek a látásban játszanak kulcsszerepet és általános sejtvédő (antioxidáns) tulajdonságokkal bírnak. Általános immunerősítőek és hozzájárulnak a szív-és érrendszer egészségéhez is.
• E-vitamin¹⁵: meggátolja a zsírsavak káros, szabadgyökké alakulását (a lipidperoxidáció folyamatát). Továbbá kulcsszerepet játszik az immunrendszer erősítésében, a sejtek védelmében, a szív- és érrendszer egészségében, valamint a bőr állapotának megőrzésében is.
• Cink¹⁶: fontos szerepe van az immunrendszerben és a hormonális egyensúlyban.
• Vas¹⁷: vérképzésben és oxigénszállításban vesz részt.
• Réz, mangán, molibdén, szelén¹⁸: antioxidáns enzimek működéséhez nélkülözhetetlenek (pl.: glutation és szuperoxid diszmutáz).
• Kalcium, foszfor¹⁹: csontanyagcserében játszanak szerepet. A kalcium elengedhetetlen az izomösszehúzódáshoz.
• Magnézium²⁰: szintén elengedhetetlen az izomösszehúzódáshoz. Csonterősítő és idegrendszert támogató szerepe is van.

Shilajitban fellelhetőek egyéb, különleges bioaktív anyagok is, mint a:

• Triterpének és növényi szterolok²¹: gyulladáscsökkentő hatásokkal bírnak, továbbá hormonális hatásokat fejthetnek ki.

• Shilajit-specifikus peptidek²²: aminosav láncolatok, melyeket a szervezet lebontás helyett egyben használ fel. Tehát funkcióval bírnak. Egyes kutatások szerint adaptogén hatásúak. Ez nem azt az adaptivitás jelenti, melyet a huminsavnál tárgyaltunk, hanem a képesek a hormonok szintjét optimalizálni, különösen stresszhelyzetben.
• Urolithinek²³: bélmikrobióta által is termelt anyagok, antioxidánsként a sejtvédelemben játszhatnak szerepet.
• Bitumen-származékok²⁴: természetes kátránykomponensek, antimikrobiális (fertőzésellenes) hatásúak.

Tengernyi hatóanyag és ezernyi hatás…

A shilajit hatóanyagai szinergiában működnek:

• A fulvosav szállítja az ásványokat a sejtekbe – vagyis az adaptív antioxidáns tulajdonságok mellett javítja a nyomelemek felszívódását is. ²⁸
• A huminsav megköti a toxinokat.
• A dibenzo-alfa-pironok és a B-vitaminok fokozzák az ATP (vagyis a sejtenergia) termelést.
• A vitaminok és ásványianyagok segítenek megőrizni a szervezet belső védelmi rendszerének egyensúlyát, amely a káros szabad gyökök elleni védekezésért felelős. Továbbá „olajozzák” az enzimjeink működését.

Ennek az összjátéknak köszönhető, hogy az ayurvéda sokrétű hatást tulajdonít a „hegyek vérének”.

Az egyes komponensek részletes hatásairól beszámoltunk, de fontos megérteni, hogy ezek általános hatások és függenek az egyén állapotától és a shilajitban fellelhető dózisoktól. Ezért a shilajit domináns hatása a fulvo- és huminsavon keresztül megy végbe.

A valós tulajdonságairól és attól, hogy mit várhatunk tőle a klinikai kutatások adnak összképet.

Klinikai kutatások – mit tudunk eddig?

A shilajit hatásait vizsgáló klinikai kutatások korlátozott számúak, de ígéretesek. A legtöbb tanulmány a fulvosav-tartalomra fókuszál, mivel ez a komponens felelős a domináns biológiai aktivitásért.

A tanulmányok főbb megállapításai:

• Tesztoszteronszint növelése²⁵: napi 250 mg shilajit 90 nap alatt jelentős emelkedést okozott a szabad tesztoszteron szintben egészséges férfiaknál.
• Antioxidáns státusz javítása²⁶: a shilajit szedése során nőtt a glutation szint és csökkent az oxidatív stressz biomarkereinek szintje.
• Kognitív funkciók támogatása²⁷: egyes tanulmányok szerint javulhat a memória és koncentráció, különösen idősebb korosztályban.

A tanulmányok korlátokban ütköztek, mivel a vizsgálatok kis mintaszámúak, gyakran rövid időtartamúak voltak. A shilajit összetétele változó volt és az optimális dózis sem tisztázott még teljesen.

Shilajit ajánlott dózisa

Az optimális shilajit dózis, a kivonat formájától, tisztaságától és az egyéni céloktól függ, de a jelenlegi szakirodalom és gyártói ajánlások alapján az alábbi irányelvek tekinthetők általánosan elfogadottnak:

• Tisztított gyantából: 300-500 mg elegendő lehet.
• Porított kivonatból enyhén magasabb mennyiség is szükséges lehet: 300 – 1000 mg.
• Édesített formákból tovább növelt mennyiségek 3-5 gramm lehet szükséges.

Milyen esetekben lehet ellenjavallt a shilajit szedése?

A tiszta, laborban tesztelt shilajit általánosan biztonságosnak tekinthető. Ezt bizonyítják az évszázados, ayurvédikus hagyományok is.

1. Nehézfém-érzékenység vagy méregtelenítési zavar esetén: a nem megfelelően tisztított shilajit nehézfémeket (ólom, arzén, higany) tartalmazhat. Máj- vagy vesebetegségben szenvedők pedig fokozottan ki vannak téve nehézfémmérgezésnek.
2. Autoimmun betegségek során: mivel a shilajit befolyásolja az immunrendszert, bizonyos autoimmun állapotokban (pl. lupus, sclerosis multiplex) fokozhatja az immunaktivitást, ami nem kívánatos lehet. A szakvélemények, viszont ezzel kapcsolatban nem egyértelműek, mivel inkább az immunrendszer „félreirányítottsága” okozza a problémát, nem pedig a túlműködés. Ezért a shilajit – és bármely immunerősítő hatóanyag – szedése előtt szigorú orvosi konzultáció szükségeltetik.
3. Hormonérzékeny állapotok esetén: mivel a shilajit növelheti a tesztoszteron-szintet, így hormonérzékeny daganatok (pl. prosztatarák, emlőrák) esetén nem ajánlott.
4. Terhesség és szoptatás alatt: mivel nincs elegendő klinikai adat a biztonságosságról, ezért elővigyázatosságból kerülendő.
5. Gyermekek és serdülők számára: a hormonális hatások miatt nem javasolt fejlődő szervezet számára, hacsak nem orvosi felügyelet alatt történik.
6. Gyógyszerkölcsönhatások: vérnyomáscsökkentőkkel, vércukorszintet befolyásoló szerekkel vagy immunmerősító hatóanyagokkal való együttes szedés esetén fokozott figyelem szükséges.
7. Allergiás reakciók: Ritkán előfordulhat bőrkiütés, viszketés, emésztési zavar, különösen első használatkor vagy túlzott adagolás esetén.
8. Pajzsmirigy betegségek: A shilajit hatása a pajzsmirigyre még nem teljesen feltérképezett, de az eddigi kutatások és tapasztalati megfigyelések alapján pajzsmirigybetegség esetén óvatosság javasolt. A shilajitban esetlegesen fellelhető jód miatt. Tehát itt is érdemes a „biztosra menni” és orvossal konzultálni a használat előtt.

Összegzés és a Vitamin360 ajánlása

A shilajit hatásait a több ezer évnyi hagyományos használat már bizonyította. A modern kutatások egyaránt alátámasztják, de a tudományos egyetértéshez, további, nagyobb mintaszámú és hosszú távú klinikai vizsgálatok szükségesek. A jelenlegi eredmények alapján a shilajit biztonságosnak tekinthető és a különleges fulvo- és huminsav tartalma miatt ígéretes szereplője lehet a természetes gyógymódoknak.

Amennyiben ki szeretnénk próbálni a „hegyek vérének” erejét, arra a Vitamin360 több ajánlatot is kínál.

• Nutricost Shilajit 1.000 mg (120 Kapszula): Klasszikus shilajit kivonat, 20%-os (standard) fulvosav tartalommal, az egyik legjobb választás. Kapszulákként 500 mg shilajitot tartalmaz. Ez a tanulmányok alapján ajánlott, ideális dózis.
• Double Wood Supplements Shilajit Resin (120 Kapszula): Szintén shilajit kivonat, kapszulákként 500 mg-os tartalommal és 20% fulvosavval.
• Oly Tiszta Shilajit Gyanta (30 g): A tiszta, porított formában elérhető gyanta, amiből csak egy borsónyi (250 mg-nyi) mennyiség elég a hatás eléréséhez. Vízben oldható forma, adagolása nehezebb egy kicsit – precíz mérleget igényel), de a legjobb ár-érték arányú shilajit tartalmú étrend-kiegészítő a piacon.