Hogyan hat a mikrobiom az immunrendszeredre?

Most mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogyan is segíthetnek ezek a nagyszabású felismerések rajtam?

A cikk első részében részletezzük ezeket a tanulmányokat, majd a cikk második felében megismerkedik a probiotikumok egy-két kevésbé ismert előnyével és hátrányával. Bemutatjuk, hogy mire érdemes leginkább figyelni a probiotikumok vásárlása előtt.

Bélflóra vagy bél mikrobióta?

A két szó köznyelvben ugyanazt jelenti, viszont a „flóra” kifejezés inkább növényekre utal, így szakmai szövegekben mára már elavult. Köznyelvben pedig továbbra is sokan használják a „flórát”. A cikk olvasása közben találkozni fogsz mindkét kifejezéssel, de te már tudod a különbséget.  

Szóval egyaránt a bél mikrobiom és a bélflóra azokat az organizmusokat jelöli (leginkább baktériumok, de ezek lehetnek vírusok és gombák is), melyek hasznosak a gazdatest számára. Igen, jól értetted ezek lehetnek gombák és vírusok is!

A baktériumok (a bél mikrobióta részeként) számos feladatot ellátnak. Többet közt:

• A gyomrunk számára emészthetetlen rostot fermentálják és ezáltal K- és B-vitaminokat termelnek, továbbá a májban felszívódó proprionátokat, bél hámsejtjeit tápláló butirátokat és az izomszöveteket ellátó acetátokat termelnek. Ez az utóbbi 3 molekulacsoport a rövid szénláncú zsírsavak közé tartozik. Tehát a baktériumok a nagyon komplex szénhidrátokból (vagyis a rostokból), teljesen eltérő kémiai szerkezetű zsírsavakat képesek előállítani.
• A rostok mellett lebontják az epesavat, szterolokat és egyes idegen anyagokat is.
• Fontos szerepet játszanak az immunrendszer megfelelő működésében.
• Egyre több tanulmány megerősíti a bél-agy-gát hipotézisét, miszerint a bélmikrobiom az agyműködésre is kihathat.¹⁴

A bélrendszerben élő vírusokat átfogóan viromának nevezik. A viroma szintén része bélmikrobiomnak, és köztük olyan jótékony baktériumok szerepelnek, mint a:

• Bakteriofágok: Ezek a vírusok baktériumokat fertőznek és ezzel segíthetnek szabályozni a bélbaktériumok összetételét. Egyensúlyban tarthatják a „jó” és „rossz” baktériumok arányát.
• Bizonyos vírusok kontrollált mértékben serkentik az immunválaszt, anélkül, hogy betegséget okoznának. Magyarul ezek a vírusok „edzik az immunrendszert”.

A bélben élő gombákat átfogóan a mikobiom szóval jellemezzük. A mikobiom gombái között találhatók olyan hasznos fajok, mint a:

• Saccharomyces boulardii: A probiotikus élesztőgomba, a hasmenés és bélrendszeri problémák gyógyítói. Segíti a bélfal védelmét és az egészséges bélbaktériumok helyreállítását.
• Bizonyos Candida fajok: Annak ellenére, hogy a Candida túlburjánzása problémát okozhat, bizonyos Candida törzsek kis mennyiségben szerepet játszanak a tápanyagok anyagcseréjében – vagyis a normális bélflóra részét képezhetik.

Tehát, mint minden: a bélrendszerünk is az egyensúlyról szól! Ezek az apró tények is megerősítik Paracelsus méltán híres mondatát, miszerint: „dózis teszi a mérget”.

Bélflóra és immunrendszer kutatások időrendi sorrendben

Az első tudományos bizonyítékok, amelyek megerősítették, hogy a bélflóra és az immunrendszer kapcsolatban állnak egymással, a 20. század közepén kezdtek megjelenni. A mikrobiológia és az immunológia fejlődése lehetővé tette a bélben élő mikroorganizmusok és az immunválasz részletesebb tanulmányozását. Íme néhány fontos mérföldkő.

1. Csíramentes („germ free”) egerek vizsgálatai^1,2

Az első áttörést a steril bélflórával rendelkező állatkutatások jelentették. A kutatók úgy hozták létre ezeket az ún. csíramentes egereket, hogy steril környezetben nevelték őket a születésüktől fogva. Ezek az állatok -, melyek nem voltak kitéve egyetlen mikrobiális érintkezésnek sem – fejletlen immunrendszerrel rendelkeztek, a beleikben különösen kevés nyirokszövetet hordoztak. Amikor aztán ezek az egerek normál bélflórával kerültek kapcsolatba, akkor az immunrendszerük fejlődése helyreállt.

2. Bélmikróbák közvetlen hatása az immunrendszerre³

A következő lépést az 1970-es években végzett kutatások jelentették. Kimutatták, hogy amint a bélmikrobák lebontják a rostot, úgy olyan rövid szénláncú zsírsavak keletkeznek, melyek képesek az immunsejteket aktiválni. Ezek az eredmények megerősítették, hogy a bélflóra aktívan részt vesz az immunválasz szabályozásában.

3. Lipopoliszacharidok (LPS) és Toll-like Receptorok (TLR-ek) felfedezése⁴

A 1990-es években a bél mikrobiom baktériumain olyan „komponensekeket” fedeztek fel (mint például a lipopoliszacharidok), melyek kapcsolatba lépnek a gazdaszervezet immunrendszerével. Ebben a folyamatban töltenek be kulcsszerepet az immunsejtek ún. Toll-like receptorjai (TLR). Tehát az immun sejtek Toll-like receptorjai kontaktba lépnek a baktériumok által kifejezett lipopoliszacharidokal. Ez a mechanizmus kulcsszereppel bír a bélflóra és az immunrendszer közötti kommunikációban.

4. Probiotikumok és az immunválasz⁵

Az 1990-es és 2000-es évek kutatásai igazolták, hogy bizonyos probiotikus baktériumtörzsek (pl. Lactobacillus és Bifidobacterium fajok) képesek erősíteni az immunválaszt, például fokozzák a nyálkahártya immunitást és a citokintermelést. Ezt követően a probiotikus táplálékkiegészítők a piac élére törtek. Egy kis plusz infó: a probiotikus Danone joghurt már 1919 óta a piacon van és az elsőként azonosított Lactobacillus bulgaricus nevű probiotikummal lett először elkészítve.

5. Molekuláris mechanizmusok felfedezése⁶

A genetika fejlődésével a 2000-es évek elején kimutatták, hogy a bélmikrobák által termelt anyagok, mint például a butirát és a propionát, befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, valamint az immunrendszer egyensúlyát (homeosztázisát). A bélflóra hiánya vagy egyensúlyának megbomlása (diszbiózis) hozzájárulhat gyulladásos betegségek, például Crohn-betegség, allergiák és autoimmun rendellenességek kialakulásához.

6. Gyermekkori mikrobiális expozíció és allergiák⁷

Epidemiológiai tanulmányok kimutatták, hogy a gyermekkori alacsony mikrobiális expozíció (pl. túlzott higiénia) összefüggésbe hozható az allergiás és autoimmun betegségek gyakoribb előfordulásával. Tehát nem hiába mondták a nagyszüleink, hogy „évente egy kiló koszt meg kellene ennünk”.

7. Immunsejtek és Mikrobák Interakciója⁸

Az utóbbi évtizedekben végzett kutatások, például az IL-10-et termelő T-regulátor sejtek (Treg) szerepének feltárása, megmutatták, hogy a bélflóra aktívan hozzájárul az immunrendszer toleranciájának kialakításához. Az immuntolerancia kulcsfontosságú az autoimmun betegségek megelőzésében.

Tehát a bizonyítékok erősek és szinte megcáfolhatatlanok. Most sokan gondolhatják, hogy azonnal rohanni kell egy probiotikus készítményért, hogy „biztosan rendben legyen az immunrendszer”. A probiotikus táplálékkiegészítés viszont már közel sem annyira egyértelmű, mint a bélmikrobiomot és az immunrendszert kapcsolatba hozó tanulmányok.

A probiotikumok „ragyogó oldala”¹³

A bélflóra egyik szintén nagyon fontos tulajdonsága az ún. „barrier funkció”, vagyis a bélmikrobiom és az egyéb flórák (mint a hüvelyflóra) megfelelő „jótékony” baktérium összetétele segít abban, hogy a kártevők ne tudjanak megtapadni. Ezzel közvetlen védelmi funkciót is ellátnak a kórokozókkal szemben.

A probiotikus táplálékkiegészítés leromlott flóra esetén kulcsfontossággal bír. A flóra több okból eshet össze: a legerősebb ok az antibiotikumok használata, de a rostszegény étrend is negatívan befolyásolja a bél mikrobiom állapotát. A cikknek nem áll módjában vitatni az antibiotikumok létjogosultságát, hiszen bizonyos esetekben a magas dózisú antibiotikum kúra akár életmentő is tud lenni.

További tényezők, melyek leronthatják a bélflóra állapotát¹⁹:

1. Rossz táplálkozási szokások
   • Túlzott cukorfogyasztás – A finomított cukrok és a feldolgozott élelmiszerek elősegítik a káros baktériumok és gombák, például a Candida túlszaporodását.
   • Alacsony rostbevitel – A rostok (pl. prebiotikumok) táplálják a jótékony baktériumokat, hiányuk esetén egyszerűen nem fognak elég tápanyagot kapni. Ezért rost hiányában romlani fog a bél mikrobiom állapota.
   • Magas zsír- és fehérjetartalmú étrend rostok nélkül – A túl sok feldolgozott hús és transzzsír fogyasztás olyan gyulladásos folyamatokat indíthat el a bélben, melyek bélflóra romlásával járhatnak.
   • Tartósítószerek és mesterséges adalékanyagok – Egyes élelmiszer-adalékanyagok (pl. emulgeálószerek) károsíthatják a bélflóra egyensúlyát. Bélflóra romlást előidéző adalékanyagok pl. a: poliszorbát-80 és a karboxi-metil-cellulóz, mesterséges édesítőszerek pl.: a szacharin, szukralóz és aszpartám.^15-18
2. Antibiotikumok és egyéb gyógyszerek
   • Antibiotikumok – Nemcsak a kórokozó baktériumokat pusztítják el, hanem a hasznos bélbaktériumokat is.
   • Nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok, pl. ibuprofen)
   • Savlekötők (protonpumpa-gátlók, pl. omeprazol)
3. Krónikus stressz és alváshiány
   • Fokozza a gyulladásos folyamatokat és a béláteresztő képességet (szivárgó bél szindróma).
4. Környezeti tényezők és életmód
   • Túlzott alkoholfogyasztás – Rontja a bélfal épségét és elősegíti a káros baktériumok elszaporodását.
   • Dohányzás – Növeli a gyulladást és károsítja a bélflóra egyensúlyát.
   • Mozgásszegény életmód
   • Környezeti szennyeződések és vegyi anyagok – A nehézfémek, peszticidek és egyes élelmiszer-szennyeződések károsíthatják a bélflórát.
5. Fertőzések és krónikus betegségek
   • Vírusos és bakteriális fertőzések – Az emésztőrendszeri fertőzések (pl. Clostridium difficile) tartós bélflóra-károsodáshoz vezethetnek.
   • IBS, IBD (Crohn-betegség, colitis ulcerosa) – Ezek a betegségekkel együtt gyakran leromlik a bélflóra állapota is
   • Diabétesz és metabolikus szindróma – A vércukorszint ingadozása és az inzulinrezisztencia befolyásolja a bélbaktériumok összetételét. Gondoljunk csak arra, hogy a túlzott cukorfogyasztás is lerontja a bélflórát – a vércukor ingadozása hasonlóképpen hat.

A probiotikumok „árnyoldala”^9-12

Bizonyos probiotikus készítmények tartalmazhatnak „átvihető antiobiotikum rezisztenciát hordozó baktériumtörzseket”. Általában az antibiotikum rezisztenciáért felelős gének nem okoznak problémát, de ha ezek a gének mobilisak (például plazmidokon helyezkednek el), akkor átkerülhetnek kórokozókba is, elősegítve az antibiotikum-rezisztencia terjedését.

Például: bizonyos Lactobacillus törzsek átvihető rezisztenciát mutathatnak egyes antibiotikumokkal szemben és így hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez.

A megbízható probiotikumok esetében fontos, hogy a bennük található baktériumtörzsek ne hordozzanak olyan antibiotikum-rezisztencia géneket, amelyek átadhatók lehetnek más baktériumoknak. A megbízható gyártók és kutatólaboratóriumok ennek a biztosítására az alábbi teszteket végzik el:

1. Meghatározzák, hogy a probiotikus baktériumok milyen antibiotikumokkal szemben érzékenyek vagy rezisztensek.
2. Megvizsgálják, hogy a rezisztencia gének stabilak-e vagy mobilisak (plazmidokon vagy transzpozonokon találhatók-e).
3. Végül azt is ellenőrzik, hogy a probiotikus baktériumok nem hordoznak toxintermelő vagy kórokozó tulajdonságokat.

Milyen probiotikumokat tesztelnek így?

• Medicinal-grade probiotikumok: Ezeket kifejezetten orvosi célokra fejlesztik, és gyakran klinikai teszteken esnek át (pl. VSL#3, Vivomixx).
• Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által engedélyezett törzsek: Az EFSA csak olyan törzseket engedélyez, amelyek nem hordoznak átvihető antibiotikum-rezisztencia géneket.
• Akadémiai és klinikai vizsgálatok során tesztelt probiotikumok: Például egyes Lactobacillus és Bifidobacterium törzsek kifejezetten rezisztencia-vizsgálatokon mennek keresztül.

Útravaló

A Now Foods Probiotic-10 25 Billion, Probiotikum klinikailag igazolt törzseket tartalmaz, így kis eséllyel hordozhatnak átvihető antibiotikum rezisztenciát. Így az alapvető probiotikus javaslatunk erre a termékre esne.

A probiotikum táplálékkiegészítést fontos lenne megtámogatni prebiotikumokkal is. A prebiotikumok valójában rostok, melyekkel ugye a baktériumok táplálkoznak. Vagyis nem csak pótolni kell őket, hanem az életben maradásukhoz szükséges tápanyagokat is különösen fontos pótolni.  A prebiotikus rost pótlására tökéletes választás a: Now Foods Prebiotic Bifido Boost™ - Prebiotikum por.