Az emésztőrendszer egészsége | Mi a bélflóra és hogyan támogathatjuk?

A mai cikkben bemutatom:

1. Hogyan működik az emésztőrendszer?
2. Mi a bélflóra?
3. Mitől borul fel a bélflóra egyensúlya?
4. Mik a felborult bélflóra következményei?
5. Hogyan őrizhető meg az emésztőrendszer egészsége?

HOGYAN MŰKÖDIK AZ EMÉSZTŐRENDSZER?

A szervezetünk a bejutó tápanyagot (fehérje-szénhidrát-zsír) igyekszik alkotóelemire bontani, ebben játszanak szerepet az emésztőenzimek – minden tápanyagnak megvan a saját lebontó enzimje (emésztőenzim). Vannak olyan esetek amikor fontos lehet a bizonyos enzimek táplálékkiegészítése – például a laktózérzékenyeknél, akik a tejcukrot lebontó laktáz enzim hiányában szenvednek.

Már a szájüregben elkezdődik az emésztés, habár még korlátozottan, de vannak jelen emésztőenzimek. A szájüregben a legjellemzőbb az amiláz enzim, amely keményítő bontásért felelős. Ebből kifolyólag, hogyha sokáig rágunk egy keményítő tartalmú ételt, akkor egy idő után édessé válik.

A gyomorba érkezve az étel egy nagyon savas környezetben találja magát, ami a további lebontásnak nagymértékben kedvez. A gyomorsav nagyon erős sav (pH-ja 1 és 3 közé tehető). Leginkább a fehérjék bontása miatt kell az ilyen erős pH (mivel a fehérjéket felépítő aminosavak is savas pH-val rendelkeznek ezért a lebontáshoz erős sav kell).

A közhiedelemmel ellentétben a legtöbb esetben a lúgos irányba tolódik a gyomor pH-ja, amely számos emésztésbeli problémát okozhat, többek közt refluxot. Ezért ennek a visszaállítására a savas ételek, mint az almaecet segítséget nyújthatnak. Nagyon ritkán, de megfigyelhető túl savas gyomorsav is (Zollinger-Ellison szindróma), ilyenkor a fékelyhez hasonló módon, a gyomor és az emésztőrendszer többi része is sérülhet. Amennyiben a gyomor pH-ja a megfelelő szintekbe esik, akkor az nincs károsító hatással magára a gyomorra, mivel a gyomorsejtek egy olyan lúgos nyálkát termelnek, amely megóvja őket a gyomorsavtól. A baj akkor történik, hogyha felborul a gyomor pH-ja.

MI IS A BÉLFLÓRA?

A bélrendszerben, a már megemésztett étel tápanyagtartalma kiválasztódik. Itt a pH inkább már lúgos kémhatású. A bélrendszerünk ad otthont rengeteg baktériumnak, ezt hívjuk bélflórának. A bélflóra a szervezetünk emésztőrendszerében élő “mikroorganizmusok” (baktériumok, gombák és vírusok*) összessége. Számos funkciót betöltenek a testünkben, többek közt az emészthetetlen rostokat erjesztik (fermentálják). A fermentálás során rövidláncú zsírsavak keletkeznek, melyeket felhasznál az izom, vastagbél és a máj is. Tehát a rostok szolgálnak ezen flóra bélflóra táplálására – ezek a bélflórát tápláló ún. prebiotikumok. Továbbá a bélflóra bontja le az epesavat és előállít B- és K-vitamint.

A bélflóra millárdnyi kis élőlényt tartalmaz, vannak ún. „jó” és „rossz” mikroorganizmusok. A „jó” flóra felelős az előbb említett tulajdonságokért, a „rossz” flóra amennyiben felszaparodik, akkor egészségkárosító hatásokkal rendelkezhet. Az egészet úgy lehet elképzelni, mint egy művelendő földet.  Amennyiben a földet tele ültetjük hasznot hozó maggal, akkor sokkal kevesebb gyom fog nőni az adott területen, azonban, ha elfelejtjük beültetni, akkor a gaz teljesen be fogja lepni. A „jó” mikroorganizmusok védenek tehát a fertőzések ún. patogének ellen – ezt hívjuk angolul barrier funkciónak. Ezzel a bélflóra nagy szerepet játszik az immunrendszerünk egészségének fenntartásában. Számos egészségügyi probléma visszavezethető, a „jó” mikrooorganizmusok csökkenésére.

Ezenfelül, a „jó” baktériumok (mint a lactobacillusok és bifidobaktériák) segítik a vagina, húgyút és a húgyhólyag megfelelő pH-jának fenntartását, ezzel a fertőzések kevésbé fogják “otthonosan érezni” magukat és lecsökken a fertőzések esélye.

Tudományosabban: A mikroorganizmusok hatását az immunrendszerre nagyon érdekes módon bizonyítják: olyan állatokon, melyeket úgy nevelnek, hogy egyáltalán nem éri őket élő organizmus. A kísérletekben azt tapasztalták, hogy az immunrendszerük nem működik megfelelően. Ebből adódóan, az immunrendszerünk oda-vissza kapcsolatban áll a bélflórával: az immunsejteknek fel kell ismerniük a jó baktériumokat. Ezzel a jó baktériumok egy alacsony fokú gyulladást (ún. természetes gyulladást) okoznak, ennek hatására, amint káros patogének kerülnek a szervezetbe, hatékonyabban lesz képes az immunrendszer szembeszállni velük. Továbbá, a jó baktériumok olyan anyagokat termelnek, melyek szintén segítenek a fertőzések legyőzésében, ezzel tovább erősítve az immunrendszert.

Ahogy megszületünk a bélrendszerünk teljesen steril, nincs benne egyetlen mikroorganizmus sem. Ahogy érintkezünk a külvilággal, úgy egyre több kis mikroszkópikus élőlény jut a szervezetünkbe. Emlékeztek, hogy nagyszüleink azt mondták mindig együnk meg kis mennyiségű koszt? Mennyire igazuk volt… A bélflóra mikroorganizmus összetétele nagyjából 2-3 éves korra alakul ki, ezt a kort elérve a baba bélflórája hasonló összetételű, mint a felnőtté.

Extra érdekesség: Egyes kutatók szerint a bélflóránk annyira egyedi összetételű, hogy az ujjlenyomat felismerést is helyettesíthetné.

Az emésztőrendszer az idegrendszerrel is kapcsolatban áll, ennek bebizonyítására gondoljunk arra, hogy milyen boldogok is tudunk lenni egy ételtől? Az étvágyat és az emésztést számos hormon befolyásolja, melyek az agyunkra is hatnak. A kutatások azt igazolták, hogy a kapcsolat mindkét irányban fentáll, az agy küld jeleket a bélrendszernek, de a bélrendszer is tud jeleket küldeni az agyba. Tanulmányok kimutatták, hogy a bélflórával nem rendelkező állatok kortizol (stresszhormon) szintje növekedett, tanulási nehézségekkel és csökkent izomtömeggel rendelkeztek. A székletük is megnagyobbodott (ez székrekedésre hajlamosít).

MITŐL BORUL FEL A BÉLFLÓRA EGYENSÚLYA?

A bélflóra legnagyobb ellenségei:

• Antibiotikumok
• Túlzott cukorbevitel
• Túlzott zsíros hús- és kevés halfogyasztás.
• Rostszegény étrend
• Elhízás
• Rendszeres alkoholfogyasztás vagy cigarettázás
• Szoptatás hossza: Számos tanulmány jutott arra a következtetésre, hogy a szoptatott babának, jobban kialakul a bélflóra és az immunrendszere, mint a tápszeren növekedett babának.

FELBORULT BÉLFLÓRA KÖVETKEZMÉNYEI:

Amennyiben a bélflóra kórosan károsodik, akkor számos betegség kialakulhat. Például hajlamosabbak lehetünk fertőzésekre, mivel a baktériumok olyan helyeken jelennek meg, ahol nem kellene lenniük. Ennek a legdrasztikusabb példája a bélrendszert érintő Clostridium fertőzés. Újszülötteknél és a koraszülötteknél ezek a fertőzések méginkább veszélyesek (a bélflóra fejletlensége miatt).

Egyes esetekben az immunrendszer a „jó” baktériumokat kóros fertőzésnek tekintheti és károsíthatja őket, erre példa az irritábilis bélszindróma (IBD). A bélrendszer hámsejtjei károsodása során a sejtfal „szívárgóvá válik” és átengedi a baktériumokat a nyálka alatti térbe és nagyon rossz esetben a véráramba, ezzel nagyon súlyos vérmérgezést (szepszist) okozva. 

A nem megfelelő bélflóra számos autoimmunbetegséggel kapcsolatba hozható. Ennek megértésére tudnunk kell, hogy az immunrendszer a fertőzések egy-egy molekularészletét érzékeli (mint egy rendszámot). A bélflóra egyensúlyának felborulása következtében olyan mikroorganizmusok jelennek meg, amelyeknek nincs ott helyük, ezeket idegen anyagként érzékeli, amennyiben a fertőzés rendszáma (molekularészlete) a testben is megtalálható (mondjuk az ízületekben), akkor a szervezet képes a saját testi sejtjeit megtámadni (ízületek esetében ezt hívjuk rheumának).

Ezenfelül a bélflóra felborulása az elhízásra és szív-és érrendszeri betegségek kialakulására is hajlamosít.

HOGYAN ŐRIZHETŐ MEG AZ EMÉSZTŐRENDSZER EGÉSZSÉGE?

Ahogy láttuk az emésztőrendszer és a bélflóra megfelelő működése tényleg nagyon fontos. Azért is mivel számos módon károsodhat. Ha állandóan puffadunk, székrekedésünk van, gyakran küzdünk hányingerrel hasmenéssel vagy sokszor vagyunk betegek, vagy gyakran fázunk fel, akkor táplálékkiegészítés is javasolt.

Életmódbeli változtatások:

• Kerüljük a cukrot: olyan ételeket válasszunk, amely nem tartalmaz hozzáadott cukrot.
• Ha tehetjük kerüljük az antibiotikum használatot. Illetve ez miatt kerüljük a feldolgozott ételeket.
• Gyümölcsöt és zöldséget piacról vegyük, a húst és tojást pedig háztól.
• Fogyasszunk minél több rostban gazdag ételt:
  • Gyümölcsök, zöldségek: nyersen, párolva, vagy savanyítva. A boltba vett rostos gyümölcslevek nem megfelelőek erre a célra.
  • Zabpehely
  • Barna rizs
  • Teljes kiőrlésű gabona (glutén miatt sok esetben nem javasolt)
• Mivel a rost megköti a vizet, igyunk napi 3-4 liter vizet legalább.
• Kerüljük a túlzott zsíros hús fogyasztását, mint a szalonna, kolbász, tepertő. Olykor-olykor belefér, de ne szerepeljen minden nap az étlapon.
• Helyettük fogyasszunk:
  • zsíros halakat, mint a lazac
  • vagy olajos magvakat, mint a mogyoró, kesudió, napraforgómag stb.
• Mértékkel igyunk alkoholt, a legjobb maximum heti kétszer, 1 pohár száraz vörösbor, mivel egy nagyon erős antioxidáns van benne, név szerint rezveratrol.
• Szoptassuk a gyermeket legalább 2.5 éves koráig, amennyiben lehetséges.

A bélrendszer támogatására a legfontosabbak, a probiotikum készítmények, melyek a „jó” baktériumokat tartalmazzák. Ezeket kúraszerűen érdemes használni. Évente érdemes egyszer vagy kétszer 1 hónapig szedni probiotikumokat. Antibiotikum szedése után pedig kiemelten fontos. Ügyeljünk arra, hogy cellulóz kapszulában legyenek, mert a cellulózt nem képes a gyomorsav lebontani, ezzel a baktériumok sokkal inkább a célhelyre a (bélrendszerbe kerülnek).

Sok esetben a kevés gyomorsav termelődés is emésztésbeli problémákat okoz vagy éppen refluxot. Ebben segít az almaecet, amely savas pH-val rendelkezik így segít visszaállítani a gyomor savasságát. Nálunk elérhető kényelmes kapszula vagy gumicukor formában is. A betain hidroklorid táplálékkiegészítő nagyon erőteljesen savasítja a gyomrot.

Ezenfelül, hogy a szervezet gyomorsavat tudjon előállítani, szükség van káliumra is. A káliumhiány is emésztési problémákat okozhat. Ebből kifolyólag (is) használjunk mindenképp egy komplex multivitamin és ásványianyag táplálékkiegészítőt.

Ha sokszor érezzük magunkat étkezés után fáradtnak, sokszor puffadunk vagy hasmenésünk van, akkor érdemes emésztőenzimeket használni. Érdemes ezeket az emésztőenzimeket, probiotikummal kombinálva, kúraszerűen fogyasztani. Laktózérzékenyeknek kínálunk laktáz enzimet is.

Amennyiben nem viszünk be elegendő rostot, használjunk élelmi rost táplálékkiegészítőt.

Felhasznált források ▼