Blog
Egészség támogatása
Különleges ajánlat
Márkaismertető
Sport és fitnesz
Termékek igény szerint
Webáruház segédlet
Szűrés törlése

Probiotikum ismertető – tudj meg többet szervezetünk jótékony hatású mikroorganizmusairól

Kelemen József
Kelemen József
2022.02.25 11:57

Probiotikumok, aprócska kis mikroorganizmusok. Baktériumok, melyek megannyi hatással bírnak a szervezetre nézve. Gondoltad volna, hogy a probiotikumok szedésével csökkentheted a fertőzések elkapásának gyakoriságát vagy növelheted a szellemi teljesítőképességedet? És azt tudtad, hogy probiotikumokkal akár a tesztoszteron is növelhető?

 

MI IS A BÉLFLÓRA?

A probiotikumok hatásainak megértéséhez előszöris tisztáznunk kell a bélflóra fogalmát.

Azt senkinek sem kell bemutatni, hogy a szervezetünk minden egyes folyamatához energia kell. A testünk számára pedig energiát a külső forrásból bevitt étel biztosítja. Vannak elraktározott tartalékjaink is ugye, de ha sokáig nem eszünk akkor ezek is elapadnak.

A külső forrásból bevitt táplálék, hogy hasznosulni tudjon meg kell emészteni, melyet az emésztőrendszerünk végez.

Az emésztőrendszer része a szájüreg, nyelőcső, gyomor és bélrendszer. Az étel emésztése már a szájüregben megkezdődik, mivel a nyálunk is tartalmaz tápanyagok lebontásáért felelős enzimeket. Majd a gyomorba kerülve a nagyon savas környezet feloldja a tápanyagot, majd így kerül a bélrendszerbe, ahol megindult a tápanyagok hasznosítása.

A bélrendszert úgy kell elképzelni, mint az autóbontót, ami a beérkező járművet (ez az étel) alkotóeleimre szedi (a testünkben ezért a gyomorsav és az emésztőenzimek felelősek), a szükséges alkotórészeket pedig megtartja (ezt végzi a bélrendszer, a kiválasztás folyamata során).

A beleink milliárdnyi, kis baktériumot tartalmaznak. Ezt nevezzük általánosan bélflórának. Mely egyensúlyának támogatása kritikus fontosságú.

Ezért, a bélflóra támogatására kínálunk probiotikum készítményeket, melyek a bélflóra baktériumait tartalmazzák, kapszulás vagy oldat formájában. A probiotikumok, segítik a megfelelő emésztést, támogatják az immunrendszer és az agy megfelelő működését, továbbá védenek a fertőzésekkel szemben.

Fontos tudni, hogy nem csak a beleinkben élnek mikroorganizmusok, hanem a torokban a hüvelyben, húgycsőben, hallójáratban, bőrfelületen és még megannyi helyen.1-4 Tehát a baktérium flóra általánosan, az egész testünkben fontos, hogy egyensúlyban legyen.

 

MI EZ AZ EGYENSÚLY?

A bélbaktériumok számos hatással rendelkeznek, egyrészt a gyomorsav által lebontani képtelen rostokat fermentálják (erjesztik).5 A fermentálás során rövidláncú zsírsavak keletkeznek, melyeket felhasznál az izom, vastagbél és a máj is.5 Tehát a bélbaktériumok és a rostok tápanyagot szolgáltatnak az izmoknak vastagbélnek és a májnak is, ezáltal serkentik ezek működését. Továbbá a bélbaktériumok bontják le az epesavat, továbbá előállíthatnak B- és K-vitamint.6,7 Mindezen hatásokért a „jó” bélbaktériumok felelősek

Vannak azonban káros baktériumok is, melyek élősködnek és fertőzéseket alakíthatnak ki a testünkben. Ezek a „rossz” baktériumok számos betegségnek biztosítanak melegágyat.

Ezért nagyon fontos, hogy megfelelő mennyiségű „jó” bélbaktériumunk legyen, tehát egyensúlyban álljon a bélflóránk. Ha megfelelő mennyiségű jótékony mikroorganizmus él a testünkben, akkor a bélflóránk egyensúlyban lesz.

A „jó” és „rossz” baktériumok közötti kapcsolatot úgy kell elképzelni, mint egy földbirtokot, amit felakarunk használni mezőgazdasági célokra, tehát ültetni szeretnénk rá. Az egész földbirtok a bélrendszerünk. A „jó” bacik az ültetendő magvak, tegyük fel, hogy nagyon szeretjük a kukoricát, ezért kukoricamagokat ütetünk. Ha nincs elég ültetni való mag („jó” baktérium), akkor mi történik? Gyomok és gazok fogják uralni a földterületünket (bélrendszerünket). Ezek a gyomok és gazok a „rossz baktériumok”. Tehát a „jó” baktériumok elveszik a helyet a „rossz” baciktól. Ezzel védenek a különféle fertőzésektől is, ezt hívjuk a bélflóra „barrier” funkciójának.8-10

Fontos még hozzátenni, hogy a megfelelő flóra, nem csak a bélrendszerben tölt be „barrier” funkciót, hanem akár a torokban, húgyútban és a hüvelyben is védhet a fertőzések kialakulásától.10-14 Ezért is kaphatóak probiotikum tartalmú hüvelykúpok.

Extra érdekesség: Egyes szakértők szerint a bélflóránk annyira egyedi összetételű, hogy akár az ujjlenyomat azonosítást is helyettesíthetné.


PROBIOTIKUMOK ÉS EMÉSZTŐRENDSZERI PROBLÉMÁK

Az egyik legalapvetőbb hatásai a probiotikumoknak, hogy segítik az emésztést, a legtöbben pont ezért használják.

Amennyiben a bélflóra nem megfelelő, akkor az étkezésekből bevitt rostokat a testünk egyáltalán nem tudja megemészteni, ez pedig két dologgal járhat együtt. Mivel a rostok megkötik a vizet, ezért, ha eleget iszunk a nap folyamán túlságosan híg lesz a székletünk, tehát hasmenés törhet ránk.37,38

Amennyiben túl keveset iszunk és nincs, ami kihajtsa a székletet, akkor a rost megszívja magát. Ezzel pedig székrekedést kaphatunk.

Ezen okokból kifolyólag léphetnek fel gyomor problémák, antibiotikum szedésétől. Leggyakrabban hasmenés lép fel, de akár székrekedés is előfordulhat. 36

Továbbá nem lesz, ami lebontja a termelődő epét, így gyakori lehet a hányinger és epés hányás.

Ezen problémák kezelésére mindenképp ajánlott egy probiotikum használata, továbbá antibiotikum kúra alatt vagy után kritikus fontosságú lenne, egy megfelelő probiotikum kiegészítő használata. 36-40

Továbbá, mivel a bélflóra kihat az immunrendszerre és ezáltal a gyulladásos folyamatokra is – mindkét folyamatot az egészséges, egyensúlyi állapot felé tolja – a probiotikum táplálékkiegészítés javulást hozhat a gyulladással járó emésztőrendszeri megbetegedésekben is, mint a gyomorfekély, bélgyulladás és IBS (irritábilis bél szindróma). 23-31

Mialatt az előbb említett betegségekben a probiotikumok előnyös hatása, erős bizonyítékokkal alátámasztott, addig a colitis ulcerosánál és Crohn betegségnél, melyek szintén a bélrendszert érintő gyulladásos megbetegedések az irodalom nem egyöntetú.32-34

A probiotikumok az emésztőrendszert védő tulajdonságait, nem csupán az immunrendszerre és gyulladásra hatva fejti ki, hanem segít a bél és gyomor falának nyálkásodásában, ezzel a gyomor és bélsejtek védelmi falát erősíti.35

Továbbá sok esetben az ilyen betegségek bakteriális fertőzéssel kezdődnek, amelyre az első kezelési módszer az antibiotikumok használata, mely nem válogat, megöli a jó baktériumokat is, ezért ilyen esetekben még inkább indokolt lehet probiotikum szedése.

 

 

PROBIOTIKUMOK ÉS AZ IMMUNRENDSZER

A bélflóra immunrendszerre gyakorolt hatását, nagyon érdekes módon bizonyították. Állatokat teljesen steril környezetben, úgy neveltek, hogy egyáltalán nem érte őket élő organizmussal kapcsolat. Az ilyen állatok immunrendszere nem működött megfelelően. Tehát az immunrendszerünknek oda vissza kapcsolatban kell állnia a bélflórával. Ez annyit jelent, hogy az immunsejteknek fel kell ismerniük a jó baktériumokat. Ezzel egy alacsony fokú gyulladást (ún. természetes gyulladást) indul a testben, aminek hatására erősödik az immunrendszer és amint káros fertőzések kerülnek a szervezetbe, akkor hatékonyabban lesz képes az immunrendszer szembe szállni velük.15 Ez valamelyest, az „ami nem öl meg az megerősít elvet” támasztja alá.

Továbbá, a jó baktériumok olyan anyagokat termelnek, melyek szintén segítenek a fertőzések legyőzésében, ezzel tovább erősítve az immunrendszert.

Tehát ebből kifolyólag, ahogy megszületünk a bélrendszerünk teljesen steril, nincs benne egyetlen mikroorganizmus sem. Ahogyan érintkezünk a külvilággal, úgy egyre több, baktérium és aprócska mikroszkopikus élőlények jutnak a szervezetünkbe.16  

Emlékeztek, hogy mit mondtak a nagyszüleink azt mondták mindig együnk meg kis mennyiségű koszt? Mennyire igazuk volt…

Az immunrendszer és a probiotikum fogyasztás közötti összefüggést számos állatkísérlet és klinikai tanulmány is megerősíti. Számos tanulmány megerősíti, hogy a probiotikumok serkentik a fertőzés felismeréséért felelős IgA antitestek termelődését, segítik az immunsejtek bekebelezésének folyamatát és a segítő T-helper sejtek működését, ezen sejtek a fertőzések molekularészleteit mutatják be, az ezeket felismerni képes (antitesteket hordozó) sejteknek.17-20

Az előző megértésére, képzeljünk el egy vírust, amin van egy rendszám (ez egy molekularészlet, a vírus azonosítója, más néven epítóp vagy antigén determináns), ezt a rendszámot felismerik a rendőrök (az olyan immunsejtek, melyek ezeket az antigéneket felismerő antitesteket, mint az IgA is felismerik), a felismerést segítik a T-helper sejtek. Ha sikeres volt a felismerés, akkor megindul a gyulladásos folyamat, ami által az immunsejtek megsemmisítik a betolakodókat, ez történhet szabadgyökök által, de bekebelezéssel is.

Tehát ebből láthatóan a probiotikumok nem csupán elveszik a helyet a fertőzésektől, hanem közvetlenül az immunrendszer működését is serkentik. De vajon, hogyan hathatnak a belünkben lévő baktériumok a szervezet távol eső sejtjeire?

A kutatók a konkrét magyarázatot nem ismerik, viszont feltételezhetően a bélflóra „jó” baktériumjai olyan fehérjéket termelnek, melyek hormonszerűen hatnak az immunsejtekre. 21,22

 

 

PROBIOTIKUMOK ÉS AZ IDEGRENDSZER

Ezenfelül egyre több tanulmány született, hogy a bélflóra kapcsolatban áll az aggyal is.

Ennek bebizonyítására gondoljunk arra, hogy milyen boldogok is tudunk lenni egy ételtől? Az étvágyat és az emésztést számos hormon befolyásolja, melyek az agyunkra is hatnak.

A bélrendszer és az idegrendszer közötti kapcsolatról elsőként a Pavlov reflexként elhíresült kutatás számolt be. Mikoris kutyák csengetés után ételt kaptak, aminek a látványára, megindult a nyáltermelésük. Miután párszor megismételték a csengetés, majd az etetést, a kutyák szimplán a csengőszóra is nyálelválasztással válaszoltak, nem kellett számukra ehhez étel jelenléte sem. 42

A bélflóra konkrét kapcsolatban áll az idegrendszerrel. A kutatások azt igazolták, hogy a kapcsolat mindkét irányban fentáll, az agy küld jeleket a bélrendszernek, de a bélrendszer is tud jeleket küldeni az agyba.

Tanulmányok kimutatták, hogy a bélflórával nem rendelkező állatok kortizol (stresszhormon) szintje növekedett, tanulási nehézségekkel rendelkeztek és csökkent izomtömeggel is rendelkeztek. 41

Számos tanulmány megerősíti, hogy a bélflóra visszaállítása, tehát a probiotikumok szedése olyan mentális betegségekben is javulást hozhat, mint a depresszió, skrizofénia és autizmus.43-47 Ezeket, az a tény támasztja alá, hogy az idegrendszer is hormonok irányítják és az egészséges emésztőrendszer egészséges hormonrendszerrel jár együtt.48-51

Egy érdekes tanulmányban a probiotikum szedésétől a résztvevők jobb hangulatba kerültek és javult az alvásuk minősége is.52

Egy tanulmányban pedig azt találták, hogy a résztvevők mentális53 és fizikális54 teljesítőképessége is növekedett, probiotikum kúra után.  A fizikális teljesítőképességre kifejtett hatásáról az irodalom nem egyöntetű, de mentálisan, erős bizonyíték vannak, hogy a probiotikum szedés segíthet.

 

PROBIOTIKUMOK ÉS A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER

Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a probiotikumok képesek csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezőit, mint a magas vérnyomást, vércukorszintet, össz-koleszterinszintet, LDL és HDL („jó” és „rossz”) koleszterin arányát és a gyulladásos állapotot. 55-58

A nem megfelelő életmód (helytelen táplálkozási szokások, elhízás, túlzott alkohol fogyasztás és cigarettázás, továbbá a túlzott stressz). Az előbb említett kockázati tényezőket növelve hajlamosítanak cukorbetegség, infarktus és stroke kialakulására. Ezért kritikus fontosságú a kockázati tényezők lecsökkentése.

 

 

PROBIOTIKUMOK ÉS A TESZTOSZTERON

Végül pedig egy igazán érdekes kutatásról szeretnék nektek beszámolni, amely kiszélesíti az elképzeléseinket, a probiotikumok hatásairól.

Állatkísérletek kimutatták, hogy probiotikumokat fogyasztó állatok tesztoszterontermelő Leydig sejtjeinek száma megnövekedett és ezzel együtt a spermasejtek száma is növekedést mutatott. A kutatók ezen hatásokat, a probiotikumok általános gyulladáscsökkentő hatásaival magyarázzák.59

 

HOGYAN SZEDJEM A PROBIOTIKUMOKAT?

Megelőzések céljából a probiotikumokat érdemes időszakosan használni. Évente vagy 6 havonta használjunk el egy dobozzal.

Amennyiben olyan betegségekkel küzdünk, melyekben a probiotikum fogyasztás javulást hozhat, akkor orvosi utasításra, az orvos által előírt protokoll szerint kell őket szedni.

Antibiotikum kúra során pedig minden esetben használjunk probiotikum készítményeket.

A probiotikumokat érdemes prebiotikumokkal együtt használni. A prebiotikumok tápanyaggal szolgálnak a „jó” baktériumok számára, ilyenek a rostok is. Gondoljunk csak bele mit ér a bacinevelés etetés nélkül?

Pro-tipp: A probiotikum kiegészítők közül érdemes cellulóz kapszulást választani, mivel a cellulóz, egy szervezetünk számára emészthetetlen rost. Így a gyomorsav károsító hatásainak nem tesszük ki bacikat, hanem közvetlenül a bélrendszerbe jutva képesek kifejteni előnyös hatásaikat.

Válogass a probiotikum, prebiotikum és szinbiotiukom (ami mindkettőt tartalmazza) kiegészítőink között!

 

PROBIOTIKUMOK MELLÉKHATÁSAI

A probiotikum fogyasztás biztonságosnak tekinthető és ritkán lépnek fel mellékhatások. A legtöbb mellékhatás krónikus betegségekben (hasnyálmirigy gyulladás, szívkamra betegségek) szenvedő egyéneknél jelentkezett.

Ezért bármilyen betegségben szenvedünk, mindenképp orvosi konzultálás után használjunk probiotikum készítményeket, mivel a kezelőorvosunk ismeri a kórtörténetünket és a tudása szerinti legjobb ajánlást fogja tenni a számunkra.

Esettanulmányok beszámoltak bakteriális és gombás fertőzésekről és szívbélhártya gyulladásról.60-63

 

Felhasznált források ▼

  1. Amabebe E, Anumba DOC. The Vaginal Microenvironment: The Physiologic Role of LactobacilliFront Med (Lausanne). 2018;5:181. Published 2018 Jun 13.
  2. Pfau A, Sacks T. The bacterial flora of the vaginal vestibule, urethra and vagina in premenopausal women with recurrent urinary tract infections. J Urol. 1981 Nov;126(5):630-4.
  3. Dibb WL. The normal microbial flora of the outer ear canal in healthy Norwegian individuals. NIPH Ann. 1990 Jun;13(1):11-6. PMID: 2216049.
  4. Grice EA, Segre JA. The skin microbiome [published correction appears in Nat Rev Microbiol. 2011 Aug;9(8):626]. Nat Rev Microbiol. 2011;9(4):244-253.
  5. Myhrstad MCW, Tunsjø H, Charnock C, Telle-Hansen VH. Dietary Fiber, Gut Microbiota, and Metabolic Regulation-Current Status in Human Randomized Trials. Nutrients. 2020;12(3):859. Published 2020 Mar 23. doi:10.3390/nu12030859
  6. Uebanso T, Shimohata T, Mawatari K, Takahashi A. Functional Roles of B-Vitamins in the Gut and Gut Microbiome. Mol Nutr Food Res. 2020 Sep;64(18):e2000426.
  7. Ridlon JM, Kang DJ, Hylemon PB, Bajaj JS. Bile acids and the gut microbiome. Curr Opin Gastroenterol. 2014;30(3):332-338.
  8. Viggiano D, Ianiro G, Vanella G, Bibbò S, Bruno G, Simeone G, Mele G. Gut barrier in health and disease: focus on childhood. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2015;19(6):1077-85. PMID: 25855935.
  9. Assimakopoulos SF, Triantos C, Maroulis I, Gogos C. The Role of the Gut Barrier Function in Health and Disease. Gastroenterology Res. 2018;11(4):261-263.
  10. Vancamelbeke M, Vermeire S. The intestinal barrier: a fundamental role in health and disease. Expert Rev Gastroenterol Hepatol. 2017;11(9):821-834.
  11. Akgül T, Karakan T. The role of probiotics in women with recurrent urinary tract infections. Turk J Urol. 2018;44(5):377-383.
  12. Falagas ME, Betsi GI, Tokas T, Athanasiou S. Probiotics for prevention of recurrent urinary tract infections in women: a review of the evidence from microbiological and clinical studies. Drugs. 2006;66(9):1253-61. doi: 10.2165/00003495-200666090-00007. PMID: 16827601.
  13. Cribby S, Taylor M, Reid G. Vaginal microbiota and the use of probiotics. Interdiscip Perspect Infect Dis. 2008;2008:256490.
  14. Buggio L, Somigliana E, Borghi A, Vercellini P. Probiotics and vaginal microecology: fact or fancy?. BMC Womens Health. 2019;19(1):25. Published 2019 Jan 31. doi:10.1186/s12905-019-0723-4
  15. Zheng D, Liwinski T, Elinav E. Interaction between microbiota and immunity in health and disease. Cell Res. 2020;30(6):492-506.
  16. Turroni, F., Milani, C., Duranti, S. et al. The infant gut microbiome as a microbial organ influencing host well-being. Ital J Pediatr 46, 16 (2020).
  17. Guarner F., Malagelada J.R. Gut flora in health and disease. 2003;361(9356):512–519.
  18. McNaught C.E., MacFie J. Probiotics in clinical practice: a critical review of the evidence. Nutr Res. 2001;21(1–2):343–353.
  19. Isolauri E., Sütas Y., Kankaanpää P., Arvilommi H., Salminen S. Probiotics: effects on immunity. Am J Clin Nutr. 2001;73(2):444S–450S. 
  20. Maldonado Galdeano C, Cazorla S, I, Lemme Dumit J, M, Vélez E, Perdigón G: Beneficial Effects of Probiotic Consumption on the Immune System. Ann Nutr Metab 2019;74:115-124.
  21. Yan F, Polk DB. Probiotics and immune health. Curr Opin Gastroenterol. 2011;27(6):496-501.
  22. Gilad O, Svensson B, Viborg AH, et al. The extracellular proteome of Bifidobacterium animalislactis BB-12 reveals proteins with putative roles in probiotic effects. Proteomics. 2011;11:2503–2514.
  23. Jia K, Tong X, Wang R, Song X. The clinical effects of probiotics for inflammatory bowel disease: A meta-analysis [published correction appears in Medicine (Baltimore). 2019 Feb;98(5):e14429]. Medicine (Baltimore). 2018;97(51):e13792.
  24. Didari T, Mozaffari S, Nikfar S, Abdollahi M. Effectiveness of probiotics in irritable bowel syndrome: Updated systematic review with meta-analysis. World J Gastroenterol. 2015;21(10):3072-3084.
  25. Li B, Liang L, Deng H, Guo J, Shu H, Zhang L. Efficacy and Safety of Probiotics in Irritable Bowel Syndrome: A Systematic Review and Meta-Analysis. Front Pharmacol. 2020;11:332. Published 2020 Apr 3.
  26. Limketkai BN, Akobeng AK, Gordon M, Adepoju AA. Probiotics for induction of remission in Crohn’s disease. Cochrane Database Syst Rev. 2020;7(7):CD006634. Published 2020 Jul 17.
  27. Bai A, Ouyang QProbiotics and inflammatory bowel diseasesPostgraduate Medical Journal 2006;82:376-382.
  28. Jonkers D, Stockbrügger R. Probiotics and inflammatory bowel disease. J R Soc Med. 2003;96(4):167-171.
  29. Abraham BP, Quigley EMM. Probiotics in Inflammatory Bowel Disease. Gastroenterol Clin North Am. 2017 Dec;46(4):769-782.
  30. Boltin D. Probiotics in Helicobacter pylori-induced peptic ulcer disease. Best Pract Res Clin Gastroenterol. 2016 Feb;30(1):99-109..
  31. Khoder G, Al-Menhali AA, Al-Yassir F, Karam SM. Potential role of probiotics in the management of gastric ulcer. Exp Ther Med. 2016;12(1):3-17. doi:10.3892/etm.2016.3293
  32. Prantera C. Probiotics for Crohn’s disease: what have we learned?. Gut. 2006;55(6):757-759.
  33. Limketkai BN, Akobeng AK, Gordon M, Adepoju AA. Probiotics for induction of remission in Crohn’s disease. Cochrane Database Syst Rev. 2020;7(7):CD006634. Published 2020 Jul 17. doi:10.1002/14651858.CD006634.pub3
  34. Iheozor-Ejiofor Z, Kaur L, Gordon M, Baines PA, Sinopoulou V, Akobeng AK. Probiotics for maintenance of remission in ulcerative colitis. Cochrane Database Syst Rev. 2020;3(3):CD007443. Published 2020 Mar 4. doi:10.1002/14651858.CD007443.pub3
  35. Fedorak RN. Probiotics in the management of ulcerative colitis. Gastroenterol Hepatol (N Y). 2010;6(11):688-690.
  36. Kamiński M, Skonieczna-Żydecka K, Łoniewski I, Koulaouzidis A, Marlicz W. Are probiotics useful in the treatment of chronic idiopathic constipation in adults? A review of existing systematic reviews, meta-analyses, and recommendations. Prz Gastroenterol. 2020;15(2):103-118.
  37. Guarino A, Guandalini S, Lo Vecchio A. Probiotics for Prevention and Treatment of Diarrhea. J Clin Gastroenterol. 2015 Nov-Dec;49 Suppl 1:S37-45.
  38. Yang B, Lu P, Li MX, et al. A meta-analysis of the effects of probiotics and synbiotics in children with acute diarrhea. Medicine (Baltimore). 2019;98(37):e16618.
  39. Agamennone V, Krul CAM, Rijkers G, Kort R. A practical guide for probiotics applied to the case of antibiotic-associated diarrhea in The Netherlands. BMC Gastroenterol. 2018;18(1):103. Published 2018 Aug 6.
  40. Blaabjerg S, Artzi DM, Aabenhus R. Probiotics for the Prevention of Antibiotic-Associated Diarrhea in Outpatients-A Systematic Review and Meta-Analysis. Antibiotics (Basel). 2017 Oct 12;6(4):21.
  41. Lahiri S, Kim H, Garcia-Perez I, Reza MM, Martin KA, Kundu P, Cox LM, Selkrig J, Posma JM, Zhang H, Padmanabhan P, Moret C, Gulyás B, Blaser MJ, Auwerx J, Holmes E, Nicholson J, Wahli W, Pettersson S. The gut microbiota influences skeletal muscle mass and function in mice. Sci Transl Med. 2019 Jul 24;11(502):eaan5662.
  42. https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/1904/ceremony-speech/
  43. Chao L, Liu C, Sutthawongwadee S, et al. Effects of Probiotics on Depressive or Anxiety Variables in Healthy Participants Under Stress Conditions or With a Depressive or Anxiety Diagnosis: A Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Front Neurol. 2020;11:421. Published 2020 May 22. doi:10.3389/fneur.2020.00421
  44. Clapp M, Aurora N, Herrera L, Bhatia M, Wilen E, Wakefield S. Gut microbiota’s effect on mental health: The gut-brain axis. Clin Pract. 2017;7(4):987. Published 2017 Sep 15. doi:10.4081/cp.2017.987
  45. Johnson D, Thurairajasingam S, Letchumanan V, Chan KG, Lee LH. Exploring the Role and Potential of Probiotics in the Field of Mental Health: Major Depressive Disorder. Nutrients. 2021;13(5):1728. Published 2021 May 20.
  46. Abdellatif B, McVeigh C, Bendriss G, Chaari A. The Promising Role of Probiotics in Managing the Altered Gut in Autism Spectrum Disorders. Int J Mol Sci. 2020;21(11):4159. Published 2020 Jun 10.
  47. Grover S, Patil A, Kaur A, Garg G. Probiotics: A Potential Immunotherapeutic Approach for the Treatment of Schizophrenia. J Pharm Bioallied Sci. 2019;11(4):321-327.
  48. Daulatzai MA. Non-celiac gluten sensitivity triggers gut dysbiosis, neuroinflammation, gut-brain axis dysfunction, and vulnerability for dementia. CNS Neurol Disord 2015;14:110-31.
  49. Carabotti M, Scirocco A, Maselli MA, Carola S. The gut-brain axis: interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems. Ann Gastroent 2015;28:203-9.
  50. Zhou L, Foster J. Psychobiotics and the gut-brain axis: in the pursuit of happiness. Neuropsych Dis Treat 2015;715.
  51. Ait-Belgnaoui A, Durand H, Cartier C, et al. Prevention of gut leakiness by a probiotic treatment leads to attenuated HPA response to an acute psychological stress in rats. Psychoneuroendocrino 2012;37:1885-95.
  52. Marotta A, Sarno E, Del Casale A, et al. Effects of Probiotics on Cognitive Reactivity, Mood, and Sleep Quality. Front Psychiatry. 2019;10:164. Published 2019 Mar 27. doi:10.3389/fpsyt.2019.00164
  53. Kim CS, Cha L, Sim M, Jung S, Chun WY, Baik HW, Shin DM. Probiotic Supplementation Improves Cognitive Function and Mood with Changes in Gut Microbiota in Community-Dwelling Older Adults: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled, Multicenter Trial. J Gerontol A Biol Sci Med Sci. 2021 Jan 1;76(1):32-40.
  54. Coqueiro AY, de Oliveira Garcia AB, Rogero MM, Tirapegui J. Probiotic supplementation in sports and physical exercise: Does it present any ergogenic effect? Nutr Health. 2017 Dec;23(4):239-249.
  55. Thushara RM, Gangadaran S, Solati Z, Moghadasian MH. Cardiovascular benefits of probiotics: a review of experimental and clinical studies. Food Funct. 2016 Feb;7(2):632-42
  56. Cani, P.D., Neyrinck, A.M., Fava, F. et al.Selective increases of bifidobacteria in gut microflora improve high-fat-diet-induced diabetes in mice through a mechanism associated with endotoxaemia. Diabetologia 50, 2374–2383 (2007).
  57. Ooi LG, Liong MT. Cholesterol-lowering effects of probiotics and prebiotics: a review of in vivo and in vitro findings. Int J Mol Sci. 2010;11(6):2499-2522. Published 2010 Jun 17.
  58. Khalili L, Alipour B, Asghari Jafar-Abadi M, et al. The Effects of Lactobacillus casei on Glycemic Response, Serum Sirtuin1 and Fetuin-A Levels in Patients with Type 2 Diabetes Mellitus: A Randomized Controlled Trial. Iran Biomed J. 2019;23(1):68-77.
  59. Poutahidis T, Springer A, Levkovich T, et al. Probiotic microbes sustain youthful serum testosterone levels and testicular size in aging mice. PLoS One. 2014;9(1):e84877. Published 2014 Jan 2.
  60. Snydman DR. The safety of probiotics. Clin Infect Dis. 2008;46(Suppl 2):S104–111. discussion S144–151.
  61. Hempel S, Newberry S, Ruelaz A, et al. Services USDoHaH. Safety of Probiotics to Reduce Risk and Prevent or Treat Disease. 2011.
  62. Besselink MG, van Santvoort HC, Buskens E, et al. Probiotic prophylaxis in predicted severe acute pancreatitis: a randomised, double-blind, placebo-controlled trial. Lancet. 2008;371:651–659.
  63. Boyle RJ, Robins-Browne RM, Tang ML. Probiotic use in clinical practice: what are the risks? Am J Clin Nutr. 2006;83:1256–1264. quiz 1446–1257.
Vitamin360 blog

Táplálkozási szakértőnk által írt cikkeink között termékismertetőket és friss híreket olvashattok az egészséges életmód és táplálkozás világából. Nézz vissza hetente, mert minden hétre tartogatunk egy izgalmas új témát.