- Normális lipid- és homocisztein anyagcsere
- A normális májműködés fenntartása
- A zsír oxidációjának és felhalmozódásának megelőzése a májban.
- Normális koleszterin anyagcsere
Értékes elemek, igazi egészségügyi „biztosítékok”, a szinergiában ható kolin és inozitol a lecitin alapelemei, azé az anyagé, amely a zsírokat oldatban tartja a vérben és más szerves folyadékokban, segítve a szervezetet a koleszterin és a trigliceridek fiziológiai és vérszintjének szabályozásában. A kolin és az inozitol olyan mikrotápanyagok, amelyek kedveznek a máj szabályos működésének, megelőzve a lakosság körében elterjedt rendellenességet, mint a májzsír felhalmozódása vagy a zsírmáj. A hepatikus steatosis, közismert nevén „zsírmáj” akkor kerül felszínre, amikor a meglévő zsír szuperfiziológiásan felhalmozódik a májszövet sejtjeiben. Olaszországban ez az állapot a lakosság 25%-át érinti, és a leggyakoribb és egyre növekvő májproblémát jelenti, a csecsemők körében is. A steatosis megjelenéséért felelős szerek lényegében úgy hatnak, hogy gátolják a lipoproteineket alkotó sejtfehérjék szintézisét, megakadályozva ezáltal, hogy a máj triglicerideket öntsön a vérbe, amelyek így felhalmozódnak benne, látszólag „néma”, de potenciálisan súlyos következményekkel.
A hepatikus steatosisnak különböző okai lehetnek, például táplálék eredetű steatosis, amelyet hiperlipides, hipoproteines vagy metionin- és kolinhiányos táplálkozás okoz, olyan anyagok, amelyek nélkülözhetetlenek a tartalékzsírok (trigliceridek) helyett a strukturális zsírok (foszfolipidek) bioszintéziséhez a túlzott zsírtartalmú ételeket ugyanis a máj nem tudja ártalmatlanítani, így azok felhalmozódnak, és steatosishoz vezetnek. De ez még nem minden: az egyszerű cukrok, például a fruktóz feleslege is negatívan befolyásolhatja ezt a rendellenességet, különösen fiataloknál és gyermekeknél. Az élelmiszeripar bőségesen kínál fruktózban gazdag élelmiszereket: magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, cukrozott italok, cukorkák és ipari rágcsálnivalók, finomított élelmiszerek stb mégis, érdemes felidézni, hogy ez a cukorfajta természetes módon is megtalálható a gyümölcsökben, valamint a hagyományos gyümölcs- és mézlevekben. Tekintettel arra, hogy a sejtek a fruktózt nem használják fel energiatermelésre, a bevitt fruktóz 100%-a a májban metabolizálódik, amely zsírsavakká, LDL-koleszterinné és trigliceridekké alakítja át, amelyek később testzsírként tárolódnak. Ez megmagyarázza, hogy a májba jutó felesleges fruktóz után miért alakul ki májzsír, azaz a nem alkoholos májzsírszteatózis (NAFLD), amely a leggyakoribb májbetegség nemcsak az olasz gyerekeknél, hanem az egész nyugati világra jellemző, és jelenleg a máj metabolikus szindróma figyelmeztető jeleként ismerik el: egy olyan állapot, amely több tényezőt, mint az elhízás, a hiperglikémia, a magas vérnyomás kombinál, növeli a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A hepatikus steatosis más állapotok, például túlsúly, elhízás, magas koleszterin- és magas trigliceridszint, valamint cukorbetegség, inzulinrezisztenciával járó metabolikus szindróma, lipoproteinhiány, alultápláltság, hepatitis C, alkoholfogyasztás és bizonyos típusú gyógyszerek, például ösztrogének vagy kortikoszteroidok túlzott fogyasztása esetén is előfordulhat.
A kolin és az inozitol a foszfatidil-kolin és a foszfatidil-inozitol alapvető alkotóelemei, amelyek viszont hozzájárulnak a vérben lévő lipoproteinek, zsírok és koleszterinszállítók szintéziséhez. Hiányuk tehát befolyásolja ezeknek a „hordozóknak” (transzportereknek), azaz az LDL-nek és a VLDL-nek a jelenlétét, ami a májzsír felhalmozódásának kedvez.
A kolin (B7-vitamin) alapvető fontosságú mikrotápanyag, amely kulcsszerepet játszik a foszfolipidek és az acetilkolin, egy fontos neurotranszmitter mellett. A kolin hozzájárul a fiziológiás májműködés fenntartásához, mivel „lipotróp” erővel rendelkezik, amely megakadályozza a májban a zsírlerakódásokat.
A máj a zsírokat két lipoproteinnek, azaz a VLDL-nek és az LDL-nek köszönhetően üríti ki, amelyek viszont fehérjékből és foszfolipidekből állnak, amelyek közül a fő foszfolipid a foszfatidil-kolin. Ez fejezi ki a kolin, a foszfatifdil-kolin előanyagának jelentőségét, amely lehetővé teszi a zsírnak a májból az izmokba és a zsírszövetbe történő szállítását. Általánosabb értelemben a kolin hozzájárul az egészséges májműködés fenntartásához, mivel a „lipotrófoknak” nevezett anyagok csoportjába tartozik, amelyek célja a májban történő zsírlerakódások megelőzése. Mi több, nélkülözhetetlen a sejtmembránok fő összetevőinek (foszfolipidek) és az acetilkolin, egy fontos anyag, amely neurotranszmitterként vesz részt számos agyi és kognitív folyamatban. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy a magas kolintartalmú étrend és az agy fejlődése között lehetséges összefüggés van a születés előtti időszakban, ami pozitív hatással van a kognitív funkciókra és a memóriára.
A kolin emellett fontos neuroprotektív, antioxidáns és szívvédő tulajdonságokkal is rendelkezik, a homocisztein szív- és érrendszeri szinten kifejtett káros hatásainak ellensúlyozására, valamint az idegrendszeri funkciók támogatására.
Az általunk bemutatott étrend-kiegészítőben a B7-vitamint szinergikusan kombinálva találjuk az inozitollal, mivel ez a lecitin alapvető összetevője, amely nélkülözhetetlen a zsírok és a koleszterin felhasználásához a szervezetben. Az inozitol megakadályozza a májzsírok oxidációját és felhalmozódását, és elengedhetetlen a máj, a vesék és a myelin egészségéhez. Tanulmányok kimutatták, hogy az inozitol a szervezet és a máj méregtelenítési folyamatainak fontos gyógyszere, kedvezve a „szűrő” funkcióknak, segítve a szervezet endogén és exogén (kívülről bevitt) toxinok semlegesítését. Érdemes megemlíteni az inozitol lipotróp funkcióját is, amely a kolinéhoz járul, mindkettő a máj zsírbontásának szentelt erőteljes szer (lipotróp hatás). Ez az egészséges máj szempontjából alapvető fontosságú intézkedés, mivel a zsír- és epe lerakódások gyakran összefüggésbe hozhatók olyan súlyosabb rendellenességek kialakulásával, mint a fent említett steatosis, de a májzsugorodás és a különböző fokú diszlipidémia is.
A kolinnal közös vonás az is, hogy az inozitol minden sejtmembrán alkotórésze. Továbbá a kutatások kimutatták, hogy hatása kiterjed a különböző egyéb testi funkciók összetevőire is, mint például az energia-, glicid- (glikémia), lipid- (hepatolipidózis) és bioregulátor (vitaminok és hormonok) anyagcsere, de a számos szervben és szövetben rejlő komplex anyagcsere- és transzportfunkciók alapvető modulációs tényezőjeként is.
A tudomány azt is elmondja, hogy az inozitol hatása a mitokondriumokban, a sejtek energiaközpontjaiban fejti ki hatását, és ezért kifejezett tropizmussal irányul a benne gazdag szövetekre és szervekre, mindenekelőtt a májra és az agyra emlékezzünk itt arra, hogy a mitokondriumok, amellett, hogy nélkülözhetetlenek az energiatermeléshez, a sejtek méregtelenítésének egyik legfontosabb pólusát jelentik, ami megmagyarázza a májban kifejtett kifejezett aktivitását. A mindenekfelett fontos máj különböző anyagokat termel, amelyek hasznosak az idegeket körülvevő mielinhüvely szintéziséhez, és szükségesek az idegrendszer sejtjei közötti információátvitelhez (neurotranszmitterek).
