Májfoltok

Miért kell védekezni a Nap ellen?

A Nap sugárzása elengedhetetlen az élethez – nélküle nem lenne oxigén és nem lenne D-vitamin sem –, ugyanakkor láthatatlan biokémiai folyamatokat indít el a bőrben, amelyek hosszú távon károsak lehetnek.¹ Az UV-sugárzás különösen erős hatással van a sejtekre – a bőr öregedésének, pigmentfoltoknak, sőt daganatos elváltozásoknak is az egyik fő oka.

„Photoaging” folyamata

A hiperpigmentáció folyamatának megértéséhez tisztában kell lennünk a „photoaging” (vagyis a fény általi öregedés) mechanizmusával.²

Kezdjük a legapróbb építőkockánál: annál, hogy mi is a fény?

A fény egy elektromágneses sugárzás, ami egyaránt rendelkezik részecske és hullám természettel.³ A részecskéit fotonoknak hívjuk. Amikor a Napból érkező sugárzás eléri a bőrt, akkor valójában nagy energiájú fotonok ütköznek a bőr felszíni sejtjeivel.

A helyzet a valóságban azért sokkal bonyolultabb ennél, mert a foton valójában nem is igazi részecske, de ebbe most ne menjünk bele. A lényeg, hogy a fény hullámhossz alapján csoportosítható⁴:

• Infravörös (IR, >700 nm): ez adja a hőérzetet és a sugárzás kb. 50%-át teszi ki.
• Látható fény (400–700 nm): ez az, amit a szemünk érzékel és a sugárzás kb. 40%-át teszi ki.
• Ultraviola (UV, 100–400 nm): csak kb. 5–10%, de biológiailag nagyon jelentős. Felosztása:
  • UVA (320–400 nm): mélyebbre hatol, öregíti a bőrt.
  • UVB (280–320 nm): felszíni rétegben DNS-károsodást okoz, de D-vitamin szintézist is indít.
  • UVC (100–280 nm): a légkör ózonrétege kiszűri, így nem jut el hozzánk. Erős fertőzésellenes tulajdonsággal bír, de nagyon sejtkárosító, közvetlen bőrrel érintkezés tilos. Ilyen fényt sugároznak bizonyos UV lámpák, melyeket sterilizálásra, víztisztításban, laborokban használnak.
• Egyéb sugárzások:
  • Röntgen, gamma: a légkör szinte teljesen elnyeli.
  • Rádióhullámok: szintén jelen vannak, de biológiailag kevésbé relevánsak.

Mindegyik előbb említett sugárzás fotonokból áll:

• a rövid hullámhossz nagy energiájú fotonokból (gamma, röntgen, UV) épül fel,
• a hosszú hullámhossz, alacsony energiájú fotonokból (rádióhullám, mikrohullám) áll.

A rövid hullámhosszú UV-fotonok nagy energiájúak, ezért képesek DNS-t károsítani - oxidatív stresszt okozni. A kontraszt példájaként: az UV-B sugárzás egy kétélű kard, mert amellett, hogy nagy mennyiségben már roncsol, kis mennyiségben a testünk D-vitamin termelésének fő szabályzója.

Fontos még tudnunk, hogy a testünk a barna pigment: a melanin termelésével védekezik⁵ az UV sugárzás káros hatásai ellen. Ez elnyeli és szétszórja az UV-fotonokat, így védi a DNS-t a közvetlen károsodástól. A melanin mennyisége és típusa határozza meg a bőr színét és a védekezés hatékonyságát. Ezért van az, hogy azokban az országokban, ahol a Nap sugárzása erősebb, ott az emberek eleve barnább bőrrel születnek.

Hogyan keletkezik a májfolt?

A májfoltok a túlzott melanin felhalmozódás következményei. Ennek a „kapcsolója”: a túlzott UV sugárzás (Nappal való érintettség és szoláriumozás), hormonális változások vagy genetikai hajlam.  Tehát a májfolt tulajdonképpen egy jóindulatú pigmentált bőrelváltozás, amely főként a napfénynek kitett területeken (arc, kézfej, váll, kar) jelenik meg.⁶

Tehát a májfoltnak nincs köze a májhoz! Ezek barnás, lapos és éles szélű foltok, melyek mérete néhány millimétertől akár több centiméterig terjedhet. Nem emelkednek ki a bőrből és nem okoznak panaszt.

A napfolt meg a májfolt kvázi ugyanaz a jelenség, a melazma kicsit más.

A melazma egy hormonális eredetű hiperpigmentáció, gyakran terhesség vagy hormonkezelés miatt alakul ki.⁷ Ezek szimmetrikus, barnás foltok, melyek csak az arcot érintik – gyakran hívják őket „terhességi foltoknak”.

A májfoltok a szeplővel sem keverendőek, mert a szeplő genetikai eredetű.

Visszatérve az UV-sugárzásra: a májfoltok kialakulásának kulcsszereplője az UV-A sugárzás okozta reaktív oxigéngyök felszabadulás.⁸ Ezek a molekulák elektront vesznek el az egészséges bőrsejtek alkotóelemeitől (sejtmembrántól, kollagéntől és fehérjéktől), ezzel károsítva azt. A sejtek sérülése után elindul egy gyulladásos válasz, ami végül melanin felhalmozódást eredményez lokálisan.

Hogyan hatnak a hormonok a pigmentképzésre?

Miért jöhetnek létre hormonális eredetű hiperpigmentációk: melazmák?

Létezik egy ún. melanocita stimuláló hormon (MSH), melyet az agyalapi mirigy termel. Főként UV-sugárzás hatására nő a szintje, de hormonális változások is befolyásolják.⁷ Mint például:

• Az ösztrogén és progeszteron fokozzák a melanociták aktivitását,ezért több melanin termelődik. Emiatt gyakori a melazma terhesség alatt („terhességi maszk”), illetve hormonális fogamzásgátlók szedésekor.
• Ugye, a stressz is fokozza a gyulladásos mediátorokat, amelyek közvetett módon pigmentváltozásokat provokálhatnak. Érdekesség: MSH ugyanabból a prekurzor fehérjéből származik, mint az adenokortikotrop (ACTH) hormon. Az ACTH hormon pedig stresszhelyzetre növekszik, ennek okán az MSH is növekedést mutat stressz alatt.
• A pajzsmirigy túlműködés vagy alulműködés is pigmentációs zavarokkal járhat.

Mit tehetünk a májfoltok/melazma ellen?

A májfoltok elleni védekezés a szabadgyökök elleni védekezésben keresendők. Erre valók az antioxidánsok, melyek képesek elektront szolgáltatni a sérült sejteknek, ezzel regenerálva azokat. Továbbá közvetlen módon képesek megakadályozni a károsodást.⁹

Az antioxidánsok általánosan – az összes sejtre – hatnak. A bőr egészsége miatt érdemes lenne hámsejt és melanocita (melanint termelő hámsejt) specifikus antioxidánsokat pótolni.

A bőrben különösen hatékonyak az alábbi antioxidánsok:

• C-vitamin (aszkorbinsav)^10-12 : általános egészségmegőrző és immunrendszert erősítő tulajdonságairól ismert. Szinte az összes legfontosabb biokémiai folyamatban részt vesz, mint kofaktor. Vagyis a szervezetünk C-vitamint használ ahhoz, hogy bizonyos folyamatok végig menjenek. Ezek közül a tirozináz enzim aktivitására gyakorolt hatását emelnénk ki, amivel a C-vitamin közvetlenül csökkenti a melanin termelést. Továbbá bőrsejt specifikus hatásként említhető, hogy serkenti a kollagénszintézist és javítja a bőr regenerációját, így egyszerre járul hozzá a pigmentfoltok halványításához és a bőr fiatalos szerkezetének megőrzéséhez.
• E-vitamin (tokoferol)^13,14: zsírban oldódó antioxidáns, amely beépül a sejtfal foszfolipid kettős rétegébe. Mivel a sejtfal a sejtek első védelmi vonala, az UV-sugárzás okozta károsodás leginkább itt jelentkezik. A zsírsavak oxidatív stressz hatására reaktív oxigéngyökké alakulhatnak – ezt nevezzük lipidperoxidációnak. Az E-vitamin képes megakadályozni ezt a folyamatot, így védi a sejtmembrán stabilitását. Továbbá szinergiában működik a C-vitaminnal: kölcsönösen erősítik egymás antioxidáns hatását, ezzel fokozva a bőr védelmét.
• Niacinamid (B3-vitamin)^15-17: a májfoltok keletkezésénél egy fő témát nem érintettünk. A melanin termelését végzik a melanociták, azonban nem marad itt, hanem a melanin „zsákokba” rendeződve átkerül a bőr fő hámsejtjeibe a keratinocitákba. Itt jön képbe a B3-vitamin: a niacinamid. A niacinamid blokkolja vagy csökkenti a melanoszómák átadását a melanocitákból a keratinocitákba. Ennek eredménye lehet az egyenletesebb bőrszín, pigmentfoltok halványodása és az új foltok kialakulásának megelőzése.
• Polifenolok (zöld tea katechinek, resveratrol, kvercetin)^18-20: ezek már inkább általánosan erős antioxidánsok és gyulladáscsökkentő hatásúak.
• Koenzim Q10 (ubiquinon)²¹:a sejtek energiatermelésének kulcsfontosságú kofaktora, amely egyben erőteljes antioxidánsként is működik. Elsősorban a mitokondriumokra – a sejtek „energia-központjaira” – hat, ahol támogatja az energiatermelést és semlegesíti a szabadgyököket. Így minden sejt mitokondriumában hozzájárul a hámsejtek védelméhez és a sejtek egészségének megőrzéséhez.
• Karotinoidok (béta-karotin, likopin, lutein)^22,23: Különösen hatékonyak a bőrben és a szem retinájában, ahol képesek elnyelni az UV-fotonokat és antioxidáns pajzsként működnek.

Ezek alapján: a Vitamin360 ajánlása

Mivel a májfoltok elleni étrendkiegészítés magasabb dózisú vitaminokból áll, így érdemes ezt időszakosan alkalmazni. Az év folyamán egy alap, kiegyensúlyozott multivitamin megfelelő lenne, mert biztosítja a mikrotápanyagok folyamatos jelenlétét anélkül, hogy túldozíroznánk. Nyáron viszont, amikor a bőr fokozott UV-terhelésnek van kitéve, indokolt lehet bizonyos antioxidáns és bőr-specifikus vitaminok dózisának emelése.

Egész évre használjuk a: Now Foods Daily Vits – Multivitamin-t. A Now Foods Daily Vits egy kiegyensúlyozott, alacsonyabb dózisú multivitamin, amit egész évben lehet szedni.

Nyáron szüneteltessük a Daily Vits étrendkiegészítőt és váltsunk át egy magasabb dózisú multivitaminra: Life Extension Two-Per-Day Multivitamin és Ásványi Anyag-ra.

Nyáron, a multivitamin kiegészítéseként használjunk:

• A-vitamint: Swanson Beta-Carotene (Vitamin A) (100 Lágykapszula)
• Omega 3-at, a hámsejtek falának védelméért: Nutricost Omega-3 2500 mg
• Egy növényi antioxidánst: Now Foods Természetes Resveratrol 200 mg (60 Veg Kapszula)

Az étrend-kiegészítő négyes mellett érdemes lenne külsőleg, E-vitamin olajat: Now Foods E-vitamin Olaj (118 ml)-t használni. Szigorúan esténként, 1-2 cseppet, közvetlenül a májfoltokra kenjünk (orcák felső részére, homlokra, felsőajak fölötti területre, kézfejekre vagy dekoltázsra). A fényvédő alá nem ajánlott, mert az E‑vitamin olaj fényérzékenyítő hatású lehet oxidáció révén, és az olajos réteg (amit az E-vitamin hoz létre) csökkentheti a fényvédő tapadását. Ezért is használjuk inkább esténként.

Mivel a nyári étrend-kiegészítő ajánlás magas dózisú antioxidánsokat tartalmaz, ezért érdemes 3-4 hónapig szedni (májustól, szeptemberig). Ősztől vissza lehet térni a Daily Vits-re, vagy egy mérsékeltebb multivitaminra.

Egyéb okok kizárása

Bár az étrend-kiegészítők általánosan támogathatják a szervezetet, nem helyettesítik a szakszerű kivizsgálást

Ahogyan azt korábban is említettük, a májfoltok kialakulását nemcsak külső tényezők, hanem hormonális hatások is befolyásolhatják. Ezek felismeréséhez elengedhetetlenek a rendszeres orvosi vizsgálatok. A kezeléshez pedig a megfelelő kontroll és szükség esetén a célzott terápia kell.

Fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire és változásaira. A bőrgyógyászati problémák kezelésének alapja a korai felismerés: a rendszeres bőrgyógyászati ellenőrzés nem csupán ajánlott, hanem valójában kötelezőnek kellene lennie.