Természetes immunerősítők – gyógynövények és táplálékkiegészítők a hideg hónapokra
„A tél közeleg”. A meleg után egyre hirtelenebb módon érkezik a hideg, és egyre kevésbé tudunk felkészülni rá. Reggel még látszik a leheletünk, délután meg már folyik rólunk a víz, ez sajnos hajlamosít a „megfázásra”. Mutatjuk, hogy mit tehetünk a makacs fertőzések ellen, sorra vesszük a legjobb természetes immunerősítő praktikákat és táplálékkiegészítőket. Kifejezett figyelmet fordítunk az immunerősítő vitaminokra, nyomelemekre és az olyan növényi kivonatokra, mint a: fokhagyma, ginzeng és gyömbér. Továbbá írni fogunk a méhek kincséről is: a propoliszról. Készüljetek fel az immunerősítés tíz parancsolatára!
Mítosz vagy tény: a hidegtől tényleg megfázhatunk?
Az iskolakezdéssel a gyerekek újra össze vannak zárva, majd hazaérve bármit átadhatnak a családnak. Ez már önmagában erős alapot ad a fertőzések terjedésére. Sőt, immáron a hideg tudományosan bizonyítottan hajlamosít a „megfázásra”.1 Tanulmányok megerősítik, hogy a hideg levegő leterheli az immunrendszerünket, vagyis károsítja a légzőjárat immunválaszát.
Tehát az tény, hogy a hidegben még jobban figyelnünk kell a fertőzések megelőzésére. Jóllehet nem tudunk minden fertőzést elkerülni, de az biztos, hogy az erős immunrendszerrel az ember gyorsabban és gyengébb lefolyással fogja átvészelni a legmakacsabb megbetegedéseket is! A teljeskörű immunerősítés megértéséhez tartsunk biológia órát!
Mi is konkrétan az immunrendszer?
Az immunrendszer minden olyan sejtet, szervet és biológiai folyamatot jelent, amely a testünket hivatott megvédeni. Az immunitásunk egy részét örököljük (ezt úgy hívjuk, hogy „vele született immunitás”), ide nem csak sejtek és szervek tartoznak, hanem konkrét védekező mechanizmusok is - például: a bélflóra gát funkciója, de maga a gyulladás mechanizmusa is idesorolható.
Az immunitásunk másik részét kórokozókkal létesített kapcsolatok által „tanuljuk meg”. Ezt úgy hívjuk, hogy szerzett immunitás. Ennek a működését a következőképpen lehet szemléltetni:
- Tegyük fel, hogy a szervezetünkbe jutott valamilyen idegen (antigén) anyag.
- A T-limfociták (immunsejtek egyik formája) felismerik azt. Ebben az antigén prezentáló sejtek (szintén immunsejtek) segítenek. A felismerés után beindul az idegen anyag kidolgozása, vagyis:
- a B-sejtek antitesteket termelnek,
- az antitestek kapcsolatba lépnek az antigénekkel ún. komplexszet alkotnak. Ennek az antitest-antigén komplexnek azért van jelentősége, mert a falósejtek csak így tudják felismerni és elpusztítani az idegen anyagot.
- A falósejtek (fagociták, fehérvérsejtek) munka elvégzése után elpusztulnak és genny keletkezik.
- Az idegen anyagra jellemző antigén elraktározódik „az immunmemóriában” és a B-sejtek megjegyzik az antigénhez tartozó antitest szekvenciáját (aminosav sorrendjét).
Ez a bonyolult folyamat nem csak energiát igényel, hanem olyan fontos kofaktorokat is, mint a vitaminok és ásványianyagok. Az immunerősítés egyik alappillérét fogja képezni ezen tápanyagok pótlása – a hiányállapotok ugyanis drasztikusan legyengült immunrendszert eredményezhetnek. Egy másik kifejezetten fontos szempont az immunrendszerünk tehermentesítése: vagyis a sejtkárosodások megakadályozása (ebben fognak sokat segíteni az antioxidánsok, pl.: a propolisz, a gyömbér, a ginzeng és a fokhagyma).
Szóljon hát az egészséges immunrendszer tíz parancsolata!
1. Sportolj eleget, csak ne túl sokat! A mozgást is túlzásba lehet vinni.
- Izomcsoportonként hagyj ki 1-2 nap regenerálódási időt.
- Érdemes ugyanolyan mozgásformát szintén 1-1 nap pihenővel végezni.
- Legyen mindenképp hetente 1-2 nap pihenőnapja az embernek, amikor nem sportol!
2. Ne becsüld alá a hideg-meleg terápia az erejét! A szauna, a krioszauna és a jégkádas merülés bizonyítottan immunerősítő hatásokkal rendelkezik.2,3 Jóllehet nem mindenki jut hozzá a szaunához és a jégkádhoz, de nem is kell! Csupán játszadozz egy kicsit a zuhany fokozataival. Kezdj jó meleggel, amikor már túl jól esne (1-2 perc után) váltsd hidegre és azt is próbáld 1-2 percig tartani, végül zárd újra meleggel. A hidegterápiák akkor a legelőnyösebbek, ha edzés után történnek.
3. Szellőztess rendszeresen, soha ne pangjon a levegő. Ez mindig igaz, de akkor hatványozottan, ha beteg van a családban. A folytonos szellőztetéssel megakadályozhatjuk a vírusok és baktériumok szaporodását.
4. Ne becsüld alá a tenger kincseit! A tengeri halakban található Omega-3 zsírsavak hihetetlenül erős gyulladáscsökkentő hatásokkal bírnak. Pontosabban az Omega-3-ak, a krónikus, alacsony szintű gyulladást csökkentik le.
- Ugye, az immunrendszer működését tárgyalva megtanultuk, hogy a gyulladásos sejtek (granulociták, fagociták) szükségesek a gyógyulási folyamatokhoz (legyen szó fertőzésről vagy sérülésről), de nyugalom idején „lekötetlenül, ellenünk fordulhatnak.”
- Konkrétan sejtkárosító hatásokkal bírnak és elveszik az immunrendszer erőforrásait. Az Omega-3 pedig segít abban, hogy nyugalmi helyzetben ne legyen túl sok „lekötetlen” gyulladásos sejtünk.4
- Tehát az Omega-3 tehermentesíti az immunrendszert!
5. A szénhidrát nem az ellenséged, azonban a cukortól óvakodj!
- Szénhidrátokra igenis szükségünk van, azonban a cukorral, a fehérliszttel és a nátrium-glutamáttal az a nagy baj, hogyha az ember sokat eszik belőlük, akkor alig-alig fogja kívánni azokat a minőségi ételeket, melyek úgy igazán táplálnák az immunrendszerünket. Vagyis a rostban, vitaminban és „jó zsírokban” gazdag zöldségeket, gyümölcsöket, magvakat és halakat).
- Továbbá a hirtelen vércukoremelkedés, amit a gyorsan felszívódó szénhidrátok fogyasztása okoz szintén nem tesz jót a krónikus alacsonyszintű gyulladásnak. Konkrétan a cukorbetegség sejtkárosodást okozhat, gondoljunk csak a diabetikus neuropátiára. Kisokos: amennyiben fehérlisztes terméket fogyasztunk mindenképp együnk mellé sok-sok rostban gazdag zöldséget. Cukros édességek mellé pedig fogyasszunk ízetlen, szagtalan rostport!
6. Egyél változatosan, edd végig a szivárványt! Ki gondolná, hogy az ételek színe is nagyon fontos? Pedig a természetes (!!) ételek színeit a magas antioxidánstartalmú pigmentek adják, amik szuperegészségesek (a következő alpontban tisztázzuk, hogy miért).
- Egyél mindennap zöldet: brokkolit, spenótot, uborkát, kelbimbót vagy salátát (fodros kel a legjobb)
- Egyél sárgát: répát, sütőtököt, gyömbért, citromot vagy káposztát.
- Aztán fogyassz pirosat is: paprikát, epret, ribizlit, gránátalmát vagy céklát.
- A kékről se feledkezz meg! Fogyassz: áfonyát, feketeribizlit, szilvát vagy szőlőt.
7. Használd ki az év 365 napján a multivitaminok erejét! Tegyük fel tényleg végig eszed a szivárványt mindennap (amit azért kétlek), de tegyük fel így van! Én akkor is megfoglak győzni, hogy miért kellene mindezek ellenére is szedned valamilyen multivitamin kiegészítőt. Több érvem is van:
- Mennyi C-vitamint szedsz? A magyar lakosság átlagos C-vitamin-fogyasztása jelentősen meghaladja az ajánlott napi beviteli szintet. Míg az ajánlott napi bevitel 80 mg, a magyarok 40%-a napi 1000 mg-ot fogyaszt, ami több mint tízszerese az ajánlott mennyiségnek.5 Ennek a nagy mennyiségnek is van értelme (fertőzésekből való felépülés ideje alatt még többnek is), de mi van, ha azt mondom, hogy jobb lenne, ha a hasonlóan (de mégis kissé eltérően) működő többi vitaminból is vinnél be? Jóllehet mindegyikből egyaránt kevesebb mennyiséget, de ezzel lefednéd az immunrendszer erősítésének teljes spektrumát?
- Az immunrendszert aligha befolyásoló vitaminokból kevés van. A D2-vitamin (a D3-al ellentétben csekély immunerősítő hatással bír, inkább a D3-nak hatását serkenti)6, a K-vitaminok (melyek a véralvadásban, a csontok és a szív-és érrendszer egészségében játszanak szerepet), a B7-vitamin (a biotin; ami a haj, bőr és köröm egészségében tölt be inkább szerepet) és a B9-vitamin (ami a sejtosztódáshoz és az idegrendszer egészségéhez fontos). Ám ezekről is egyre több immunerősítő hatást igazoló tanulmány érkezik.7-9
- Egy multivitamin és összetett ásványianyag kiegészítővel megbizonyosodhatsz arról, hogy a megterhelő életmód mellett sem alakulnak ki hiányállapotok. Ehhez olyat válassz, ami „nem lő túl az adagolással”. Hosszútávon nincs szükséged óriási mennyiségekre, csupán éppen annyira, hogy az fedezze a napi igényeket. Mivel az ásványianyagok is a vitaminokhoz hasonló hatásokat fejtenek ki ezért tartalmazzanak komplex módon nyomelemeket is!
8. Fogadd el a méhek ajándékát! Vajon kell-e az alábbi hatásoknál több, hogy meggyőzzön a propolisz az erejéről?
- Antioxidáns hatás17,18
- Gyulladáscsökkentő hatás19,20
- Antibakteriális és antivirális hatások21,22
- Sebgyógyítás23
- Ezen hatások összessége erősödött immunrendszert eredményezhet24
9. Edd a fokhagymát úgy, mintha félnél a vámpíroktól! Fokhagyma, nem csak a vámpírokat tartja távol, hanem a fertőzéseket is. Ha nem szereted az ízét, akkor válassz valamilyen táplálékkiegészítőt.
10. Használd az indiai fűszereket: a kurkumát, a gyömbért, a és a ginzenget: Ezek a gyógynövények iszonyatosan erős antioxidáns hatásokkal bírnak és szintén mindegyik egy kicsit máshogy hat, mutatjuk hogyan!
Hogyan hatnak az olyan antioxidánsok, mint: a vitaminok az ásványianyagok, a propolisz, a kurkuma, a gyömbér és a ginzeng?
ANTIOXIDÁNS TULAJDONSÁGOK. Az összes előbb felsorolt hatóanyag tulajdonságaiban az antioxidáns hatás a közös pont. A nevükből kiindulva: az antioxidánsok oxidáció ellenes vegyületeket takarnak, az oxidáció pedig egy olyan folyamat, ami által bizonyos molekulák (jelen esetben sejtalkotók) elektronhiányos állapotba kerülnek, míg az elektronjukat felvevő molekulák elektrontöbblettel fognak rendelkezni.25 Az elektronokat önkényesen „elrabló” molekulákat szabadgyököknek nevezzük. A baktériumok és a vírusok többet közt ilyen károsanyagokat szabadítanak fel, ami ellen a testünk antioxidánsokkal védekezik.
MIÉRT KELL BELŐLÜK TÖBBFÉLE? Az elektron felvevő ás átadó képességet elektronnegativitással jellemezhetjük és ez az érték molekulákként nagyban eltér. Tehát bizonyos hatóanyagok (vitaminok, ásványianyagok, terpének és polifenolok) más-más hatékonysággal semlegesítik a különféle károsanyagokat.
Példának okáért, nézzük meg az előbb említett immunerősítők legfőbb antioxidáns hatóanyagait:
- Fokhagyma kivonat antioxidáns hatóanyagai12:
- Allicin: A fokhagyma fő bioaktív vegyülete, amely a fokhagyma aprításakor vagy zúzásakor keletkezik.
- S-allil-cisztein (SAC): Az allicin lebomlásából keletkező vegyület, amely antioxidáns hatású, a zsírsavak szabadgyökké alakulását (lipidperoxidációt) akadályozhatja meg.
- Diallil-diszulfid (DADS)
- Diallil-triszulfid (DATS)
- Ginzeng antioxidáns hatóanyagai13:
- Ginzenozidok: A ginzeng fő hatóanyagai, amelyek közül több is erős antioxidáns hatással rendelkezik, például a Rg1, Rb1, és Re típusú ginzenozidok.
- Panaxanok
- Kurkuma antioxidáns hatóanyagai16:
- Kurkumin: Ez a kurkuma fő bioaktív vegyülete.
- Demetoxi-kurkumin: A kurkuma egyik származéka.
- Bisz-demetoxi-kurkumin: A kurkumin másik változata, amely antioxidáns tulajdonságairól ismert, és a sejtvédelemben is szerepet játszik.
- Turmeron: Bár főként gyulladáscsökkentőként ismert, antioxidáns hatása is megfigyelhető, különösen a lipid-peroxidáció gátlásában.
- Propolisz antioxidáns hatóanyagai14:
- Flavonoidok (pl. pinokembrin, galangin): Legfőbb növény ezeknek a másodlagos anyagcseretermékeknek köszönheti az erejét. Polifenolok közé tartoznak.
- Kávésav-fenetil-észter: Ez a fenolos vegyület erős antioxidáns hatást mutat, és gátolja a lipidperoxidációt.
- Fenolsavak (pl. ferulasav)
- Gyömbér antioxidáns hatóanyagai15:
- Gingerolok (pl. [6]-Gingerol): A gyömbér egyik fő antioxidáns vegyülete, amely erős szabadgyökfogó hatással rendelkezik.
- Shogaolok (pl. [6]-Shogaol): A gingerol hőkezelés során keletkező változata, amely szintén antioxidáns hatású, és segít a sejteket ért oxidatív stressz csökkentésébe.
- Zingeron: Különösen a lipidperoxidáció elleni védelemben fontos.
Az antioxidánsok ezenfelül képesek lecsökkenteni a krónikus alacsonyszintű gyulladást a testünkben, ezzel tovább tehermentesítve az immunrendszert. Az elv ugyanaz, amit korábban (az Omega 3-nál) tárgyaltunk – vagyis, hogy a gyulladásos sejtek „lekötetlenül” ellenünk fordulhatnak, ezt akadályozzák meg a természetes gyulladáscsökkentők.
Ezen gyógynövényes kivonatok hatásai túlmutathatnak az antioxidáns hatásokon. Az előbb felsorolt gyógynövények és a propolisz is antimikrobiális hatásokkal bírhatnak, azáltal, hogy gátolják a fertőzések bejutását, szaporodását és a bakteriális biofilm képződését.
Útravaló
Az információ dömping mellett nem hagyunk benneteket kielégítetlenül. Mutatjuk a legjobb táplálékkiegészítő kombinációkat az immunerősítésre. Pro tipp: fölösleges mindent mindennel szedni, a túlzott antioxidáns bevitellel ugyanis semlegesíthetjük egymás hatásait.26,27 Tehát szedjünk multivitamint és Omega 3-at a gyógynövényes kivonatokat pedig érdemes váltogatni (egyszerre mindig egyet szedni).
Multivitaminból: GAL Multivitamin (60.2 g)
Omega 3-ból: GAL Omega-3 Eco (60 Lágykapszula)
És a következőkből egy:
- FOKHAGYMA: Natur Tanya Fermentált Fekete Fokhagyma 800 mg (30 Kapszula)
- PROPOLISZ: Now Foods Propolisz 1500 5:1 Kivonat (100 Veg Kapszula)
- KURKUMIN: Life Extension Kurkumin lágykapszula Kurkuma és Gyömbér Kivonattal (30 Lágykapszula)
- GINZENG: Puritan's Pride Ginzeng Kivonat Méhpempővel 1000 mg (50 Kapszula)
Konkrét betegség esetén a Vitamin360 a következő kombinációt javasolja:
- GAL Multivitamin (60.2 g)
- Wise Tree Naturals MikrobaCID™ (30 ml)
- JutaVit C-vitamin 1500 mg + Acerola + D3 + Cink (100 Tabletta)
- Antiobiotikus kezelés mellé: Wise Tree Naturals Bélflórabarát Étrend-kiegészítő (30 Kapszula)
Fontos továbbá megjegyezni, hogy az előbb említett összes kivonat (a propolisz, a kurkuma, a gyömbér és a ginzeng is) reakcióba léphet a vérhigítokkal28-30, ezért használatuk előtt konzultáljunk kezelőorvossal. Továbbá az előbb említett egyik táplálékkiegészítő sem helyettesíti az orvosi kezelést, csupán annak kiegészítéséül szolgál.
- Huang, Di et al. Cold exposure impairs extracellular vesicle swarm–mediated nasal antiviral immunity, Journal of Allergy and Clinical Immunology, Volume 151, Issue 2, 509 - 525.e8
- Brenner IK, Castellani JW, Gabaree C, Young AJ, Zamecnik J, Shephard RJ, Shek PN. Immune changes in humans during cold exposure: effects of prior heating and exercise. J Appl Physiol (1985). 1999 Aug;87(2):699-710. doi: 10.1152/jappl.1999.87.2.699. PMID: 10444630.
- Janský L, Pospísilová D, Honzová S, Ulicný B, Srámek P, Zeman V, Kamínková J. Immune system of cold-exposed and cold-adapted humans. Eur J Appl Physiol Occup Physiol. 1996;72(5-6):445-50. doi: 10.1007/BF00242274. PMID: 8925815.
- Gutiérrez S, Svahn SL, Johansson ME. Effects of Omega-3 Fatty Acids on Immune Cells. Int J Mol Sci. 2019 Oct 11;20(20):5028. doi: 10.3390/ijms20205028. PMID: 31614433; PMCID: PMC6834330.
- Lugasi, Andrea, Sarkadi Nagy, Eszter, Zentai, Andrea, Bakacs, Márta, Illés, Éva, Baldauf, Zsolt, and Martos, Éva, 2012, "Hungarian Diet and Nutritional Status Survey – The OTAP2009 study. V. Microelement intake of the Hungarian population" Orvosi Hetilap Vol. 153, No. 30, pp 1177, 1788-6120
- https://www.frontiersin.org/journals/immunology/articles/10.3389/fimmu.2022.790444/full
- Kunisawa J, Hashimoto E, Ishikawa I, Kiyono H. A pivotal role of vitamin B9 in the maintenance of regulatory T cells in vitro and in vivo. PLoS One. 2012;7(2):e32094. doi: 10.1371/journal.pone.0032094. Epub 2012 Feb 20. PMID: 22363800; PMCID: PMC3282783.
- Mitra S, Paul S, Roy S, Sutradhar H, Bin Emran T, Nainu F, Khandaker MU, Almalki M, Wilairatana P, Mubarak MS. Exploring the Immune-Boosting Functions of Vitamins and Minerals as Nutritional Food Bioactive Compounds: A Comprehensive Review. Molecules. 2022 Jan 16;27(2):555. doi: 10.3390/molecules27020555. PMID: 35056870; PMCID: PMC8779769.
- Durrant LR, Bucca G, Hesketh A, Möller-Levet C, Tripkovic L, Wu H, Hart KH, Mathers JC, Elliott RM, Lanham-New SA, Smith CP. Vitamins D2 and D3 Have Overlapping But Different Effects on the Human Immune System Revealed Through Analysis of the Blood Transcriptome. Front Immunol. 2022 Feb 24;13:790444. doi: 10.3389/fimmu.2022.790444. PMID: 35281034; PMCID: PMC8908317.
- Balakrishna Pillai, A., JeanPierre, A.R., Mariappan, V. et al.Neutralizing the free radicals could alleviate the disease severity following an infection by positive strand RNA viruses. Cell Stress and Chaperones 27, 189–195 (2022). https://doi.org/10.1007/s12192-022-01269-x
- Przerwa, A., Zimecki, M., Świtała-Jeleń, K. et al.Effects of bacteriophages on free radical production and phagocytic functions. Med Microbiol Immunol 195, 143–150 (2006). https://doi.org/10.1007/s00430-006-0011-4
- Balakrishna Pillai, A., JeanPierre, A.R., Mariappan, V. et al.Neutralizing the free radicals could alleviate the disease severity following an infection by positive strand RNA viruses. Cell Stress and Chaperones 27, 189–195 (2022). https://doi.org/10.1007/s12192-022-01269-x
- Przerwa, A., Zimecki, M., Świtała-Jeleń, K. et al.Effects of bacteriophages on free radical production and phagocytic functions. Med Microbiol Immunol 195, 143–150 (2006). https://doi.org/10.1007/s00430-006-0011-4
- Sforcin, J. M., & Bankova, V. (2011). Propolis: Is there a potential for the development of new drugs? Journal of Ethnopharmacology.
- Mashhadi, N. S., et al. (2013). Anti-oxidative and anti-inflammatory effects of ginger in health and physical activity: review of current evidence. International Journal of Preventive Medicine.
- Chainani-Wu, N. (2003). Safety and Anti-Inflammatory Activity of Curcumin: A Component of Turmeric (Curcuma longa). The Journal of Alternative and Complementary Medicine.
- Reis JHO, Barreto GA, Cerqueira JC, Anjos JPD, Andrade LN, Padilha FF, Druzian JI, Machado BAS. Evaluation of the antioxidant profile and cytotoxic activity of red propolis extracts from different regions of northeastern Brazil obtained by conventional and ultrasound-assisted extraction. PLoS One. 2019 Jul 5;14(7):e0219063. doi: 10.1371/journal.pone.0219063. PMID: 31276476; PMCID: PMC6611595.
- Socha R, Gałkowska D, Bugaj M, Juszczak L. Phenolic composition and antioxidant activity of propolis from various regions of Poland. Nat Prod Res. 2015;29(5):416-22. doi: 10.1080/14786419.2014.949705. Epub 2014 Sep 4. PMID: 25185953.
- Zulhendri F, Lesmana R, Tandean S, Christoper A, Chandrasekaran K, Irsyam I, Suwantika AA, Abdulah R, Wathoni N. Recent Update on the Anti-Inflammatory Activities of Propolis. Molecules. 2022 Dec 2;27(23):8473. doi: 10.3390/molecules27238473. PMID: 36500579; PMCID: PMC9740431.
- Magnavacca A, Sangiovanni E, Racagni G, Dell'Agli M. The antiviral and immunomodulatory activities of propolis: An update and future perspectives for respiratory diseases. Med Res Rev. 2022 Mar;42(2):897-945. doi: 10.1002/med.21866. Epub 2021 Nov 2. PMID: 34725836; PMCID: PMC9298305.
- Yildirim A, Duran GG, Duran N, Jenedi K, Bolgul BS, Miraloglu M, Muz M. Antiviral Activity of Hatay Propolis Against Replication of Herpes Simplex Virus Type 1 and Type 2. Med Sci Monit. 2016 Feb 9;22:422-30. doi: 10.12659/msm.897282. PMID: 26856414; PMCID: PMC4750782.
- Magnavacca A, Sangiovanni E, Racagni G, Dell'Agli M. The antiviral and immunomodulatory activities of propolis: An update and future perspectives for respiratory diseases. Med Res Rev. 2022 Mar;42(2):897-945. doi: 10.1002/med.21866. Epub 2021 Nov 2. PMID: 34725836; PMCID: PMC9298305.
- da Rosa C, Bueno IL, Quaresma ACM, Longato GB. Healing Potential of Propolis in Skin Wounds Evidenced by Clinical Studies. Pharmaceuticals (Basel). 2022 Sep 14;15(9):1143. doi: 10.3390/ph15091143. PMID: 36145364; PMCID: PMC9504298.
- Yosri N, Abd El-Wahed AA, Ghonaim R, Khattab OM, Sabry A, Ibrahim MAA, Moustafa MF, Guo Z, Zou X, Algethami AFM, Masry SHD, AlAjmi MF, Afifi HS, Khalifa SAM, El-Seedi HR. Anti-Viral and Immunomodulatory Properties of Propolis: Chemical Diversity, Pharmacological Properties, Preclinical and Clinical Applications, and In Silico Potential against SARS-CoV-2. Foods. 2021 Jul 31;10(8):1776. doi: 10.3390/foods10081776. PMID: 34441553; PMCID: PMC8391193.
- Stone WL, Pham T, Mohiuddin SS. Biochemistry, Antioxidants. [Updated 2023 May 1]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2024 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK541064/
- Li S, Fasipe B, Laher I. Potential harms of supplementation with high doses of antioxidants in athletes. J Exerc Sci Fit. 2022 Oct;20(4):269-275. doi: 10.1016/j.jesf.2022.06.001. Epub 2022 Jun 11. PMID: 35812825; PMCID: PMC9241084.
- Seifirad S, Ghaffari A, Amoli MM. The antioxidants dilemma: are they potentially immunosuppressants and carcinogens? Front Physiol. 2014 Jul 14;5:245. doi: 10.3389/fphys.2014.00245. PMID: 25071590; PMCID: PMC4094884.
- Xiong L, Qi Z, Zheng B, Li Z, Wang F, Liu J, Li P. Inhibitory Effect of Triterpenoids from Panax ginseng on Coagulation Factor X. Molecules. 2017 Apr 24;22(4):649. doi: 10.3390/molecules22040649. PMID: 28441767; PMCID: PMC6154706.
- Kim DC, Ku SK, Bae JS. Anticoagulant activities of curcumin and its derivative. BMB Rep. 2012 Apr;45(4):221-6. doi: 10.5483/bmbrep.2012.45.4.221. PMID: 22531131.
- Rubin D, Patel V, Dietrich E. Effects of Oral Ginger Supplementation on the INR. Case Rep Med. 2019 Jun 11;2019:8784029. doi: 10.1155/2019/8784029. PMID: 31281366; PMCID: PMC6594244.
- Akbay E, Özenirler Ç, Çelemli ÖG, Durukan AB, Onur MA, Sorkun K. Effects of propolis on warfarin efficacy. Kardiochir Torakochirurgia Pol. 2017 Mar;14(1):43-46. doi: 10.5114/kitp.2017.66929. Epub 2017 Mar 31. PMID: 28515748; PMCID: PMC5404127.