HUF
Blog
Egészség támogatása
Különleges ajánlat
Márkaismertető
Sport és fitnesz
Termékek igény szerint
Webáruház segédlet
Szűrés törlése

Vitaminok és étrend-kiegészítők hajhullás ellen – okonkénti megközelítés

Kelemen József
Kelemen József
2025.09.08 09:23

A hajhullás (alopecia) az egyik leggyakoribb probléma, amely nők és férfiak millióit érinti világszerte.  Már a hajhullás első jeleit tapasztalva is megijedhetünk. Általában a probléma célzottan és „gyorsan” megoldható – csupán a megfelelő okfeltárásra és rutinra lesz hozzá szükséged!

Fontos tudni, hogy a hajhullás nem önálló betegség, hanem tünet: hormonális változások, tápanyaghiány, stressz, autoimmun folyamatok, gyógyszerek vagy akár környezeti tényezők is állhatnak a hátterében. Ezért a „hajvitaminok” nem fognak a legtöbb esetben megoldást jelenteni. Célzottabban kell megközelíteni a problémát. Egy okfeltárás után az életmódot és az étrendkiegészítést ehhez kell igazítanunk.

1.Tápanyaghiány okozta hajhullás

Meglepő lehet, de a vitaminhiány még mostanság is gyakori, nézzünk néhány statisztikát!

  • Az USA-ban a felnőtt populáció 6 %-a szenved súlyos C-vitamin-hiányban. Más, nagyobb vizsgálatok alapján a fejlett országokban az 1–20 % körül mozog az C-vitamin-hiány aránya felnőttek között. 1,2
  • Egyes szigorúbb fogalomrendszerek alapján az európai lakosság 40,4 %-a tekinthető D-vitamin hiányosnak.3
  • USA-ban a 60 év alattiaknál: 3–6 %, az idős (>60 éves) korosztálynál: 6–20 %, az intézményben élőknél akár 30–40 % is lehet a B12-vitamin hiány.2
  • Az USA-ban, a nőknél hozzávetőleg 20 % körüli arányban fordul elő folát hiány vagy elégtelen bevitel.4
  • USA-ban, az elégtelen B6-vitamin bevitel aránya felnőtteknél: 0,5–5 %, idősebb nőknél: 41,6 %, közösségekben élő idősebb felnőtteknél: 16–48 %, intézményes környezetben élőknél: 75 %4
  • Az USA-ban az E-vitamin-hiány 0,1 %-ban fordul elő, míg a fejlődő országokban a hiány aránya 0,7 – 55 % között változik.4

Egy globális felmérés szerint5:*

  • 67 % (közel kétharmad) nem fogyaszt elegendő E-vitamint,
  • 65 % nem jut elég vashoz,
  • 54–55 % foláthoz vagy B-vitamin-előanyaghoz (riboflavin),
  • 53 % C-vitaminhoz

*Ez a felmérés nem azt jelenti, hogy minden esetben hiányállapotok lépnek fel, csupán nem viszünk be elegendő mennyiséget. A hiányállapotok kialakulását anyagcsere folyamatok (is) befolyásolják.

Ezek az arányok megmutatják, hogy a nyugati étrendek sok esetben nem biztosítják a megfelelő mikrotápanyag-bevitelt, és ez kihatással lehet az olyan alapvető élettani folyamatokra, mint például a hajnövekedés és hajhagymák egészsége.

Az alapvető megoldás ilyenkor a multivitaminok használata, azonban súlyos hiányok esetén a „multik” nem biztosítanak önmagukban elégséges megoldást.

A rutin vértesztek segítenek a legpontosabban kiszűrni az aktuális hiányállapotokat. Léteznek azonban már olyan genetikai tesztek, melyek kimutatják a hajlamot bizonyos vitaminhiányokra. Ilyenkor az étrendet és az étrend-kiegészítést ehhez kell igazítani.

Az alábbi legfontosabb genetikai tesztek léteznek:

  • A-vitamin; BCMO1 gén (rs12934922, rs7501331):6,7
    • Ez rosszabb átalakítással jár béta-karotinból, aktív A-vitaminná.
    • Ilyenkor érdemesebb több állati eredetű A-vitamin forrást fogyasztani (amely retinolt tartalmaz, nem béta-karotint): pl. tojást, májat, tejtermékeket és nem csak sárgarépára hagyatkozni (ami főképp béta-karotint tartalmaz).
    • Retinil-palmitát, retinil-acetát táplálékkiegészítés javasolt ilyen esetben.
  • C-vitamin (SLC23A1 rs33972313; SLC23A2):8
    • A C-vitamin gyorsabban ürülhet a szervezetből, ezzel alacsonyabb vérkoncentrációt tud fenntartani a test.
    • Több friss zöldségre és gyümölcsre (paprika, citrus, bogyós) lesz szükség, dohányosoknál extra figyelmet igényel.
    • Nincs speciális „jobb” C-vitamin alforma ilyen esetekben, a lényeg a megfelelő mennyiség és adagolási stratégia.
  • D-vitamin; GC (DBP) rs4588, rs7041; CYP2R1 rs10741657; DHCR7 rs12785878; VDR FokI/BsmI/TaqI:11,12
    • Gyengébb D-vitamin előállítással és transzporttal jár, a mutációban szenvedők gyakran alacsonyabb D-vitamin szinttel rendelkeznek.
    • Calcifediol étrendkiegészítő
  • E-vitamin; ritkán TTPA gén (pl. AVED), egyéb lipidanyagcsere-gének (SCARB1, APOA5):13,14
    • A legjobb forma mindegyik esetben: alfa-tokoferol.
    • SCARB1 mutáció esetén: olajos kapszulát kell választani és étkezés közben, zsírral együtt kell bevenni.
    • APOA5 esetén: gyakoribb, mérsékelt pótlás kell, nem pedig a nagy, de ritka adagok.
    • TTPA mutáció esetén orvosi felügyelet mellett nagy dózisú A-vitamin pótlás szükségeltetik.
  • Folát (B9); MTHFR C677T rs1801133, A1298C rs1801131; SLC19A1 rs1051266:15
    • Nehezebb az aktív metil-folát képzés, ezzel együtt magasabb homocisztein-kockázat.
    • Aktív metil-folát (pl.: quatrefolic®) kiegészítő javasolt ilyen esetben és sok zöld leveles fogyasztása.
  • B12-vitamin; (TCN2 rs1801198; FUT2 rs601338 („non-secretor”); CUBN, GIF):9
    • Több állati eredetű B12 forrást kell fogyasztani (hús, tojás, tejtermék).
    • Vegánoknak kötelező pótlás, étrend-kiegészítő formájában.
    • Metilkobalamin és/vagy hidroxikobalamin pótlás szükségeletetik.
    • FUT2 mutáció esetén: szájspray nyelv alatt vagy injekciós kezelés szükségeltetik.
    • CUBN mutáció esetén: szintén a nyelv alatti vagy injekciós megoldás a biztos út.
    • GIF mutáció esetén: csak az injekciós pótlás működik.
  • Biotin (B7);BTD gén (biotinidáz-hiány); HLCS (holokarboxiláz-szintetáz):16-18
    • Klasszikus biotint lebontó gén hiányra utal, ezzel a szervezet nem tudja újrahasznosítani azt. Ezt újszülöttkori szűrésben is nézik.
    • A biotin különösen fontos a haj és bőr egészsége szempontjából.
    • Csak a szabad D-biotin pótlása biztosítja ilyenkor, hogy a sejtekhez eljusson a vitamin.
  • Kolin; PEMT rs12325817; CHDH rs12676; MTHFD1 rs2236225:19,20
    • Nagyobb kolinigénnyel jár (pl. terhességben).
    • Tojás, hús, hüvelyesek fogyasztása és szükség esetén foszfatidilkolin (vagy lecitin, amely magas foszfatidilkolin tartalmú) pótlás javasolt

1.5 A hajhullás mögött gyakran állhat még nyomelem hiány is.

Kezdjük a vassal! Érdemes megvizsgáltatni a vér vas koncentrációját és csakis igazolt vashiány esetén szedni vasat. Ugyanis a megfelelő koncentrációk mellett szükségtelen (és olykor ellenjavallt) a vaspótlás. Ugyanis a vas kétélű fegyver. Ha nincs hiány, a pótlása káros lehet, mert a felesleges vas oxidatív stresszt okoz, fokozza a szabadgyök-képződést, és növelheti bizonyos betegségek (pl. fertőzések, érrendszeri problémák) kockázatát.21,22

Más a helyzet a cinkkel, mert a cink fontos antioxidáns és kulcsszerepet játszik a keratin képzésben, így a hajhagymák egészségében. Hiánya pedig gyakori lehet (rossz étrend, felszívódási problémák, stressz). Mérsékelt pótlás (15–25 mg/nap) is biztonságosnak számít, így labor nélkül is elkezdhető, főleg, ha a táplálkozás valószínűsíthetően alacsony cinkbevitelt mutat.23 Kisokos: a haj fő építőanyaga a keratin, ami egy rostos fehérje – ez adja a hajszálak szilárdságát és rugalmasságát.

Cink, szelénnel együtt! A hajhullás támogatása érdekében az alapvető a cinkbevitel rendezése, ezzel együtt fontos lenne szelént is bevinni. A szelén ugyanis erős antioxidáns, továbbá a hajhagymák anyagcseréjében (keratinizációjában) és a pajzsmirigy működésében is fontos.24

A magas cink- és szelénbevitel rézhiánnyal járhat. Így ezt is pótolni kell. A réz a melanin (pigmentanyag) termelésében fontos.23 Ezzel segít megelőzni a hajszín fakulását, a korai őszülést és a töredezett hajat. A mangán pedig a kollagéntermelésben fontos, ami szintén hozzájárul a haj egészségéhez.

Esetenként indokolt lehet a jód pótlása is, azonban pajzsmirigy-betegség alatt (pl. Hashimoto, Basedow, göbös pajzsmirigy) a túlzott jódbevitel kifejezetten ártalmas lehet.25,26 Ezért kizárólag orvosi javaslat mellett szabad jódot pótolni. Tehát a jód is kétélű kard, mint a vas. Ha valaki kevés jódot fogyaszt (pl. nem használ jódozott sót, nem eszik tengeri halat, algát), akkor a hiánya hajhullást, fáradtságot, pajzsmirigy-alulműködést okozhat, ilyenkor a pótlás hasznos, de nem szabad automatikusan szedni.

Az információ dömping alapján a Vitamin360 konklúziója:

Érdemes egy olyan multivitamint választani, amely aktív formákban tartalmazza a hatóanyagokat, de nem tartalmaz jódot (és vasból is keveset), mert annak a pótlása orvosi felügyeletet igényel sok esetben! Ezért a hajhullás kezelésére általánosságban szükségünk lesz egy olyan multivitaminra, amely nem túloz az adagokkal. A Natur Tanya Multi 55 - Fermentált multivitamin szuper választás lehet a hiányállapotok megelőzése érdekében – de kevés lesz a már kialakult hiány pótlására.

A multivitamin mellett szükségünk lenne WTN Cink Komplex Csepp-re, amelyből 2-3 hónapig használjuk 4 pumpányit.

Továbbá szintén rövid ideig: 2-3 hónapig használjuk a Vitaking Biotin 900 mcg-ot. A biotin (mint a legfontosabb hajvitaminunk) szintén támogatja a keratin termelést.

Extra kiegészítők, igazolt hiányok esetén:

2. Stressz és idegrendszeri terhelés okozta hajhullás

A tartós stressz felborítja a hormonháztartást, fokozza a kortizol-szintet, és nyugalmi fázisba kényszeríti a hajhagymákat. Ebben az esetben az idegrendszer támogatása a cél.

Az alábbi étrend-kiegészítők segíthetik a hatékony stresszkezelést:

  • B-komplex vitaminok: A B1-, B2-, B3-, B6- és B12-vitamin együtt támogatják az idegrendszert, csökkentik a stressz hatásait, és elősegítik a hajnövekedés energiaellátását.30 A magas dózisú B-vitamin (komplex) pótlására használjuk a: WTN B-vitamin Komplex-et.
  • Magnézium: Az egyik legfontosabb stresszoldó ásványi anyag. Hiánya szorongást, feszültséget és hajhullást is okozhat.31 A magnézium pótlására a GAL Magnézium-biszglicinát az egyik legjobb választás!
  • Omega-3 zsírsavak: Gyulladáscsökkentő és idegrendszer-védő hatásuk miatt hozzájárulnak az egészséges fejbőrhöz és a hajnövekedéshez.32 Omega-3 pótlására használjunk GAL Ω3 Halolaj - Omega-3-at! Konkrét olaj formájában a legköltséghatékonyabb alternatíva és könnyen adagolható. Kisokos: pajzsmirigy problémák esetén tengeri forrásból származó Omega 3 fogyasztása előtt, az esetleges jódtartalom miatt érdemes orvossal konzultálni és ezután vegán forrásból származó Omega-3-at használni.
  • Ashwagandha vagy Rhodiola rosea: Ezek olyan adaptogén gyógynövények, amelyek segítenek kiegyensúlyozni a stresszhormonokat, így közvetetten javíthatják a haj állapotát.33 Az ashwagandha hatásairól részletesen olvashatsz ide kattintva. Az ashwagandha étrendkiegészítéshez használjuk a: GAL Sensoril® Ashwagandha-t. Amennyiban a rhodiola mellett döntenénk, használjuk a: Vitaking Aranygyökér Kivonat (Rhodiola)-t.

3. Hormonális eredetű hajhullás

Férfiaknál az androgén alopecia, nőknél pedig a hormonális egyensúly felborulása (pl. PCOS, menopauza) állhat a hajritkulás mögött.

Az androgén alopecia oka, hogy a szőrtüszők érzékenyek lesznek a dihidrotesztoszteronra (DHT), amely a tesztoszteronból képződik. Amennyiben ez igazolódik, akkor az orvos DHT blokkolókat ír fel. A gyógyszernél enyhébb, de kevesebb mellékhatással járó DHT blokkoló étrendkiegészítő a fűrészpálma kivonata (saw palmetto).34 Hatása hónapok után értékelhető (minimum 3–6 hónap folyamatos szedés szükséges) – természetesen nem helyettesíti az orvosi kezelést. A Vitamin360 kínálatának egyik legkiemelkedőbb terméke a Natur Tanya Fűrészpálma Olaj

A saw palmetto hatását kiegészítheti a cink és a B6-vitamin.35,36 Az OstroVit MgZB Ultra - Magnézium, Cink, B6-vitamin egy szuper választás lehet, ha szeretnéd a cink és B6-vitamin erejét egyetlen termékben kombinálni.

PCOS-ben szenvedő nők számára: az inozitol (Myo-inozitol, D-inozitol) különösen hasznos, mivel javíthatja az inzulinérzékenységet és a hormonális egyensúlyt.37 A Vitamin360 ajánlása: WTN Myo-inozitol komplex-re esne, ami a magas inozitol tartalom mellett extra antioxidánsokkal is támogatja az egészséges sejtek működését és a vércukorszint stabilizálást.

Gamma-linolénsav (pl. ligetszépe olajból): Gyulladáscsökkentő hatása mellett támogatja a női hormonális egyensúlyt és a fejbőr egészségét. A Natur Tanya Standardizált Ligetszépe Olaj Kapszula megfelelő választás lehet.

4. Autoimmun eredetű hajhullás

Az alopecia areata vagy más autoimmun folyamatok során a szervezet a saját hajhagymáit támadja meg. Ilyenkor a cél az immunrendszer kiegyensúlyozása az olyan étrend-kiegészítőkkel, mint a:

  • D-vitamin:38 Immunmoduláló szerepe miatt kiemelten fontos.
  • Szelén:39 Antioxidáns hatású nyomelem, támogatja a pajzsmirigy működését és az immunrendszert.
  • C-vitamin:40 Segíti a kollagéntermelést és az immunvédekezést.
  • Probiotikumok:41 A bélflóra egyensúlya közvetlenül hat az immunrendszer működésére. Továbbá segíthet csökkenteni a korpás fejbőr kialakulása.
  • Kurkumin:42 Erős gyulladáscsökkentő, amely segíthet mérsékelni az autoimmun reakciók intenzitását.
  • Omega-3:32 szintén erős gyulladáscsökkentő, autoimmun problémák esetén kifejezett fontos lehet a pótlása.

Vitamin360 ajánlása:

  1. a vitaminok pótlására válasszuk a Natur Tanya Multi 55 - Fermentált multivitamin-t.
  2. GAL Kurkuma-komplex-szel
  3. és rostokat is tartalmazó Now Foods Probiotikus kapszula - Probiotic-10 & Bifido Boost-tal.

Autoimmun betegségek esetén a vitaminpótlás kétélű kard lehet. Az immunrendszer működése ilyenkor eleve félreirányított, ezért bizonyos vitaminok túlzott mennyisége – immunerősítő hatásuk révén – akár ronthat is a helyzeten. Éppen ezért bármilyen új étrend-kiegészítő rutin bevezetése előtt érdemes a kezelőorvossal egyeztetni

5. Pajzsmirigy-problémákhoz kapcsolódó hajhullás

Mind a pajzsmirigy-alulműködés, mind a túlműködés gyakran jár együtt hajhullással. Bár minden esetben fontos a szakemberrel való konzultáció, az étrend-kiegészítők ajánlása ilyenkor különösen a pajzsmirigy állapotától függ. A szelén és a cink azonban biztonságos módon támogathatja a hajnövekedést pajzsmirigyproblémák mellett is. Pótlásukhoz jó választás lehet a Vitaworld Cink + Szelén étrendkiegészítő.

Kisokos: érdemes figyelni, hogy a cink mellé legyen napi legalább 1 mg réz (multiból vagy külön), így elkerülhető a hosszú távú rézhiány.

Felhasznált források ⋙
  1. Linus Pauling Institute: Micronutrient Inadequacies Overview
  2. Gana W, et al. Analysis of the Impact of Selected Vitamins Deficiencies on the Risk of Disability in Older People. Nutrients. 2021;13(9):3163.
  3. Cashman KD, et al. Vitamin D deficiency in Europe: pandemic? Am J Clin Nutr. 2016;103(4):1033-44. doi: 10.3945/ajcn.115.120873. PMID: 26864360; PMCID: PMC5527850.
  4. Gana W, et al. Analysis of the Impact of Selected Vitamins Deficiencies on the Risk of Disability in Older People. Nutrients. 2021;13(9):3163. doi: 10.3390/nu13093163. PMID: 34579039; PMCID: PMC8469089.
  5. EurekAlert: News Release
  6. Lietz G, et al. Single nucleotide polymorphisms upstream from the β-carotene 15,15'-monoxygenase gene influence provitamin A conversion efficiency in female volunteers. J Nutr. 2012;142(1):161S-5S. doi: 10.3945/jn.111.140756. PMID: 22113863.
  7. Frontiers in Nutrition: Article
  8. Duell EJ, et al. Vitamin C transporter gene (SLC23A1 and SLC23A2) polymorphisms, plasma vitamin C levels, and gastric cancer risk in the EPIC cohort. Genes Nutr. 2013;8(6):549-60. doi: 10.1007/s12263-013-0346-6. PMID: 23737080; PMCID: PMC3824828.
  9. Oussalah A, et al. Association of TCN2 rs1801198 c.776G>C polymorphism with markers of one-carbon metabolism and related diseases: a systematic review and meta-analysis of genetic association studies. Am J Clin Nutr. 2017;106(4):1142-1156. doi: 10.3945/ajcn.117.156349. PMID: 28814397; PMCID: PMC5611783.
  10. Oussalah A, et al. Association of TCN2 rs1801198 c.776G>C polymorphism with markers of one-carbon metabolism and related diseases: a systematic review and meta-analysis of genetic association studies. Am J Clin Nutr. 2017;106(4):1142-1156. doi: 10.3945/ajcn.117.156349. PMID: 28814397; PMCID: PMC5611783.
  11. Duan L, et al. Effects of CYP2R1 gene variants on vitamin D levels and status: A systematic review and meta-analysis. Gene. 2018;678:361-369. doi: 10.1016/j.gene.2018.08.056. PMID: 30120973.
  12. Rozmus D, et al. rs7041 and rs4588 Polymorphisms in Vitamin D Binding Protein Gene (VDBP) and the Risk of Diseases. Int J Mol Sci. 2022;23(2):933. doi: 10.3390/ijms23020933. PMID: 35055118; PMCID: PMC8779119.
  13. Zhang LW, et al. Clinical and genetic study of ataxia with vitamin E deficiency: A case report. World J Clin Cases. 2022;10(23):8271-8276. doi: 10.12998/wjcc.v10.i23.8271. PMID: 36159513; PMCID: PMC9403667.
  14. Linus Pauling Institute: Vitamin E
  15. Hiraoka M, Kagawa Y. Genetic polymorphisms and folate status. Congenit Anom (Kyoto). 2017;57(5):142-149. doi: 10.1111/cga.12232. PMID: 28598562; PMCID: PMC5601299.
  16. Wolf B. Biotinidase Deficiency. 2000 Mar 24 [Updated 2023 May 25]. In: Adam MP, et al., editors. GeneReviews® [Internet]. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK1322/
  17. Wolf B. Biotinidase deficiency: “if you have to have an inherited metabolic disease, this is the one to have”. Genet Med. 2012;14:565–575. doi: 10.1038/gim.2011.6.
  18. International Journal of Molecular Sciences: Article
  19. Wu CH, et al. PEMT rs7946 Polymorphism and Sex Modify the Effect of Adequate Dietary Choline Intake on the Risk of Hepatic Steatosis in Older Patients with Metabolic Disorders. Nutrients. 2023;15(14):3211. doi: 10.3390/nu15143211. PMID: 37513629; PMCID: PMC10383596.
  20. Nutrients: Article
  21. Day SM, et al. Chronic iron administration increases vascular oxidative stress and accelerates arterial thrombosis. Circulation. 2003;107(20):2601-6. doi: 10.1161/01.CIR.0000066910.02844.D0. PMID: 12732602.
  22. Tiwari AK, et al. Oral iron supplementation leads to oxidative imbalance in anemic women: A prospective study. Clin Nutr. 2011;30(2):188-93. doi: 10.1016/j.clnu.2010.08.001. PMID: 20888091.
  23. Kil MS, et al. Analysis of serum zinc and copper concentrations in hair loss. Ann Dermatol. 2013;25(4):405-9. doi: 10.5021/ad.2013.25.4.405. PMID: 24371385; PMCID: PMC3870206.
  24. Tortelly Costa VD, et al. The Relevance of Selenium to Alopecias. Int J Trichology. 2018;10(2):92-93. doi: 10.4103/ijt.ijt_37_17. PMID: 29769785; PMCID: PMC5939011.
  25. Hussein RS, et al. Impact of Thyroid Dysfunction on Hair Disorders. Cureus. 2023;15(8):e43266. doi: 10.7759/cureus.43266. PMID: 37692605; PMCID: PMC10492440.
  26. Hatch-McChesney A, Lieberman HR. Iodine and Iodine Deficiency: A Comprehensive Review of a Re-Emerging Issue. Nutrients. 2022;14(17):3474. doi: 10.3390/nu14173474. PMID: 36079737; PMCID: PMC9459956.
  27. Cleveland Clinic: Telogen Effluvium
  28. Quist SR, Quist J. Keep quiet—how stress regulates hair follicle stem cells. Sig Transduct Target Ther. 2021;6:364. doi: 10.1038/s41392-021-00772-4.
  29. Botchkarev VA. Stress and the hair follicle: exploring the connections. Am J Pathol. 2003;162(3):709-12. doi: 10.1016/S0002-9440(10)63866-7. PMID: 12598304; PMCID: PMC1868107.
  30. Hanna M, et al. B Vitamins: Functions and Uses in Medicine. Perm J. 2022;26(2):89-97. doi: 10.7812/TPP/21.204. PMID: 35933667; PMCID: PMC9662251.
  31. Kothari M, et al. A Comprehensive Review on Understanding Magnesium Disorders: Pathophysiology, Clinical Manifestations, and Management Strategies. Cureus. 2024;16(9):e68385. doi: 10.7759/cureus.68385. PMID: 39355467; PMCID: PMC11444808.
  32. Krupa KN, et al. Omega-3 Fatty Acids. [Updated 2024 Feb 28]. In: StatPearls [Internet]. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK564314/
  33. Todorova V, et al. Plant Adaptogens-History and Future Perspectives. Nutrients. 2021;13(8):2861. doi: 10.3390/nu13082861. PMID: 34445021; PMCID: PMC8398443.
  34. Evron E, et al. Natural Hair Supplement: Friend or Foe? Saw Palmetto, a Systematic Review in Alopecia. Skin Appendage Disord. 2020;6(6):329-337. doi: 10.1159/000509905. PMID: 33313047; PMCID: PMC7706486.
  35. Lalosevic J, et al. Serum Zinc Concentration in Patients with Alopecia Areata. Acta Derm Venereol. 2023;103:adv13358. doi: 10.2340/actadv.v103.13358. PMID: 37787421; PMCID: PMC10561101.
  36. Liu G, et al. Pyridoxine regulates hair follicle development via the PI3K/Akt, Wnt and Notch signalling pathways in rex rabbits. Anim Nutr. 2021;7(4):1162-1172. doi: 10.1016/j.aninu.2021.09.003. PMID: 34754958; PMCID: PMC8556489.
  37. Greff D, et al. Inositol is an effective and safe treatment in polycystic ovary syndrome: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Reprod Biol Endocrinol. 2023;21(1):10. doi: 10.1186/s12958-023-01055-z. PMID: 36703143; PMCID: PMC9878965.
  38. Saini K, Mysore V. Role of vitamin D in hair loss: A short review. J Cosmet Dermatol. 2021;20(11):3407-3414. doi: 10.1111/jocd.14421. PMID: 34553483.
  39. Tortelly Costa VD, et al. The Relevance of Selenium to Alopecias. Int J Trichology. 2018;10(2):92-93. doi: 10.4103/ijt.ijt_37_17. PMID: 29769785; PMCID: PMC5939011.
  40. Sung YK, et al. The hair growth promoting effect of ascorbic acid 2-phosphate, a long-acting Vitamin C derivative. J Dermatol Sci. 2006;41(2):150-2. doi: 10.1016/j.jdermsci.2005.11.010. PMID: 16406749.
  41. Yin CS, et al. Efficacy of probiotics in hair growth and dandruff control: A systematic review and meta-analysis. Heliyon. 2024;10(9):e29539. doi: 10.1016/j.heliyon.2024.e29539. PMID: 38698995; PMCID: PMC11064082.
  42. Bahraini P, et al. Turmeric tonic as a treatment in scalp psoriasis: A randomized placebo-control clinical trial. J Cosmet Dermatol. 2018;17(3):461-466. doi: 10.1111/jocd.12513. PMID: 29607625.

Táplálkozási szakértőnk által írt cikkeink között termékismertetőket és hasznos tanácsokat olvashattok az egészséges életmód és megelőzés területéről.

Legnépszerűbb cikkeink: