Miért fontos a lutein?

Spoiler: a lutein kapszula használata hatékonyan segíthet megelőzni a látószervi és néhány neurológiai rendellenességet. A lutein használata biztonságosnak tekinthető és nem dokumentáltak számottevő mellékhatást magas dózisokban (ugyan a hosszú távú használat mellett érdemesebb az adagok alsó értékeit szedni).

A látás csodálatos jelensége

A látás folyamatának megismeréséhez szükséges fogalmak:

retina; makula; látóideg; fotoreceptorok; A-vitamin; lutein; zeaxantin és természetes pigmentek.

A látóideg a retinától szállít információt az agyba (a látóideg és a retina is a központi idegrendszer részét képezi). A retina fényérzékeny, ún.: fotoreceptorokat tartalmaz, melyek fényelnyelésért felelős építőkövei a karotinoidok.

Tehát a fény a retinába jut (a fényelnyelésért felelős természetes pigmentek segítenek abban, hogy a fényt alkotó ún. fotonok egy helyre összpontosuljanak). Innen egy ún. fototranszdukciós folyamat révén a fényenergia elektromos jellé alakul – ennek a folyamatnak kulcsfontosságú molekulái: az A-vitaminok (retinol, retinál) és a rodopszin nevű fehérje.

A fényből átalakított elektromos jel valójában számítógéphez hasonlóan egyesekből és nullákból áll – ugyanis a fény által keltett akciós potenciál értékei mindig ugyanazok – vagyis nincs jel és a van jel üzemmódot tudnak megkülönböztetni az idegsejtek. Végül pedig ez a kódsor (vagyis a diszkrét értékeket felvevő jelek gyors egymásutánja) az agyba jutva képként realizálódik.

A retinába jutva, hogy elérje a receptorokat, a fénynek át kell haladnia az idegsejtek nyúlványain. Van viszont egy pont (név szerint: makula), ahol az idegsejtek kitérnek a fény útjából, vagyis itt a fény közvetlenül a receptorokhoz juthat. A makula ezzel az éleslátás helyeként működik. A makula degenerációja elmosódott látást, vagy középről induló homályos foltot eredményez, melynek nagysága az állapot előrehaladottságától függ. A makula nagy mértékben tartalmaz luteint és zeaxantint.

Lutein hatása - Milyen szerepet tölt be a lutein a makulában?

A lutein a xantofillok (oxigéntartalmú karotinoidok) közé tartozik. Az olyan sötét zöldszínű leveles növények tartalmaznak luteint; mint a spenót és a fodros kel^2,3. Átlagosan egy amerikai (aki nagyon kevés zöldséget eszik) nagyjából 1,7 mg luteint fogyaszt étkezésekből önállóan naponta. Ez iszonyatosan kevésnek tekinthető⁴. Az emésztőrendszerbe jutó lutein zsírral együtt tud felszívódni, majd koleszterin segítségével tud a célhelyekre szállítódni⁵. Lutein fogyasztás után legalább 0,2 μM luteinnek kell keringenie a testben, hogy megfelelő mennyiségekben eljuthasson a retinába.

A lutein elsősorban pigment funkciókkal rendelkezik; tehát magas a fényelnyelő képessége, vagyis egybegyűjti a fényt. A retina makulájában, további fő pigment molekula: a zeaxantin (és izomerje a mezo-zeaxantin). A lutein és a zeaxantin egyaránt elengedhetetlenek a makula és ezzel a látásunk egészsége szempontjából, noha hatásuk túlmutat a pigment funkción.

Milyen további hatásai lehetnek a luteinnek?

Napi 6-20 mg lutein kapszula bizonyítottan csökkentheti az olyan látószervi rendellenességeket; mint makula degeneráció vagy a szürke hályog és az olyan neurológiai rendellenességeket, mint az Alzheimer vagy a Parkinsón-kór^6-12:  

Jó hírünk van azoknak, akik mélyrehatóan szeretnék megismerni a lutein hatását. A lutein egy, a sokat kutatott táplálékkiegészítők közül, aminek működését aránylag jól ismerjük.

A lutein a pigment funkciók mellett, a hatásait leginkább az antioxidáns tulajdonságai révén fejti ki. Sőt, általánosságban kijelenthető, hogy a természetes pigment molekulák antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, Gondoljunk csak a:

• fotoszintézis kulcsára: a klorofillre;
• az A-vitamin egyik alformájára: a zöldségek narancssárga színét adó béta karotinra; vagy a másik két alformára a retinolra és retinálra;
• a vörös és kék színt adó, szőlőben nagy mennyiségben megtalálható antociánokra;
• és a paradicsom piros színét adó: likopinre.

Sok természetes pigment a karotinoidok csoportjába tartozik, de kivétel pl.: a klorofill és az antociánok.

Antioxidáns, mint méregtelenítő

Az antioxidánsok (mint oxidáció, elektronmegvonás ellenes anyagok), segítenek megküzdeni méreganyagok egy csoportjával: a reaktív szabadgyökökkel. A hatásuk megértéséhez egy biokémiai óra kellene, de elég annyit tudni, hogy a szabadgyökök (lehetnek molekulák vagy atomok) instabil szerkezettel bírnak. Az instabilitás miatt nagy a reakciókészségük, éppen azért, mert hiányzik egy elektronjuk (vagyis egy negatív töltésű részecskéjük). Képzeljük el a reaktív szabadgyököket, mint az éhes kutyákat. Az éhes kutyusok addig barangolnak, ameddig ételt nem találnak. Ezek az „elektronra éhes” szabadgyökök készen állnak bárhonnan elvenni elektront és amennyiben nincs elég elektront szolgáltató antioxidáns a testünkben, akkor a szabadgyökök a sejtjeinket alkotó molekuláktól fogják elvenni az elektront. Ezzel az adott sejt részben vagy teljesen elvesztheti a funkcióját. Attól függően, hogy milyen sejtet, milyen molekulát és azon belül mely atomot érinti az elektronmegvonás; a szabadgyökök okozta károsodás az összes létező betegség melegágya lehet. A szabadgyökök okozta károkat általánosságban oxidatív stressznek hívjuk. A roncsolás kijavításhoz is antioxidánsok kellenek - a hibajavításban segítő anyagokat III-as típusú antioxidánsnak hívja a szaknyelv.

Rengeteg antioxidáns hatású vegyületet ismerünk. Az A-vitamin, a lutein és a zeaxantin kifejezetten a látószerv és az agy egészségét védelmező antioxidánsok. A retinát és makulát érő oxidatív stressz (mely természetes biokémiai folyamat mellékterméke is) megnöveli a látószerv sejtjeinek oxigén igényét. Ha nincs annyi oxigén, mint amennyire ilyenkor szükség lenne, a fényérzékeny receptorok elhalnak. A retinát és a makulát alkotó lutein (és a többi karotinoid) itt jön képbe, ugyanis képes a szabadgyökök hatékony eltávolítására. Ehhez azonban magas: 0,7 μM-os koncentrációban kell jelen lennie az emberi szervezetben^13-19.

Lutein hatása, mint kék fény elnyelő

A kék fény, a narancs fénynél 100-szor erősebb szemkárosodást tud okozni (a roncsolás mértéke természetesen függ az időtől). Ezért is látnak el sok készüléket (TV-t, telefont, számítógépet) kékfény szűrővel. A lutein pedig szelektíven képes elnyelni a kék fényt, ezzel kvázi szűrő funkciót lát el, amivel képes lecsökkenteni a kék fény okozta látószervi károsodást²⁰.

Lutein hatása egyéb karotinoidokkal kombináltan

Általánosságban elmondható, hogy a lutein jobban hat egyéb karotinoidokkal együtt. Sőt, a lutein önmagában nem elég erős antioxidáns, viszont a többi karotinoid hatását felerősítheti²¹.

Néhány antioxidáns, az erejük szerinti csökkenő sorrendben:

Likopin> Alfa-tokoferol > Alfa-karotin > Béta-kriptxanthin > Zeaxantin = Béta-karotin > Lutein.

Tehát a luteinre egy erősítőre érdemes tekinteni, mely nagy mértékben felerősíti a többi karotinoid antioxidáns hatását. A kékfényelnyelő képessége viszont egyedülálló és nem jellemző ilyen mértékben például a likopinre.

Lutein mellékhatásai

A lutein kapszula használata biztonságosnak tekinthető²⁴. Egy átfogó tanulmány a hosszú távú fogyasztása (5 év) alatt sem talált érdemleges mellékhatást²². Az egyetlen dokumentált mellékhatás az enyhe bőr sárgulás volt. Egyetlen esettanulmány számolt be a magas és hosszú távú (8 évig tartó) lutein kapszula fogyasztás mellékhatásáról; egy nő 20 mg-os napi lutein fogyasztással és magas lutein tartalmú étrenddel kristályképződést tapasztalt mind a két szemében²³. A lutein fogyasztás abbahagyása után az egyik szemből eltűntek a kristályok, míg a másikban megmaradtak. A 20 mg-os lutein táplálékkiegészítés nem tűnik soknak, de számos étel rendelkezik magas lutein tartalommal (bővebben a következő fejezetben). A kettő együtt pedig jóval magasabb lutein bevitelt eredményezhet és ne felejtsük el, hogy 8 év folyamatos magas dózisú használatról beszélünk. Hosszú távú használatok során törekedjünk arra, hogy kisebb dózisokat használjunk, időszakos használatok során mehetnek a magasabb adagok, mert az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) által biztonságosnak tekinthető dózis is magasnak tekinthető.

A lutein kapszula dózisát tekintve az EFSA 1 mg*tskg lutein és 0,75 mg*tskg zeaxantin napi bevitele biztonságosnak tekintette^26-28. A napi beviteli értékben a táplálékkiegészítés és ételekből bevitt lutein is beletartozik.

Fő lutein források

Ahogy már említettük a sötétzöld leveles növények tartalmazzák a lutein magas koncentrációban, mint a kelbimbó és a spenót.  A következő táblázat a legjobb lutein (és zeaxantin) forrásokat tartalmazza²⁹.

Milyen lutein táplálékkiegészítő javaslunk?

Már tudhatjátok, hogy a Vitamin360-nál a legnagyobb minőségre törekszünk, ezért a mi választásunk a: NATUR TANYA LUTEIN PRO SZEMVITAMIN-ra esne, amely hozzáadott A-vitamint is tartalmaz. Kiegészítésképpen egy 10 mg-os likopin kapszula tovább erősítheti a lutein hatásait (vagyis inkább fordítva).

Összefoglalásképpen elmondható, hogy mi legszívesebben előterjesztenénk az L-vitamin kifejezést! A lutein egy sokat kutatott és bizonyított látásjavító hatóanyag. Továbbá a lutein kapszula használatáról minimális mellékhatásokat dokumentáltak.

Felhasznált források

1. Degl’Innocenti, A., Rossi, L., Salvetti, A. et al.Chlorophyll derivatives enhance invertebrate red-light and ultraviolet phototaxis. Sci Rep 7, 3374 (2017). https://doi.org/10.1038/s41598-017-03247-1
2. Snodderly D.M. Evidence for protection against age-related macular degeneration by carotenoids and antioxidant vitamins.  J. Clin. Nutr. 1995;62:1448S–1461S. [PubMed] [Google Scholar]
3. Subczynski W.K., Wisniewska A., Widomska J. Location of macular xanthophylls in the most vulnerable regions of photoreceptor outer-segment membranes.  Biochem. Biophys. 2010;504:61–66. [PMC free article][PubMed] [Google Scholar]
4. Trumbo P.R., Ellwood K.C. Lutein and zeaxanthin intakes and risk of age-related macular degeneration and cataracts: An evaluation using the Food and Drug Administration’s evidence-based review system for health claims.  J. Clin. Nutr. 2006;84:971–974. [PubMed] [Google Scholar]
5. Loane E., McKay G.J., Nolan J.M., Beatty S. Apolipoprotein E genotype is associated with macular pigment optical density.  Ophthalmol. Vis. Sci. 2010;51:2636–2643. doi: 10.1167/iovs.09-4397. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
6. Seddon J.M., Ajani U.A., Sperduto R.D., Hiller R., Blair N., Burton T.C., Farber M.D., Gragoudas E.S., Haller J., et al. Dietary carotenoids, vitamins A, C, and E, and advanced age-related macular degeneration. Eye Disease Case-Control Study Group. 1994;272:1413–1420. [PubMed] [Google Scholar]
7. Ma L., Yan S.F., Huang Y.M., Lu X.R., Qian F., Pang H.L., Xu X.R., Zou Z.Y., Dong P.C., Xiao X., et al. Effect of lutein and zeaxanthin on macular pigment and visual function in patients with early age-related macular degeneration. 2012;119:2290–2297. doi: 10.1016/j.ophtha.2012.06.014. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
8. Loughman J., Nolan J.M., Howard A.N., Connolly E., Meagher K., Beatty S. The impact of macular pigment augmentation on visual performance using different carotenoid formulations.  Ophthalmol. Vis. Sci. 2012;53:7871–7880. doi: 10.1167/iovs.12-10690. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
9. Ma L., Dou H.L., Huang Y.M., Lu X.R., Xu X.R., Qian F., Zou Z.Y., Pang H.L., Dong P.C., Xiao X., et al. Improvement of retinal function in early age-related macular degeneration after lutein and zeaxanthin supplementation: A randomized, double-masked, placebo-controlled trial.  J. Ophthalmol. 2012;154:625–634. doi: 10.1016/j.ajo.2012.04.014. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
10. Luchsinger J.A., Tang M.X., Shea S., Mayeux R. Antioxidant vitamin intake and risk of Alzheimer disease.  Neurol. 2003;60:203–208. doi: 10.1001/archneur.60.2.203. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
11. Ramassamy C., Averill D., Beffert U., Bastianetto S., Theroux L., Lussier-Cacan S., Cohn J.S., Christen Y., Davignon J., Quirion R., et al. Oxidative damage and protection by antioxidants in the frontal cortex of Alzheimer’s disease is related to the apolipoprotein E genotype. Free Radic. Biol. Med. 1999;27:544–553. doi: 10.1016/S0891-5849(99)00102-1. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
12. Nataraj J, Manivasagam T, Thenmozhi AJ, Essa MM. Lutein protects dopaminergic neurons against MPTP-induced apoptotic death and motor dysfunction by ameliorating mitochondrial disruption and oxidative stress. Nutr Neurosci. 2016 Jul;19(6):237-46. doi: 10.1179/1476830515Y.0000000010. Epub 2015 Mar 2. PMID: 25730317.
13. Panfoli I., Calzia D., Ravera S., Morelli A.M., Traverso C.E. Extra-mitochondrial aerobic metabolism in retinal rod outer segments: New perspectives in retinopathies.  Hypotheses. 2012;78:423–427. doi: 10.1016/j.mehy.2011.12.012. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
14. Panfoli I., Calzia D., Ravera S., Bruschi M., Tacchetti C., Candiani S., Morelli A., Candiano G. Extramitochondrial tricarboxylic acid cycle in retinal rod outer segments. 2011;93:1565–1575. doi: 10.1016/j.biochi.2011.05.020. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
15. Bone R.A., Landrum J.T. Macular pigment in Henle fiber membranes: A model for Haidinger’s brushes.  Res. 1984;24:103–108. doi: 10.1016/0042-6989(84)90094-4. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
16. Landrum J., Bone R., Mendez V., Valenciaga A., Babino D. Comparison of dietary supplementation with lutein diacetate and lutein: A pilot study of the effects on serum and macular pigment. Acta Biochim. Pol. 2012;59:167–169. [PubMed] [Google Scholar]
17. Qin L., Bartlett H., Griffiths H.R., Eperjesi F., Armstrong R.A., Gherghel D. Macular pigment optical density is related to blood glutathione levels in healthy individuals.  Ophthalmol. Vis. Sci. 2011;52:5029–5033. doi: 10.1167/iovs.11-7240. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
18. Conn P.F., Schalch W., Truscott T.G. The singlet oxygen and carotenoid interaction.  Photochem. Photobiol. B. 1991;11:41–47. doi: 10.1016/1011-1344(91)80266-K. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
19. Foote C.S., Chang Y.C., Denny R.W. Chemistry of singlet oxygen. X. Carotenoid quenching parallels biological protection.  Am. Chem. Soc. 1970;92:5216–5218. doi: 10.1021/ja00720a036. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
20. Nilsson S.E., Sundelin S.P., Wihlmark U., Brunk U.T. Aging of cultured retinal pigment epithelial cells: oxidative reactions, lipofuscin formation and blue light damage.  Ophthalmol. 2003;106:13–16. doi: 10.1023/A:1022419606629. [PubMed] [CrossRef] [Google Scholar]
21. Stahl W, Junghans A, de Boer B, Driomina ES, Briviba K, Sies H. Carotenoid mixtures protect multilamellar liposomes against oxidative damage: synergistic effects of lycopene and lutein. FEBS Lett. 1998 May 8;427(2):305-8. doi: 10.1016/s0014-5793(98)00434-7. PMID: 9607334.
22. Age-Related Eye Disease Study 2 Research Group. Lutein + zeaxanthin and omega-3 fatty acids for age-related macular degeneration: the Age-Related Eye Disease Study 2 (AREDS2) randomized clinical trial. JAMA. 2013 May 15;309(19):2005-15. doi: 10.1001/jama.2013.4997. Erratum in: JAMA. 2013 Jul 10;310(2):208. PMID: 23644932.
23. Choi RY, Chortkoff SC, Gorusupudi A, Bernstein PS. Crystalline Maculopathy Associated With High-Dose Lutein Supplementation. JAMA Ophthalmol. 2016 Dec 1;134(12):1445-1448. doi: 10.1001/jamaophthalmol.2016.4117. PMID: 27787539; PMCID: PMC5906391.
24. Ravikrishnan R, Rusia S, Ilamurugan G, Salunkhe U, Deshpande J, Shankaranarayanan J, Shankaranarayana ML, Soni MG. Safety assessment of lutein and zeaxanthin (Lutemax 2020): subchronic toxicity and mutagenicity studies. Food Chem Toxicol. 2011 Nov;49(11):2841-8. doi: 10.1016/j.fct.2011.08.011. Epub 2011 Aug 22. PMID: 21872637.
25. Kruger CL, Murphy M, DeFreitas Z, Pfannkuch F, Heimbach J. An innovative approach to the determination of safety for a dietary ingredient derived from a new source: case study using a crystalline lutein product. Food Chem Toxicol. 2002 Nov;40(11):1535-49. doi: 10.1016/s0278-6915(02)00131-x. PMID: 12176081.
26. Bernstein PS, Li B, Vachali PP, Gorusupudi A, Shyam R, Henriksen BS, Nolan JM. Lutein, zeaxanthin, and meso-zeaxanthin: The basic and clinical science underlying carotenoid-based nutritional interventions against ocular disease. Prog Retin Eye Res. 2016 Jan;50:34-66. doi: 10.1016/j.preteyeres.2015.10.003. Epub 2015 Nov 2. PMID: 26541886; PMCID: PMC4698241.
27. Agostoni C, Bresson J, Fairweather-Tait S, Flynn A, Golly I, Korhonen H, Lagiou P, Løvik M, Marchelli R, Martin A. Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to lutein and protection of DNA, proteins and lipids from oxidative damage (ID 3427), protection of the skin from UV-induced (including photo-oxidative) damage (ID 1605, 1779) and maintenance of normal vision (ID 1779, 2080) pursuant to Article 13 (1) of Regulation (EC) No 1924/2006. EFSA journal. 2011;9:2030–2030. [Google Scholar]
28. Agostoni C, Bresson J, Fairweather-Tait S, Flynn A, Golly I, Korhonen H, Lagiou P, Løvik M, Marchelli R, Martin A, Moseley B, Neuhäuser-Berthold M, Przyrembel H, Salminen S, Sanz Y, Strain S, Strobel S, Tetens I, Tome D, van Loveren H, Verhagen H. Scientific Opinion on the substantiation of health claims related to lutein and maintenance of normal vision (ID 1603, 1604, further assessment) pursuant to Article 13(1) of Regulation (EC) No 1924/2006. EFSA Journal. 2012;10[Google Scholar]
29. US Department of Agriculture, Agricultral Research Service, Nutrient Data Laboratory USDA National Nutrient Database for Standard Reference. [(accessed on 15 March 2016)]; Available online: http://www.ars.usda.gov/ba/bhnrc/ndl