Probiotikum ismertető – tudj meg többet szervezetünk jótékony hatású mikroorganizmusairól

MI IS A BÉLFLÓRA?

A probiotikumok hatásainak megértéséhez előszöris tisztáznunk kell a bélflóra fogalmát.

Azt senkinek sem kell bemutatni, hogy a szervezetünk minden egyes folyamatához energia kell. A testünk számára pedig energiát a külső forrásból bevitt étel biztosítja. Vannak elraktározott tartalékjaink is ugye, de ha sokáig nem eszünk akkor ezek is elapadnak.

A külső forrásból bevitt táplálék, hogy hasznosulni tudjon meg kell emészteni, melyet az emésztőrendszerünk végez.

Az emésztőrendszer része a szájüreg, nyelőcső, gyomor és bélrendszer. Az étel emésztése már a szájüregben megkezdődik, mivel a nyálunk is tartalmaz tápanyagok lebontásáért felelős enzimeket. Majd a gyomorba kerülve a nagyon savas környezet feloldja a tápanyagot, majd így kerül a bélrendszerbe, ahol megindult a tápanyagok hasznosítása.

A bélrendszert úgy kell elképzelni, mint az autóbontót, ami a beérkező járművet (ez az étel) alkotóeleimre szedi (a testünkben ezért a gyomorsav és az emésztőenzimek felelősek), a szükséges alkotórészeket pedig megtartja (ezt végzi a bélrendszer, a kiválasztás folyamata során).

A beleink milliárdnyi, kis baktériumot tartalmaznak. Ezt nevezzük általánosan bélflórának. Mely egyensúlyának támogatása kritikus fontosságú.

Ezért, a bélflóra támogatására kínálunk probiotikum készítményeket, melyek a bélflóra baktériumait tartalmazzák, kapszulás vagy oldat formájában. A probiotikumok, segítik a megfelelő emésztést, támogatják az immunrendszer és az agy megfelelő működését, továbbá védenek a fertőzésekkel szemben.

Fontos tudni, hogy nem csak a beleinkben élnek mikroorganizmusok, hanem a torokban a hüvelyben, húgycsőben, hallójáratban, bőrfelületen és még megannyi helyen.^1-4 Tehát a baktérium flóra általánosan, az egész testünkben fontos, hogy egyensúlyban legyen.

MI EZ AZ EGYENSÚLY?

A bélbaktériumok számos hatással rendelkeznek, egyrészt a gyomorsav által lebontani képtelen rostokat fermentálják (erjesztik).⁵ A fermentálás során rövidláncú zsírsavak keletkeznek, melyeket felhasznál az izom, vastagbél és a máj is.⁵ Tehát a bélbaktériumok és a rostok tápanyagot szolgáltatnak az izmoknak vastagbélnek és a májnak is, ezáltal serkentik ezek működését. Továbbá a bélbaktériumok bontják le az epesavat, továbbá előállíthatnak B- és K-vitamint.^6,7 Mindezen hatásokért a „jó” bélbaktériumok felelősek

Vannak azonban káros baktériumok is, melyek élősködnek és fertőzéseket alakíthatnak ki a testünkben. Ezek a „rossz” baktériumok számos betegségnek biztosítanak melegágyat.

Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű „jó” bélbaktériumunk legyen, tehát egyensúlyban álljon a bélflóránk. Ha megfelelő mennyiségű jótékony mikroorganizmus él a testünkben, akkor a bélflóránk egyensúlyban lesz.

A „jó” és „rossz” baktériumok közötti kapcsolatot úgy kell elképzelni, mint egy földbirtokot, amit felakarunk használni mezőgazdasági célokra, tehát ültetni szeretnénk rá. Az egész földbirtok a bélrendszerünk. A „jó” bacik az ültetendő magvak, tegyük fel, hogy nagyon szeretjük a kukoricát, ezért kukoricamagokat ütetünk. Ha nincs elég ültetni való mag („jó” baktérium), akkor mi történik? Gyomok és gazok fogják uralni a földterületünket (bélrendszerünket). Ezek a gyomok és gazok a „rossz baktériumok”. Tehát a „jó” baktériumok elveszik a helyet a „rossz” baciktól. Ezzel védenek a különféle fertőzésektől is, ezt hívjuk a bélflóra „barrier” funkciójának.^8-10

Fontos még hozzátenni, hogy a megfelelő flóra, nem csak a bélrendszerben tölt be „barrier” funkciót, hanem akár a torokban, húgyútban és a hüvelyben is védhet a fertőzések kialakulásától.^10-14 Ezért is kaphatóak probiotikum tartalmú hüvelykúpok.

Extra érdekesség: Egyes szakértők szerint a bélflóránk annyira egyedi összetételű, hogy akár az ujjlenyomat azonosítást is helyettesíthetné.

PROBIOTIKUMOK ÉS EMÉSZTŐRENDSZERI PROBLÉMÁK

Az egyik legalapvetőbb hatásai a probiotikumoknak, hogy segítik az emésztést, a legtöbben pont ezért használják.

Amennyiben a bélflóra nem megfelelő, akkor az étkezésekből bevitt rostokat a testünk egyáltalán nem tudja megemészteni, ez pedig két dologgal járhat együtt. Mivel a rostok megkötik a vizet, ezért, ha eleget iszunk a nap folyamán túlságosan híg lesz a székletünk, tehát hasmenés törhet ránk.^37,38

Amennyiben túl keveset iszunk és nincs, ami kihajtsa a székletet, akkor a rost megszívja magát. Ezzel pedig székrekedést kaphatunk.

Ezen okokból kifolyólag léphetnek fel gyomor problémák, antibiotikum szedésétől. Leggyakrabban hasmenés lép fel, de akár székrekedés is előfordulhat. ³⁶

Továbbá nem lesz, ami lebontja a termelődő epét, így gyakori lehet a hányinger és epés hányás.

Ezen problémák kezelésére mindenképp ajánlott egy probiotikum használata, továbbá antibiotikum kúra alatt vagy után kritikus fontosságú lenne, egy megfelelő probiotikum kiegészítő használata. ^36-40

Továbbá, mivel a bélflóra kihat az immunrendszerre és ezáltal a gyulladásos folyamatokra is – mindkét folyamatot az egészséges, egyensúlyi állapot felé tolja – a probiotikum táplálékkiegészítés javulást hozhat a gyulladással járó emésztőrendszeri megbetegedésekben is, mint a gyomorfekély, bélgyulladás és IBS (irritábilis bél szindróma). ^23-31

Mialatt az előbb említett betegségekben a probiotikumok előnyös hatása, erős bizonyítékokkal alátámasztott, addig a colitis ulcerosánál és Crohn betegségnél, melyek szintén a bélrendszert érintő gyulladásos megbetegedések az irodalom nem egyöntetú.^32-34

A probiotikumok az emésztőrendszert védő tulajdonságait, nem csupán az immunrendszerre és gyulladásra hatva fejti ki, hanem segít a bél és gyomor falának nyálkásodásában, ezzel a gyomor és bélsejtek védelmi falát erősíti.³⁵

Továbbá sok esetben az ilyen betegségek bakteriális fertőzéssel kezdődnek, amelyre az első kezelési módszer az antibiotikumok használata, mely nem válogat, megöli a jó baktériumokat is, ezért ilyen esetekben még inkább indokolt lehet probiotikum szedése.

PROBIOTIKUMOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER

A bélflóra immunrendszerre gyakorolt hatását, nagyon érdekes módon bizonyították. Állatokat teljesen steril környezetben, úgy neveltek, hogy egyáltalán nem érte őket élő organizmussal kapcsolat. Az ilyen állatok immunrendszere nem működött megfelelően. Tehát az immunrendszerünknek oda vissza kapcsolatban kell állnia a bélflórával. Ez annyit jelent, hogy az immunsejteknek fel kell ismerniük a jó baktériumokat. Ezzel egy alacsony fokú gyulladást (ún. természetes gyulladást) indul a testben, aminek hatására erősödik az immunrendszer és amint káros fertőzések kerülnek a szervezetbe, akkor hatékonyabban lesz képes az immunrendszer szembe szállni velük.¹⁵ Ez valamelyest, az „ami nem öl meg az megerősít elvet” támasztja alá.

Továbbá, a jó baktériumok olyan anyagokat termelnek, melyek szintén segítenek a fertőzések legyőzésében, ezzel tovább erősítve az immunrendszert.

Tehát ebből kifolyólag, ahogy megszületünk a bélrendszerünk teljesen steril, nincs benne egyetlen mikroorganizmus sem. Ahogyan érintkezünk a külvilággal, úgy egyre több, baktérium és aprócska mikroszkopikus élőlények jutnak a szervezetünkbe.¹⁶  

Emlékeztek, hogy mit mondtak a nagyszüleink azt mondták mindig együnk meg kis mennyiségű koszt? Mennyire igazuk volt…

Az immunrendszer és a probiotikum fogyasztás közötti összefüggést számos állatkísérlet és klinikai tanulmány is megerősíti. Számos tanulmány megerősíti, hogy a probiotikumok serkentik a fertőzés felismeréséért felelős IgA antitestek termelődését, segítik az immunsejtek bekebelezésének folyamatát és a segítő T-helper sejtek működését, ezen sejtek a fertőzések molekularészleteit mutatják be, az ezeket felismerni képes (antitesteket hordozó) sejteknek.^17-20

Az előző megértésére, képzeljünk el egy vírust, amin van egy rendszám (ez egy molekularészlet, a vírus azonosítója, más néven epítóp vagy antigén determináns), ezt a rendszámot felismerik a rendőrök (az olyan immunsejtek, melyek ezeket az antigéneket felismerő antitesteket, mint az IgA is felismerik), a felismerést segítik a T-helper sejtek. Ha sikeres volt a felismerés, akkor megindul a gyulladásos folyamat, ami által az immunsejtek megsemmisítik a betolakodókat, ez történhet szabadgyökök által, de bekebelezéssel is.

Tehát ebből láthatóan a probiotikumok nem csupán elveszik a helyet a fertőzésektől, hanem közvetlenül az immunrendszer működését is serkentik. De vajon, hogyan hathatnak a belünkben lévő baktériumok a szervezet távol eső sejtjeire?

A kutatók a konkrét magyarázatot nem ismerik, viszont feltételezhetően a bélflóra „jó” baktériumjai olyan fehérjéket termelnek, melyek hormonszerűen hatnak az immunsejtekre. ^21,22

PROBIOTIKUMOK ÉS AZ IDEGRENDSZER

Ezenfelül egyre több tanulmány született, hogy a bélflóra kapcsolatban áll az aggyal is.

Ennek bebizonyítására gondoljunk arra, hogy milyen boldogok is tudunk lenni egy ételtől? Az étvágyat és az emésztést számos hormon befolyásolja, melyek az agyunkra is hatnak.

A bélrendszer és az idegrendszer közötti kapcsolatról elsőként a Pavlov reflexként elhíresült kutatás számolt be. Mikoris kutyák csengetés után ételt kaptak, aminek a látványára, megindult a nyáltermelésük. Miután párszor megismételték a csengetés, majd az etetést, a kutyák szimplán a csengőszóra is nyálelválasztással válaszoltak, nem kellett számukra ehhez étel jelenléte sem. ⁴²

A bélflóra konkrét kapcsolatban áll az idegrendszerrel. A kutatások azt igazolták, hogy a kapcsolat mindkét irányban fentáll, az agy küld jeleket a bélrendszernek, de a bélrendszer is tud jeleket küldeni az agyba.

Tanulmányok kimutatták, hogy a bélflórával nem rendelkező állatok kortizol (stresszhormon) szintje növekedett, tanulási nehézségekkel rendelkeztek és csökkent izomtömeggel is rendelkeztek. ⁴¹

Számos tanulmány megerősíti, hogy a bélflóra visszaállítása, tehát a probiotikumok szedése olyan mentális betegségekben is javulást hozhat, mint a depresszió, skrizofénia és autizmus.^43-47 Ezeket, az a tény támasztja alá, hogy az idegrendszer is hormonok irányítják és az egészséges emésztőrendszer egészséges hormonrendszerrel jár együtt.^48-51

Egy érdekes tanulmányban a probiotikum szedésétől a résztvevők jobb hangulatba kerültek és javult az alvásuk minősége is.⁵²

Egy tanulmányban pedig azt találták, hogy a résztvevők mentális⁵³ és fizikális⁵⁴ teljesítőképessége is növekedett, probiotikum kúra után.  A fizikális teljesítőképességre kifejtett hatásáról az irodalom nem egyöntetű, de mentálisan, erős bizonyíték vannak, hogy a probiotikum szedés segíthet.

PROBIOTIKUMOK ÉS A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a probiotikumok képesek csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőit, mint a magas vérnyomást, vércukorszintet, össz-koleszterinszintet, LDL és HDL („jó” és „rossz”) koleszterin arányát és a gyulladásos állapotot. ^55-58

A nem megfelelő életmód (helytelen táplálkozási szokások, elhízás, túlzott alkohol fogyasztás és cigarettázás, továbbá a túlzott stressz). Az előbb említett kockázati tényezőket növelve hajlamosítanak cukorbetegség, infarktus és stroke kialakulására. Ezért kritikus fontosságú a kockázati tényezők lecsökkentése.

PROBIOTIKUMOK ÉS A TESZTOSZTERON

Végül pedig egy igazán érdekes kutatásról szeretnék nektek beszámolni, amely kiszélesíti az elképzeléseinket, a probiotikumok hatásairól.

Állatkísérletek kimutatták, hogy probiotikumokat fogyasztó állatok tesztoszterontermelő Leydig sejtjeinek száma megnövekedett és ezzel együtt a spermasejtek száma is növekedést mutatott. A kutatók ezen hatásokat, a probiotikumok általános gyulladáscsökkentő hatásaival magyarázzák.⁵⁹

HOGYAN SZEDJEM A PROBIOTIKUMOKAT?

Megelőzések céljából a probiotikumokat érdemes időszakosan használni. Évente vagy 6 havonta használjunk el egy dobozzal.

Amennyiben olyan betegségekkel küzdünk, melyekben a probiotikum fogyasztás javulást hozhat, akkor orvosi utasításra, az orvos által előírt protokoll szerint kell őket szedni.

Antibiotikum kúra során pedig minden esetben használjunk probiotikum készítményeket.

A probiotikumokat érdemes prebiotikumokkal együtt használni. A prebiotikumok tápanyaggal szolgálnak a „jó” baktériumok számára, ilyenek a rostok is. Gondoljunk csak bele mit ér a bacinevelés etetés nélkül?

Pro-tipp: A probiotikum kiegészítők közül érdemes cellulóz kapszulást választani, mivel a cellulóz, egy szervezetünk számára emészthetetlen rost. Így a gyomorsav károsító hatásainak nem tesszük ki bacikat, hanem közvetlenül a bélrendszerbe jutva képesek kifejteni előnyös hatásaikat.

Válogass a probiotikum, prebiotikum és szinbiotiukom (ami mindkettőt tartalmazza) kiegészítőink között!

PROBIOTIKUMOK MELLÉKHATÁSAI

A probiotikum fogyasztás biztonságosnak tekinthető és ritkán lépnek fel mellékhatások. A legtöbb mellékhatás krónikus betegségekben (hasnyálmirigy gyulladás, szívkamra betegségek) szenvedő egyéneknél jelentkezett.

Ezért bármilyen betegségben szenvedünk, mindenképp orvosi konzultálás után használjunk probiotikum készítményeket, mivel a kezelőorvosunk ismeri a kórtörténetünket és a tudása szerinti legjobb ajánlást fogja tenni a számunkra.

Esettanulmányok beszámoltak bakteriális és gombás fertőzésekről és szívbélhártya gyulladásról.^60-63

Felhasznált források ▼