Blog
Egészség támogatása
Különleges ajánlat
Márkaismertető
Sport és fitnesz
Termékek igény szerint
Webáruház segédlet
Szűrés törlése

A leghatékonyabb antioxidánsok – hogyan különböztethetők meg hatásuk alapján?

Kelemen József
Kelemen József
2022.03.30 09:43

Antioxidánsok, egy szinte mindenki által hallott és használt kifejezés. Viszont nagyon-nagyon kevesen tudják, hogy valójában mit is jelentenek. Mint azt is kevesen tudják, hogy mik is az igazán jó antioxidánsok. Hogyan is lehet megkülönböztetni őket? A mai cikkben mindent megtudhatsz az antioxidánsokról és egészségre gyakorolt hatásaikról


MIK IS AZ ANTIOXIDÁNSOK?

Az oxidatív stressz, egy egészségünket veszélyeztető folyamat, ebben hivatottak védelmet nyújtani az antioxidánsok, ahogy a nevükben is benne van, védenek az oxidatív stressztől, oxidációtól.

Az oxidációt szabadgyökök végzik – melyek a szervezetünkön belül is termelődnek – bizonyos mennyiségekig nincs is velük baj, azonban a folytonos toxinok, amik a szervezetünkbe jutnak, továbbá a nem megfelelő életmód serkenti a szabadgyökökkel való érintkezést, ami pedig túlzottan károsíthatja a sejtjeinket – méghozzá az oxidáció által – így fertőzések terjedésének és betegségek kialakulásának nyújthat melegágyat.

Értjük akkor, hogy a szabadgyökök oxidálnak, az nem egészséges a testünknek, így növekszik a betegségek gyakorisága. De hogyan védenek az antioxidánsok?

Az oxidáció folyamata során a szabadgyökök, a sejtjeinket felépítő molekuláktól egy fontos építőkövet vesznek el, az elektronokat. Ez maga az oxidáció folyamata, amely során molekulák elektronhiányos állapotokba kerülnek. Az elektron negatív, így a molekulák egy része pozitív töltésűvé válik, így a teljes állapota meg fog változni. – Úgy lehet ezt elképzelni, mintha egy dominót kivennénk a sorból, azzal megindulhat a láncreakció, amely az egész dominó építményünket lerombolja, vagyis az elektronhiánnyal elindul egy folyamat, amely megbetegítheti a testünket.

Persze nem minden sérült sejt okoz kóros állapotot, de összességében növelik a megbetegedések kialakulásának kockázatát és többek közt a túlzott izomsejtek sérülése megakadályozza a megfelelő izomépítést és a bőrsejtek sérülése pedig ráncosabbá teszi a bőrt.

Az antioxidánsok négyféleképpen fejtik ki hatásaikat1:

  • Közvetlen antioxidáns hatás:
    • Közvetlenül, a sérült sejteknek szolgáltatnak elektront, ezzel regenerálva őket, vagy a pozitív töltésű szabadgyököket a negatív töltésű elektronokkal semlegesítik.
  • Közvetett módon:
    • Serkentve antioxidáns hatású szervezetben található enzimek működését (mint a glutátion, vagy a szuperoxid diszmutáz).
    • Csökkentik a további szabadgyökök termelését.
    • Egyéb antioxidánsokkal együttműködnek – szinergista módon.

 

 

MIÉRT FONTOSAK A KÜLÖNFÉLE ANTIOXIDÁNSOK? MIÉRT VAN MEGKÜLÖNBÖZTETÉS?

Az antioxidánsok megkülönböztetésének fontossága abban a tényben rejlik, hogy nincs két egyforma tulajdonságokkal bíró antioxidánst. Vegyük példának a C- és D-vitamint, melyek egyaránt képesek negatív töltésű elektront szolgáltatni, noha különbség van a mennyiségben!

A töltésük változik, ezzel egyes szabadgyököket nagyobb eséllyel semlegesítenek. A spektrumot szélesíti, hogy C- és D-vitaminból is számos különféle alforma létezik, melyek szintén eltérő töltéssel rendelkeznek. Arról pedig nem is beszéltünk, hogy a növények hányféle különféle antioxidáns vegyületet tartalmazhatnak.

Ezzel az antioxidánsokból szinte milliónyi különféle forma létezik, különböző módokon egyesek erre a szabadgyökre, mások egy másik szabadgyökre hatnak jobban.

Így minden egyes antioxidáns kiegészítőben, jobban preferáljuk a természetes kivonatokat, a laborban szintetizált helyett. Mivel a természetes kivonat egyszerre több hatóanyagot is tartalmaz, ezzel szélesítve spektrumát, viszont a mesterséges antioxidánsokban pedig kimondottan egyfajta hatóanyagot állítanak elő. – Egy dolog, amiben a mesterséges biztosan alulmarad a természetessel szemben. Viszont a mesterséges vegyületekre nem minden esetben kell ellenségként tekinteni, számos mesterségesen előállított aminosav tud hihetetlenül egészséges lenni és a mesterséges édesítők sem rendelkeznek különösebb egészségbéli kárhatással.

Szóval a természet által kialakított egyensúlyban egyes növények számos antioxidáns hatóanyagokat tartalmaznak, nézzünk erre egy példát. Az áfonyafélék fő hatóanyagai a színüket adó antocianinok (melyek a polifenolok közé sorolandók), ezenfelül tartalmaznak még rezveratrolt (ez van a vörösborban és a szőlőmagban is), katekineket (zöld tea aktív hatóanyagai), quercetint (amely erősíti a rezveratrol hatását), tannineket és fenolsavakat, továbbá vitaminokat.2 Egy pici bogyó mennyi hatóanyaggal?

Továbbá egy vitamin is számos különféle formában megjelenhet (izoformáknak hívjuk őket), mindegyikük kissé eltérő hatékonysággal képes elektront szolgáltatni. Erre példaként vegyük a répát, ebben van mondjuk az A-vitaminok közül béta karotin, alfa karotin, gamma karotin retinol és retinál is bizonyos mennyiségekben, a mennyiségek közt pedig fennáll az egyensúly. Ezzel szemben egy mesterségesen előállított egyetlen izoforma, a béta karotin csak egy hatóanyagot tartalmaz (a béta karotint). Ezért a természetes ételek vitamin tartalma hatékonyabban fejtheti ki antioxidáns hatását, mint csupán egyetlen izolált hatóanyag (béta karotin).

Az A-C-D- vitaminok és a cink és egyéb ásványi anyagok hatásosságához kétség sem fér, de a legoptimálisabb hatások érdekében az alap vitaminszükségletünket érdemes a top 5 növényi kivonat valamelyikével kiegészíteni. Használjunk ezen kivonatok (!) közül maximum kettőt egyszerre, maximum 2 hónapig, majd feleannyi időt pihentessük és ne használjunk antioxidáns kiegészítőt.

Következő cikkünkben megismertetjük Veletek a top 5 legkedveltebb és leghatékonyabb antioxidánst. Tarts velünk a jövőhéten is.

 

Felhasznált források ▼

  1. Lobo V, Patil A, Phatak A, Chandra N. Free radicals, antioxidants and functional foods: Impact on human health. Pharmacogn Rev. 2010;4(8):118-126.
  2. Seeram N.P. Berry fruits: Compositional elements, biochemical activities, and the impact of their intake on human health, performance, and disease. J Agric Food Chem. 2008;56:627–9.
  3. Assimopoulou AN, Zlatanos SN, Papageorgiou VP. Antioxidant activity of natural resins and bioactive triterpenes in oil substrates. Food Chemistry. 2005;92:721–727. 
  4. Siddiqui MZ. Boswellia serrata, a potential antiinflammatory agent: an overview. Indian J Pharm Sci. 2011;73(3):255-261. doi:10.4103/0250-474X.93507
  5. Ahmed A, Zaki , Nadia E, Hashish , Mohamed A Amer, Mohamed-Farid Lahloub. Cardioprotective and anti-oxidant effects of oleogum resin “Olibanum” from Boswellia carteri Birdw. (Bursearceae). Chin J Nat Med  2014;12:345–350.
  6. Asif M, Atif M, Amin MS, Zahari CD, Irshad A, Ashfaq A. Diuretic activity of Trianthema portulacastrum crude extract in albino rats. Trop J Pharm Res. 2013;12:967–972.
  7. Horacio J, Adrogue MD, Nicolaos E, Madias MD. Mechanisms of disease sodium and potassium in the pathogenesis of hypertension. New Eng J Med. 2007;356:1966–1978.
  8. Zutshi U, Rao PG, Kaur Samagat, Singh GB, Atal CK. Mechanism of cholesterol lowering effect of Salai guggal ex- Boswellia serrata. Indian J Pharm. 1980;12:59.
  9. Cuaz-P´erolin C, Billiet L, Baug´e E, Copin C, Scott-Algara D, Genze F. Anti-inflammatory and antiatherogenic effects of the NF-kappaB inhibitor acetyl-11-keto-beta-boswellic acid in LPS-challenged ApoE-/- mice. Arterioscler Thromb Vasc Biol. 2008;28:272–277.
  10. JJ, Toy WC, Liu S, Cheng A, Lim BK, Subramaniam T. Acetyl-keto-b-boswellic acid induces lipolysis in mature adipocytes. Biochem Biophys Res Commun. 2013;431:192–196.
  11. Sferra R, Vetuschi A, Catitti V, Ammanniti S, Pompili S, Melideo D, et al. Boswellia serrata and Salvia miltiorrhiza extracts reduce DMN-induced hepatic fibrosis in mice by TGF-beta1 downregulation. Eur Rev Med Pharmacol Sci. 2012;16:1484–1498.
  12. Efferth T, Oesch F. Anti-inflammatory and anti-cancer activities of frankincense: Targets, treatments and toxicities. Semin Cancer Biol. 2020 Feb 4:S1044-579X(20)30034-1.
  13. Khan MA, Singh M, Khan MS, Najmi AK, Ahmad S. Caspase mediated synergistic effect of Boswellia serrata extract in combination with doxorubicin against human hepatocellular carcinoma. Biomed Res Int. 2014;2014:294143.
  14. Mohammad Hosein Farzaei, Roja Rahimi, Fatemeh Farzaei, Mohammad Abdollahi. Traditional medicinal herbs for the management of diabetes and its complications: an evidence-based review. Int J Pharmacol. 2015;11:874–887.
  15. Sedighi B, Pardakhty A, Kamali H, Shafiee K, Hasani BN. Effect of Boswellia papyrifera on cognitive impairment in multiple sclerosis. Iran J Neurol. 2014;13(3):149-153.
  16. Stürner KH, Stellmann J, Dörr J, et alA standardised frankincense extract reduces disease activity in relapsing-remitting multiple sclerosis (the SABA phase IIa trial)Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry 2018;89:330-338.
  17. Togni S, Maramaldi G, Di Pierro F, Biondi M. A cosmeceutical formulation based on boswellic acids for the treatment of erythematous eczema and psoriasis. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2014 Nov 11;7:321-7.
  18. Murray MT. Rocklin, CA: Prima Publishing; 1995. The Healing Power of Herbs; pp. 327–35. 
  19. Arora RB, Kapoor V, Basu N, Jain AP. Anti-inflammatory studies on Curcuma longa(turmeric) Indian J Med Res. 1971;50:1289–95
  20. Gupta I. et al.Effects of Boswellia serrata gum resin in patients with bronchial asthma: results of a double-blind, placebo-controlled, 6-week clinical study. Eur J Med Res 1998; 3: 511– 514.
  21. Gupta I. et al.Effects of gum resin of Boswellia serrata in patients with chronic colitis. Planta Med 2001; 67: 391– 395.
  22. Sengupta K. et al. A double blind, randomized, placebo controlled study of the efficacy and safety of 5-Loxin for treatment of osteoarthritis of the knee. Arthritis Res Ther 2008; 10: R85.
  23. Streffer JR et al. Response of radiochemotherapy-associated cerebral edema to a phytotherapeutic agent, H15. Neurology 2001; 56: 1219– 1221.
  24. https://examine.com/supplements/boswellia-serrata/
  25. Yamamoto T., Juneja L.R., Chu D., Kim M. Chemistry and Applications of Green Tea. CRC Press; Boca Raton, FL, USA: 1997. pp. 6–34.
  26. Mohania D, Chandel S, Kumar P, Verma V, Digvijay K, Tripathi D, Choudhury K, Mitten SK, Shah D. Ultraviolet Radiations: Skin Defense-Damage Mechanism. Adv Exp Med Biol. 2017;996:71-87.
  27. Zhang L., Zheng Y., Cheng X., Meng M., Luo Y., Li B. The anti-photoaging effect of antioxidant collagen peptides from silver carp (Hypophthalmichthys molitrix) skin is preferable to tea polyphenols and casein peptides. Food Funct. 2017;8:1698–1707.
  28. Sevin A., Oztaş P., Senen D., Han U., Karaman C., Tarimci N., Kartal M., Erdoğan B. Effects of polyphenols on skin damage due to ultraviolet A rays: An experimental study on rats. J. Eur. Acad. Dermatol. Venereol. 2007;21:650–656.
  29. Lim J.Y., Kim O.K., Lee J., Lee M.J., Kang N., Hwang J.K. Protective effect of the standardized green tea seed extract on UVB-induced skin photoaging in hairless mice. Nutr. Res. Pract. 2014;8:398–403.
  30. Meeran S.M., Mantena S.K., Elmets C.A., Katiyar S.K. (−)-Epigallocatechin-3-gallate prevents photocarcinogenesis in mice through interleukin-12-dependent DNA repair. Cancer Res. 2006;66:5512–5520.
  31. Schmidt A, Hammann F, Wölnerhanssen B, et al. Green tea extract enhances parieto-frontal connectivity during working memory processing. Psychopharmacology (Berl). 2014;231(19):3879-3888.
  32. Mancini E, Beglinger C, Drewe J, Zanchi D, Lang UE, Borgwardt S. Green tea effects on cognition, mood and human brain function: A systematic review. Phytomedicine. 2017 Oct 15;34:26-37.
  33. Dietz C, Dekker M. Effect of Green Tea Phytochemicals on Mood and Cognition. Curr Pharm Des. 2017;23(19):2876-2905.
  34. Stefani M., Rigacci S. Beneficial properties of natural phenols: Highlight on protection against pathological conditions associated with amyloid aggregation. Biofactors. 2014;40:482–493.
  35. Malar DS, Prasanth MI, Brimson JM, et al. Neuroprotective Properties of Green Tea (Camellia sinensis) in Parkinson’s Disease: A Review. Molecules. 2020;25(17):3926. Published 2020 Aug 27.
  36. Jurado-Coronel JC, Ávila-Rodriguez M, Echeverria V, Hidalgo OA, Gonzalez J, Aliev G, Barreto GE. Implication of Green Tea as a Possible Therapeutic Approach for Parkinson Disease. CNS Neurol Disord Drug Targets. 2016;15(3):292-300.
  37. Semnani M, Mashayekhi F, Azarnia M, Salehi Z. Effects of green tea epigallocatechin-3-gallate on the proteolipid protein and oligodendrocyte transcription factor 1 messenger RNA gene expression in a mouse model of multiple sclerosis. Folia Neuropathol. 2017;55(3):199-205.
  38. Kakutani S, Watanabe H, Murayama N. Green Tea Intake and Risks for Dementia, Alzheimer’s Disease, Mild Cognitive Impairment, and Cognitive Impairment: A Systematic Review. Nutrients. 2019;11(5):1165. Published 2019 May 24.
  39. Pae M, Wu D. Immunomodulating effects of epigallocatechin-3-gallate from green tea: mechanisms and applications. Food Funct. 2013 Sep;4(9):1287-303.
  40. Suzuki Y, Miyoshi N, Isemura M. Health-promoting effects of green tea. Proc Jpn Acad Ser B Phys Biol Sci. 2012;88(3):88-101.
  41. Shixian Q, et al. Green tea extract thermogenesis-induced weight loss by epigallocatechin gallate inhibition of catechol-O-methyltransferase. J Med Food. (2006)
  42. Abdul G Dulloo, Claudette Duret, Dorothée Rohrer, Lucien Girardier, Nouri Mensi, Marc Fathi, Philippe Chantre, Jacques Vandermander, Efficacy of a green tea extract rich in catechin polyphenols and caffeine in increasing 24-h energy expenditure and fat oxidation in humans, The American Journal of Clinical Nutrition, Volume 70, Issue 6, December 1999, Pages 1040–1045,
  43. Zheng XX, Xu YL, Li SH, Liu XX, Hui R, Huang XH. Green tea intake lowers fasting serum total and LDL cholesterol in adults: a meta-analysis of 14 randomized controlled trials. Am J Clin Nutr. 2011 Aug;94(2):601-10
  44. Ng QX, Koh SSH, Chan HW, Ho CYX. Clinical use of curcumin in depression: a meta-analysis. J Am Med Dir Assoc. (2017) 18:503–8. 10.1016/j.jamda.2016.12.071
  45. Fusar-Poli L, Vozza L, Gabbiadini A, Vanella A, Concas I, Tinacci S, et al. . Curcumin for depression: a meta-analysis. Crit Rev Food Sci Nutr. (2019) 60:2643–53. 10.1080/10408398.2019.1653260
  46. Kuszewski JC, Wong RHX, Howe PRC. Can curcumin counteract cognitive decline? Clinical trial evidence and rationale for combining ω-3 fatty acids with curcumin. Adv Nutr 2018;9(2):105–13.
  47. Zhu LN, Mei X, Zhang ZG, Xie YP, Lang F. Curcumin intervention for cognitive function in different types of people: A systematic review and meta-analysis. Phytother Res. 2019 Mar;33(3):524-533.
  48. Awasthi H, Tota S, Hanif K, Nath C, Shukla R. Protective effect of curcumin against intracerebral streptozotocin induced impairment in memory and cerebral blood flow. Life Sci. 2010 Jan 16;86(3-4):87-94.
  49. Santos-Parker JR, Strahler TR, Bassett CJ, Bispham NZ, Chonchol MB, Seals DR. Curcumin supplementation improves vascular endothelial function in healthy middle-aged and older adults by increasing nitric oxide bioavailability and reducing oxidative stress. Aging (Albany NY). 2017;9(1):187-208.
  50. Basnet P., Skalko-Basnet N. Curcumin: An anti-inflammatory molecule from a curry spice on the path to cancer treatment. 2011;16:4567–4598.
  51. Alwi I, Santoso T, Suyono S, et al. The effect of curcumin on lipid level in patients with acute coronary syndrome. Acta medica Indonesiana. 2008;40(4):201–210.
  52. Hodaei, H., Adibian, M., Nikpayam, O. et al. The effect of curcumin supplementation on anthropometric indices, insulin resistance and oxidative stress in patients with type 2 diabetes: a randomized, double-blind clinical trial. Diabetol Metab Syndr 11, 41 (2019).
  53. Adibian M, Hodaei H, Nikpayam O, Sohrab G, Hekmatdoost A, Hedayati M. The effects of curcumin supplementation on high-sensitivity C-reactive protein, serum adiponectin, and lipid profile in patients with type 2 diabetes: a randomized, double-blind, placebo-controlled trial. Phytother Res. 2019;33(5):1374–1383.
  54. Chuengsamarn S, Rattanamongkolgul S, Phonrat B, Tungtrongchitr R, Jirawatnotai S. Reduction of atherogenic risk in patients with type 2 diabetes by curcuminoid extract: a randomized controlled trial. J Nutr Biochem. 2014;25(2):144–150.
  55. Amin F, Islam N, Anila N, Gilani AH. Clinical efficacy of the co-administration of turmeric and black seeds (kalongi) in metabolic syndrome—a double blind randomized controlled trial—TAK-MetS trial. Complement Ther Med. 2015;23(2):165–174.
  56. Wongcharoen W, Jai-aue S, Phrommintikul A, Nawarawong W, Woragidpoonpol S, Tepsuwan T, Sukonthasarn A, Apaijai N, Chattipakorn N. Effects of curcuminoids on frequency of acute myocardial infarction after coronary artery bypass grafting. Am J Cardiol. 2012;110(1):40–44.
  57. Chow HH, et al. Pharmacokinetics and safety of green tea polyphenols after multiple-dose administration of epigallocatechin gallate and polyphenon E in healthy individuals. Clin Cancer Res. (2003)
  58. Ullmann U, et al. Plasma-kinetic characteristics of purified and isolated green tea catechin epigallocatechin gallate (EGCG) after 10 days repeated dosing in healthy volunteers. Int J Vitam Nutr Res. (2004)
  59. Chow HH et al. Effects of Dosing Condition on the Oral Bioavailability of Green Tea Catechins after Single-Dose Administration of Polyphenon E in Healthy Individuals. Clin Cancer Res(2005) 11 (12): 4627–4633.
  60. https://examine.com/supplements/green-tea-catechins/research/#safety-and-toxicology
  61. Araveti, P.B., Srivastava, A. Curcumin induced oxidative stress causes autophagy and apoptosis in bovine leucocytes transformed by Theileria annulata. Cell Death Discov. 5, 100 (2019).
  62. Ismail NI, Othman I, Abas F, H Lajis N, Naidu R. Mechanism of Apoptosis Induced by Curcumin in Colorectal Cancer. Int J Mol Sci. 2019;20(10):2454. Published 2019 May 17.
  63. Jin H, Qiao F, Wang Y, Xu Y, Shang Y. Curcumin inhibits cell proliferation and induces apoptosis of human non-small cell lung cancer cells through the upregulation of miR-192-5p and suppression of PI3K/Akt signaling pathway. Oncol Rep. 2015 Nov;34(5):2782-9.
  64. Karunagaran D, Rashmi R, Kumar TR. Induction of apoptosis by curcumin and its implications for cancer therapy. Curr Cancer Drug Targets. 2005 Mar;5(2):117-29.
  65. Wang JB, Qi LL, Zheng SD, Wu TX. Curcumin induces apoptosis through the mitochondria-mediated apoptotic pathway in HT-29 cells. J Zhejiang Univ Sci B. 2009;10(2):93-102.
  66. https://examine.com/supplements/curcumin/
  67. Lao CD, et al. Dose escalation of a curcuminoid formulation. BMC Complement Altern Med. (2006)
  68. Nakayama H, et al. A single consumption of curry improved postprandial endothelial function in healthy male subjects: a randomized, controlled crossover trial. Nutr J. (2014)
  69. Karkos PD, Leong SC, Karkos CD, Sivaji N, Assimakopoulos DA. Spirulina in clinical practice: evidence-based human applications. Evid Based Complement Alternat Med. 2011;2011:531053.
  70. Yang H-N, Lee E-H, Kim H-M. Spirulina platensis inhibits anaphaylactic reaction. Life Sciences. 1997;61(13):1237–1244.
  71. Kim H-M, Lee E-H, Cho H-H, Moon Y-H. Inhibitory effect of mast cell-mediated immediate-type allergic reactions in rats by Spirulina . Biochemical Pharmacology. 1998;55(7):1071–1076.
  72. Pérez-Gálvez A, Viera I, Roca M. Carotenoids and Chlorophylls as Antioxidants. Antioxidants (Basel). 2020;9(6):505. Published 2020 Jun 9.
  73. Hsu, P. Chao, S. Hu and C. Yang, “The Antioxidant and Free Radical Scavenging Activities of Chlorophylls and Pheophytins,” Food and Nutrition Sciences, Vol. 4 No. 8A, 2013, pp. 1-8.
  74. Chernomorsky SA, Segelman AB. Biological activities of chlorophyll derivatives. N J Med. 1988 Aug;85(8):669-73.
  75. Solymosi K, Mysliwa-Kurdziel B. Chlorophylls and their Derivatives Used in Food Industry and Medicine. Mini Rev Med Chem. 2017;17(13):1194-1222.
  76. Belen’kiĭ GB, Krikun BL. Lechenie bol’nykh prostym puzyr’kovym i opoiasyvaiushchim lishaem preparatami khlorofilla [Treatment of herpes simplex and herpes zoster by chlorophyll preparations]. Sov Med. 1971 Jan;34(1):151-2. Russian.
  77. Song BH, Lee DH, Kim BC, Ku SH, Park EJ, Kwon IH, Kim KH, Kim KJ. Photodynamic therapy using chlorophyll-a in the treatment of acne vulgaris: a randomized, single-blind, split-face study. J Am Acad Dermatol. 2014 Oct;71(4):764-71.
  78. Carvalho AMS, Heimfarth L, Pereira EWM, Oliveira FS, Menezes IRA, Coutinho HDM, Picot L, Antoniolli AR, Quintans JSS, Quintans-Júnior LJ. Phytol, a Chlorophyll Component, Produces Antihyperalgesic, Anti-inflammatory, and Antiarthritic Effects: Possible NFκB Pathway Involvement and Reduced Levels of the Proinflammatory Cytokines TNF-α and IL-6. J Nat Prod. 2020 Apr 24;83(4):1107-1117. doi: 10.1021/acs.jnatprod.9b01116. Epub 2020 Feb 24. PMID: 32091204.
  79. Vaňková K, Marková I, Jašprová J, et al. Chlorophyll-Mediated Changes in the Redox Status of Pancreatic Cancer Cells Are Associated with Its Anticancer Effects. Oxid Med Cell Longev. 2018;2018:4069167. Published 2018 Jul 2.
  80. McQuistan TJ, Simonich MT, Pratt MM, et al. Cancer chemoprevention by dietary chlorophylls: a 12,000-animal dose-dose matrix biomarker and tumor study. Food Chem Toxicol. 2012;50(2):341-352.
  81. Breinholt V, Schimerlik M, Dashwood R, Bailey G. Mechanisms of chlorophyllin anticarcinogenesis against aflatoxin B1: complex formation with the carcinogen. Chem Res Toxicol. 1995 Jun;8(4):506-14.
  82. Elmazar MM, El-Abhar HS, Schaalan MF, Farag NA. Phytol/Phytanic acid and insulin resistance: potential role of phytanic acid proven by docking simulation and modulation of biochemical alterations. PLoS One. 2013;8(1):e45638.
  83. Deng R, Chow TJ. Hypolipidemic, antioxidant, and antiinflammatory activities of microalgae Spirulina. Cardiovasc Ther. 2010;28(4):e33-e45.
  84. Serban MC, Sahebkar A, Dragan S, Stoichescu-Hogea G, Ursoniu S, Andrica F, Banach M. A systematic review and meta-analysis of the impact of Spirulina supplementation on plasma lipid concentrations. Clin Nutr. 2016 Aug;35(4):842-51.
  85. Machowiec P, Ręka G, Maksymowicz M, Piecewicz-Szczęsna H, Smoleń A. Effect of Spirulina Supplementation on Systolic and Diastolic Blood Pressure: Systematic Review and Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. Nutrients. 2021 Aug 31;13(9):3054.
  86. Holman B. W. B., Malau-Aduli A. E. O. Spirulina as a livestock supplement and animal feed. Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition. 2013;97(4):615–623.
  87. Saberi, F. , Sadat, Z. , Abedzadeh‐Kalahroudi, M. , & Taebi, M. (2014). Effect of ginger on relieving nausea and vomiting in pregnancy: A randomized, placebo‐controlled trial. Nursing and Midwifery Studies, 3(1), 000.
  88. Thomson, M. , Corbin, R. , & Leung, L. (2014). Effects of ginger for nausea and vomiting in early pregnancy: A meta‐analysis. Journal of the American Board of Family Medicine, 27(1), 115–122.
  89. Tiran D. Ginger to reduce nausea and vomiting during pregnancy: evidence of effectiveness is not the same as proof of safety. Complement Ther Clin Pract. (2012)
  90. Bode AM, Dong Z. The Amazing and Mighty Ginger. In: Benzie IFF, Wachtel-Galor S, editors. Herbal Medicine: Biomolecular and Clinical Aspects. 2nd edition. Boca Raton (FL): CRC Press/Taylor & Francis; 2011. Chapter 7.
  91. Nikkhah Bodagh M, Maleki I, Hekmatdoost A. Ginger in gastrointestinal disorders: A systematic review of clinical trials. Food Sci Nutr. 2018;7(1):96-108. Published 2018 Nov 5.
  92. Rahimlou, M. , Yari, Z. , Hekmatdoost, A. , Alavian, S. M. , & Keshavarz, S. A. (2016). Ginger supplementation in nonalcoholic fatty liver disease: A randomized, double‐blind, placebo‐controlled pilot study. Hepatitis Monthly, 16(1), e34897.
  93. Rahimlou M, Yari Z, Hekmatdoost A, Alavian SM, Keshavarz SA. Ginger Supplementation in Nonalcoholic Fatty Liver Disease: A Randomized, Double-Blind, Placebo-Controlled Pilot Study. Hepat Mon. 2016;16(1):e34897. Published 2016 Jan 23.
  94. Huang, Yi-Shin,* The hepatoprotective effect of ginger, Critical Care Medicine: November 2019 – Volume 82 – Issue 11 – p 805-806
  95. Hasani H, Arab A, Hadi A, Pourmasoumi M, Ghavami A, Miraghajani M. Does ginger supplementation lower blood pressure? A systematic review and meta-analysis of clinical trials. Phytother Res. 2019 Jun;33(6):1639-1647.
  96. Ghayur MN, Gilani AH. Ginger lowers blood pressure through blockade of voltage-dependent calcium channels. J Cardiovasc Pharmacol. 2005 Jan;45(1):74-80.
  97. Fuhrman B, Rosenblat M, Hayek T, Coleman R, Aviram M. Ginger extract consumption reduces plasma cholesterol, inhibits LDL oxidation and attenuates development of atherosclerosis in atherosclerotic, apolipoprotein E-deficient mice. J Nutr. 2000 May;130(5):1124-31.
  98. Tabibi H, Imani H, Atabak S, Najafi I, Hedayati M, Rahmani L. Effects of Ginger on Serum Lipids and Lipoproteins in Peritoneal Dialysis Patients: A Randomized Controlled Trial. Perit Dial Int. 2016;36(2):140-145.
  99. Rayati F, Hajmanouchehri F, Najafi E. Comparison of anti-inflammatory and analgesic effects of Ginger powder and Ibuprofen in postsurgical pain model: A randomized, double-blind, case-control clinical trial. Dent Res J (Isfahan). 2017;14(1):1-7.
  100. https://examine.com/supplements/ginger/
  101. Pourhabibi-Zarandi F, Shojaei-Zarghani S, Rafraf M. Curcumin and rheumatoid arthritis: A systematic review of literature. Int J Clin Pract. 2021 Oct;75(10):e14280
  102. Dai Q, Zhou D, Xu L, Song X. Curcumin alleviates rheumatoid arthritis-induced inflammation and synovial hyperplasia by targeting mTOR pathway in rats. Drug Des Devel Ther. 2018;12:4095-4105. Published 2018 Dec 3.
  103. Qureshi M, Al-Suhaimi EA, Wahid F, Shehzad O, Shehzad A. Therapeutic potential of curcumin for multiple sclerosis. Neurol Sci. 2018 Feb;39(2):207-214.
  104. Ghanaatian N, Lashgari NA, Abdolghaffari AH, Rajaee SM, Panahi Y, Barreto GE, Butler AE, Sahebkar A. Curcumin as a therapeutic candidate for multiple sclerosis: Molecular mechanisms and targets. J Cell Physiol. 2019 Aug;234(8):12237-12248.
  105. Mishra S, Palanivelu K. The effect of curcumin (turmeric) on Alzheimer’s disease: An overview. Ann Indian Acad Neurol. 2008;11(1):13-19.
  106. Chen M, Du ZY, Zheng X, Li DL, Zhou RP, Zhang K. Use of curcumin in diagnosis, prevention, and treatment of Alzheimer’s disease. Neural Regen Res. 2018;13(4):742-752.
  107. Nebrisi EE. Neuroprotective Activities of Curcumin in Parkinson’s Disease: A Review of the Literature. Int J Mol Sci. 2021;22(20):11248. Published 2021 Oct 18.
  108. Mythri RB, Bharath MM. Curcumin: a potential neuroprotective agent in Parkinson’s disease. Curr Pharm Des. 2012;18(1):91-9.

Vitamin360 blog

Táplálkozási szakértőnk által írt cikkeink között termékismertetőket és friss híreket olvashattok az egészséges életmód és táplálkozás világából. Nézz vissza hetente, mert minden hétre tartogatunk egy izgalmas új témát.