Cinkkel a pattanások ellen és a problémás bőr kezelésére

Vannak azonban komolyabb bőrbetegségek is, melyek az életminőségünket is ronthatják, illetve komoly egészségügyi kockázatokkal is járhatnak. Ilyen az ekcéma, rosacea vagy a melanoma. Vajon tudtátok, hogy egy egyszerű ásványi anyag – a cink – jelentős javulást hozhat?

A mai cikkben a pattanásos bőrre keressük a megoldást, és kitérünk a komolyabb bőrbajokra is. 

Mi is a cink?

A cink egy fémes tulajdonságokkal rendelkező elem.¹ Az elemek a legegyszerűbb, tovább nem bontható anyagok, táplálkozásban ásványi anyagoknak nevezzük őket. Az ásványi anyagok (nem minden kémiai elem ásványi anyag), elengedhetetlenek az emberi szervezet számára. A nevükből is adódóan az elemek az emberi testben a legkisebb építőelemként szolgálnak, vegyületeket építenek fel, melyből enzimek, sejtalkotók és hasonlók lesznek. Többek közt biológiai reakciókat, enzimeket befolyásolnak, részt vesznek a sejtek közötti kapcsolatok létrehozásában is, illetve a hormonszintet is befolyásolják. ² Ezért nem lehet egyszerűen leírni a hatásukat, belegondolni is sok mennyi különböző folyamatot befolyásolnak. Ezért is elengedhetetlenek az emberi szervezet számára és hiányukban komoly problémák alakulhatnak ki.

A cink a második legtöbbször előforduló ásványi anyag az emberi szervezetben, több mint 300 enzim alkotóeleme és a szervezetünk nem tudja eltárolni, ezért külső forrásból kell bevinnünk. Ahogy minden ásványi anyag ez is számos különböző módon hat, amit a bőr miatt kiemelnék az a cink antioxidáns (gyulladáscsökkentő) tulajdonsága, illetve a nemi hormonokra gyakorolt hatása. Ez a két tulajdonság az oka annak, hogy a cink számos bőrbetegségre jótékony hatást gyakorol.

A cink antioxidáns tulajdonsága

A cink a fémes jellege miatt kiemelten jó antioxidáns, hogy miért is?

Az antioxidánsok a sejteket károsító molekulák (szabadgyökök) elleni védelemben játszanak fontos szerepet. Szabadgyökök a szervezetünkben rengeteg különféle hatás során keletkezhetnek (többek közt az alap anyagcsere folyamatok alatt, stressz hatására, edzés során, mérgek által, radioaktív és UV sugárzás hatására, stb).

A szabadgyökök pedig számos módon károsíthatnak bennünket, általánosan növelik a gyulladást a szervezetben, mivel a sérült sejteket a gyulladásos sejteknek el kell távolítaniuk – gondolj csak arra mi történik ha elvágod a kezed, bedagad meleggé válik, megalvad a vér, ugyanez történik a szabadgyökök által károsított részen, csak éppen molekuláris szinten. Tehát, mivel a szabadgyökök ellen küzdenek és a szabadgyökök gyulladáskeltőek, ezért az antioxidánsok egyben gyulladáscsökkentőek is. Ezzel előnyös lesz a bőrbetegségek nagy részénél, mivel szinte minden bőrbetegség mögött ott húzódik a gyulladás.

Tudományosabban: A szabadgyökök elektront (negatív töltésű részecskéket) vesznek el a sejtektől, így megváltoztatják a sejt elektromos tulajdonságait, ezzel pedig működésképtelenné válik – sérül. Itt jön képbe a cink, mivel a fémes tulajdonsága miatt nagyon laza elektronszerkezettel rendelkezik, így könnyen tud elektront szolgáltatni a károsult sejtekhez.

Cink hormonrendszerre gyakorolt hatása

Ahogy már mondtam, a cink rengeteg folyamatot befolyásol, többet közt a hormonháztartásunkat is⁵ ,de nem untatlak benneteket, hogy pontosan melyek is ezek hormonok, hiszen most csak egyet fontos kiemelni a bőrbetegségek szempontjából, ez pedig a DHT (dihidrotesztoszteron).

A DHT, a tesztoszteron (férfi nemi hormon) egy továbbalakított változata. Ez a hormon serkenti a faggyútermelést, ezért kulcsszerepet játszik a pattanások kialakulásában⁶. Magyarul: a csökkent DHT szint csökkenti a pattanások számát is.

A cink DHT szintre gyakorolt hatásáról eléggé gyér az irodalom, a tanulmányok alapján az a következtetés vonható le, hogy a cink kis mennyiségben serkenti a DHT szintet, viszont nagyobb mennyiségben csökkenti azt. ^7,8

Mit mondanak a kutatások?

Hagyományos bőrbajok és a cink

A hagyományos bőrbajok közé sorolandó:

• Pattanás (akne) – ilyenkor a faggyúmirigyek nyílásai eltömődnek, köszönhetően egyrészt a túlzott faggyútermelődésnek, ez legtöbbször be is gyullad.
• Mitesszer – fekete kis pöttyök az orron, az állon és a homlokon, ezek nem gyulladt, de eltömődött pórusok.
• Gríz (keratosis pilaris) – ezek felhalmozódott elhalt hámsejtek, ezt egy fehérje a keratin felszaporodása okozza.⁹

Hogy mit is tehetünk ellenük az nagyon sokrétű, elsőkörben mindenképp látogassunk kellő gyakorisággal kozmetikust, aki kitisztítja a bőrünket, mivel ahogy említettem a faggyú és a keratin felszaporodása okozza ezeket a bajokat.

Sok esetben a tejtermékek elhagyása is segíthet a problémán¹⁰, mivel a tej rengeteg hormont tartalmaz (gondoljunk bele, ezen növekednek a kis bocik és ehhez rengeteg hormon kell), és többek közt magas DHT tartalommal is rendelkezik. Hála Istennek manapság már rengeteg növényi alternatíva létezik a tejtermékek kiváltására.

Továbbá nagyon ajánlott mérsékelni a szénhidrátbevitelt, mivel rengeteg kutatás beszámol a vércukorszint és a pattanások kapcsolatáról.^12-14 Ez többek közt a cukor gyulladáskeltő hatásával, illetve azzal magyarázható, hogy a magasabb inzulinszint növeli az IGF-1 szintet, ami pedig a DHT-hoz hasonlóan serkenti a faggyútermelést.^11,15

Az egyik legjobb gyulladáscsökkentő az Omega 3, ennek külön cikket lehetne szentelni, mert órákig lehetne beszélni, hogy miért is szedjen mindenki nagy mennyiségben Omega 3-at. Érdemes napi minimum 4 kapszulát szedni. Az omega-3-al nem igazán tudod túladagolni magad.

A cink, ahogy említettem gyulladáskeltő hatással rendelkezhet, illetve nagyobb mennyiségekben csökkentheti a DHT szintet, emellett szerepet játszik a vércukorszint stabilizálásában, ez mind összeségében azt eredményezi, hogy javulást hozhat a pattanásos bőrnek. Erről számos kutatás beszámolt. ^16-22 Ezekben a tanulmányokban magas cinkbevitelt alkalmaztak: 25-100 mg elemi cinket, ez cink-monometionon formájában (ez van a legtöbb táplálékkiegészítőben): 120-470 mg ²³.

Kiegészítő infó: Sokan maguktól összefüggésbe hozzák a mogyorót és a pattanásokat. Ennek azonban nincs tudományos megerősítése. A mogyoró nagyon magas zsírtartalommal rendelkezik és sok benne az omega 6 (ez gyulladáskeltő lehet), ami nem előnyös a pattanásos bőrre, viszont egy kutatás sem bizonyított kapcsolatot a mogyoró és a pattanások között. Ennek kiegyensúlyozására, ha mogyorót eszünk vegyünk be 1-2 kapszulával több omega-3-at.

Autoimmun eredetű bőrbetegségek

Számos különféle autoimmun bőrbetegség ismert, többek közt: pikkelysömör, ekcéma²⁴, rosacea, stb.

Az immunrendszerünket úgy kell elképzelni, mint a rendőrséget, az immunsejtek (rendőrök) érzékelik a környezetünkből a testünkbe jutó fertőzést (körözött személy), melyet minél előbb el akarják pusztítani – gyulladás segítségével. Ha sikeresen leküzdötte az új fertőzést a testünk, akkor a “körözött személy ujjlenyomata” (egy adott molekularészlet a fertőzésből) elraktározódik az “adatbázisban” és legközelebbi fertőzéskor már hatékonyabban képes leküzdeni a szervezetünk ugyanazt a problémát. Tehát egy molekularészletet érzékelve a testünk, egy gyulladás segítségével legyőzi a fertőzéseket.

Az autoimmun betegségeknél azonban az immunrendszer egy-egy molekularészletet a saját testünkben fertőzésként érzékel, ezért elkezdi a testi sejtjeinket pusztítani.

A cink ebben a folyamatban többféle módon segíthet. Ahogy már említettem nagyon erős antioxidáns,^25,26 tehát segít csökkenteni a gyulladást a szervezetünkben, illetve segíti a sérült sejtek helyreállítását, ezek mellett pedig baktérium és vírusellenes hatásai is ismertek.²⁷

Nézzünk ebben a témában pár kutatást:

• 22 mg elemi cink (108 mg cink-monometionon) hatékony volt a rosacea kezelésében, a placebo csoporthoz viszonyítva.²⁸
• Cink tartalmú krém hatékonynak bizonyult a pelenkától történő kipálás és a kezet érintő ekcéma tüneteinek enyhítésében.²⁹
• A gyulladással járó pikkelysömört is vizsgálták kutatások, melyekben krémet használtak a bőr kezelésére,³⁰ illetve az ízületi fájdalmakra pedig 150 mg elemi cinket (715 mg cink-monometionin) használtak. Mindkét módszer eredményesnek bizonyult.³¹

Nagyon magas dózisban a cink képes közvetlenül sejtkárosító is lenni, ezt pedig kihasználhatják a rákos bőrbajok kezelésére,^32-34 hiszen a rák során “meghibásodott sejtek” kezdenek kontrolláltalan szaporodásba. Ezeket a túlszaporodó sejteket pedig pusztítani kell.

Összegzés

A cink egy nagyon erős antioxidáns, ezáltal gyulladáscsökkentő és fertőzésellenes tulajdonságokkal rendelkezik. A tanulmányok rengeteg bőrbaj kezelésében megerősítették a jótékony hatását. Ezek közül kiemelve a hagyományos bőrbajokat (pattanás, gríz, mitesszer), az autoimmun betegségeket és rákos megbetegedéseket is.

Sok tanulmány nagyon magas dózissal dolgozott, viszont ha egészségesek vagyunk és megelőzésképpen szeretnénk cinket fogyasztani, akkor tartsuk be az ajánlott értékeket, ha pedig nagyobb mennyiségű cinket szeretnénk bevinni egy-egy betegség kezelésére, előtte mindenképp konzultáljunk orvossal. A napi ajánlott bevitel betartása azért fontos, mert a cink, a kalcium, a magnézium és a vas is egyaránt, ugyanazon a fehérjén keresztül szállítódik el, így ennek van egy maximális feldolgozási értéke (800 mg mind a 4 elemből), ami után már a felszívódásuk nem történik meg.

A cink elérhető nálunk számos formában.

• Cink-pikolinát: 25 mg elemi cinkhez juttat hozzá, használd olyankor, amikor a szokásosnál is gyulladtabb, pattanásosabb a bőröd.
• Kalcium magnézium cink és D3: A pattanásos bőr és a bőrbajok kezelésére ez lehet a legjobb választás, mivel extra D3-vitamint is tartalmaz, ami szintén erős gyulladáscsökkentő.
• CAL-MAG-ZINC: Kifejezetten a csontok erősségéért lett kifejlesztve.
• ZMA: Cink, magnézium és B6-vitamin, mely az edzések utáni regenerációért lett kifejlesztve.

Felhasznált források ▼

1) Attwood, James (February 13, 2006). “Zinifex, Umicore Combine to Form Top Zinc Maker”. Wall Street Journal. Archived from the original on January 26, 2017.

2) Porter, Frank C. (1991). Zinc Handbook. CRC Press. ISBN 978-0-8247-8340-2.

3) herasse Y, Urade Y (November 2017). “Dietary Zinc Acts as a Sleep Modulator”. International Journal of Molecular Sciences. 18 (11): 2334.

4) Ananda SP: Zinc is an Antioxidant and Anti-Inflammatory Agent: Its Role in Human Health. Front Nutr. 2014; 1: 14.

5) Abdulkerim KB et al.: Review: The role of zinc in the endocrine system. Pak J Pharm Sci. 2019 Jan;32(1):231-239.

6) Tobech LE et al.: Hormonal Treatment of Acne in Women. J Clin Aesthet Dermatol. 2009 Dec; 2(12): 16–22.

7) Leake A et al.: The effect of zinc on the 5 alpha-reduction of testosterone by the hyperplastic human prostate gland. J Steroid Biochem. 1984 Feb;20(2):651-5.

8) A Michael et al.: Effect of Zinc on Androgen Metabolism in the Human

Hyperplastic Prostate. Biochem Soc Trans (1975) 3 (4): 540–542.

9) https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/keratosis-pilaris/symptoms-causes/syc-20351149

10) F William (Bill) Danby: Acne, dairy and cancer: The 5α-P link. Dermatoendocrinol. 2009 Jan-Feb; 1(1): 12–16.

11) Kucharska A et al.: Significance of diet in treated and untreated acne vulgaris. Postepy Dermatol Alergol. 2016 Apr; 33(2): 81–86.

12). Adilson C, Thais Abdalla M. Acne and diet: truth or myth? An Bras Dermatol. 2010;85:346–53.

13) Emiroğlu N, Cengiz FP, Kemeriz F. Insulin resistance in severe acne vulgaris. Postep Derm Alergol. 2015;32:281–5.

14) Cordain L, Lindeberg S, Hurtado M, et al. Acne vulgaris: a disease of Western civilization. Arch Dermatol. 2002;138:1584–90.

15) Kaymak Y, Adisen E, Ilter N, et al. Dietary glycemic indexand glucose, insulin, insulin-like growth factor-I, insulin-like-growth factor binding protein 3, and leptin levels in patients with acne. J Am Acad Dermatol. 2007;57:819–23.

16) Sharquie KE, Noaimi AA, Al-Salih MM. Topical therapy of acne vulgaris using 2% tea lotion in comparison with 5% zinc sulphate solution. Saudi Medical Journal. 2008;29(12):1757–1761.

17) van Hoogdalem EJ, Terpstm IJ, Baven ALM. Evaluation of the effect of zinc acetate on the stratum corneum penetration kinetics of erythromycin in healthy male volunteers. Skin Pharmacology. 1996;9(2):104–110.

18) Langner A, Sheehan-Dare R, Layton A. A randomized, single-blind comparison of topical clindamycin + benzoyl peroxide (Duac) and erythromycin + zinc acetate (Zineryt) in the treatment of mild to moderate facial acne vulgaris. Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology. 2007;21(3):311–319.

19) Bae YS, Hill ND, Bibi Y, Dreiher J, Cohen AD. Innovative uses for zinc in dermatology. Dermatologic Clinics. 2010;28(3):587–597.

20) Orris L, Shalita AR, Sibulkin D, London SJ, Gans EH. Oral zinc therapy of acne. Absorption and clinical effect. Archives of Dermatology. 1978;114(7):1018–1020.

21) Weimar VM, Puhl SC, Smith WH, TenBroeke JE. Zinc sulfate in acne vulgaris. Archives of Dermatology. 1978;114(12):1776–1778.

22) Cunliffe WJ. Unacceptable side-effects of oral zinc sulphate in the treatment of acne vulgaris. British Journal of Dermatology. 1979;101, article 363.

23) https://examine.com/supplements/zinc/

24) Rosner LM et al.: Autoimmunity (or Not) in Atopic Dermatitis. Front. Immunol., 10 September 2019 |

25) Oztas MO, Balk M, Ogus E, et al. The role of free oxygen radicals in the aetiopathogenesis of rosacea. Clin Exp Dermatol 2003; 28: 188–192.

26) Rostan EF, DeBuys HV, Madey DL, et al. Evidence supporting zinc as an important antioxidant for skin. Int J Dermatol 2002; 41: 606–608.

27) Al-Baghdadi B. A possible useful effect of zinc carbonate in peptic ulceration. MSc Thesis. Iraq: College of Medicine, University of Baghdad, 1999.

28) Sharquie KE et al.: Oral zinc sulfate in the treatment of rosacea: a double-blind, placebo-controlled study. Int J Dermatol. 2006 Jul;45(7):857-61.

29) Faghihi G, Iraji F, Shahingohar A, Saidat AH. The efficacy of “0.05% Clobetasol + 2.5% zinc sulphate” cream versus “0.05% Clobetasol alone” cream in the treatment of the chronic hand eczema: a double-blind study. Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology. 2008;22(5):531–536. 

30) Sadeghian G, Ziaei H, Nilforoushzadeh MA. Treatment of localized psoriasis with a topical formulation of zinc pyrithione. Acta Dermatovenerologica Alpina, Pannonica et Adriatica. 2011;20(4):187–190. 

31) Clemmensen OJ, Siggaard-Andersen J, Worm AM, Stahl D, Frost F, Bloch I. Psoriatic arthritis treated with oral zinc sulphate. British Journal of Dermatology. 1980;103(4):411–415.

32) 74. Sharquie KE, Noaimi AA, Kadir NO. Topical therapy of xeroderma pigmentosa with 20% zinc sulfate solution. Iraqi Journal of Postgraduate Medicine. 2008;7:231–237. 

33) Sharquie KE, Al-Mashhadani SA, Noaimi AA, Hasan AA. Topical zinc sulphate (25%) solution: a new therapy for actinic keratosis. Journal of Cutaneous and Aesthetic Surgery. 2012;5:p. 53. 

34)  Sharquie KE, Al-Nuaimy AA, Al-Shimary FA. New intralesional therapy for basal cell carcinoma by 2% zinc sulphate solution. Saudi Medical Journal. 2005;26(2):359–361.