Ingyenes Szállítás már 15.000 Ft felett

1 munkanapos expressz szállítás

Választható ajándékok már 20.000 Ft-tól

Blog
Egészség támogatása
Különleges ajánlat
Márkaismertető
Sport és fitnesz
Termékek igény szerint
Webáruház segédlet
Szűrés törlése

A kandidiázis ismertetése és kezelése 1. rész

Kelemen József
Kelemen József
2022.03.30 09:13

Gombás fertőzések… szájpenész… candida gomba… candida diéta… candida-túlérzékenység?! Elég kellemetlenül hangzó kifejezések, oly sokan rettegnek a gombáktól vagy akár a baktériumoktól, vírusoktól és élesztőktől (ami maga is egy gomba). Öntsünk tiszta vizet a pohárba, tudjuk meg mi is valójában a candida fertőzés, mi okozza és legfőképpen mit tehetünk ellene?



MI IS AZ CANDIDA FERTŐZÉS (KANDIDIÁZIS)?

A kandidiázist opportunista fertőzésnek nevezzük. Ez azt jelenti, hogy az ilyen jellegű káros mikroorganizmusok (vírusok, baktériumok, gombák, mint a kandidázist okozó Candida albicans), ha alkalmat találnak, akkor felszaporodva számos kellemetlenséget okozhatnak. Legtöbbször az ilyen alkalom az immungyenge egyéneknél alakul ki – ezért mindent meg kell majd tennünk az immunerősítésért. A pontos tünet nagyban függ, hogy hol van helyük felszaporodni.

A Candida egy élesztőgombatörzs, rengeteg különféle Candida törzs tartozik ide, a fertőzésekért legtöbbször a Candida albicans felelős.4 Ha gombákra gondolunk egyből mindenkinek a kalapalakú fatörzsszerű puha élőlények jutnak eszébe, az ilyen gombák telepeket (hifákat) alkotnak, de az élesztőgomba ilyenre nem képes.

Tehát milyen problémákat okozhat a Candida albicans fertőzés? Leginkább másodlagos fertőzésképp jelentkezik immungyenge személyeknél. A Candida által leginkább érintett részek a szájüreg (ilyenkor a betegség neve: szájpenész), gyomor-és bélrendszer, nemiszervek. A szájpenészkor fehér foltok jelennek meg a nyelven, torokban és a száj egyéb területein. 1,2

A Candida fertőzés megannyi tünetet produkálhat, így nehéz elkülöníteni más betegségektől, az orális kandidázist viszonylag egyszerű megállapítani a jellegzetes plakkjairól, azonban az egyéb szervekre kiható fertőzést már nehezebb. Tünetei lehetnek:3

  • Fáradékonyság, feledékenység, fejfájás, pánikbetegség, depresszió
  • Puffadás, hasmenés, túlzott gázosodás
  • Nőknél: hüvelyi folyás, égő és viszkető érzés, menstruációs zavarok. Fontos megjegyezni, hogy a gombás hüvelyi fertőzések nagy részéért a Candida albicans felelős.
  • Prosztatagyulladás
  • Hajhullás, ekcéma, viszketés

Ezek alapján, ha egy-egy tünetnél magunkra ismerhettünk, mondjuk állandóan fáradtak vagyunk vagy éppen depresszióban küzdünk, felmerülhet a kérdés, hogy kandidázisban szenvedünk-e? Valószínűleg nem… de nem lehet kizárni. Kandida diagnosztizálásának egyetlen módja, laborban történik és orvos végzi! Nincsenek gyorstesztek, ki kell tenyészteni azt a penészgombát a mintánkból, hogy megtudhatják az eredményt.

Ha fentáll a diagnózis, akkor mindenképp el kell fogadni az orvos ajánlását, legtöbbször gombaellenes antibikotikumot fog felírni és/vagy a helytől függően krémet/kúpot, melyek gyulladáscsökkentő hatást is kifejtenek.

Természetesen emellett mindent meg kellene tenni a hatékony kezelésre és megelőzésre. Itt jön képbe a táplálékkiegészítés.

 

MI AZ, AMI NEM FOG HASZNÁLNI?

Sajnos még manapság is nagy népszerűségnek örvend az ún. Candida-diéta, amelynek első tanácsa, hogy kerüljük a cukrokat mindenféle formában. Ez pedig, valójában megfontolandó. Mi több! Millió meg egyszer javasoltam már ugyanezt a cikkeimben. Hiszen a magas cukorbevitel kedvez a gyulladásnak, ami még inkább kedvez a Candida felszaporodásának, továbbá a Candida fertőzés is visszahat a gyulladásra növelve azt – mindez egy ördögi ciklust eredményezve.5-8 Tehát érdemes mérsékelni a cukrot, a hormonháztartásunk és a testsúlyunk is megfogja ezt köszönni!13,14

Viszont a következő állításuknak nincs tudományos alapja, miszerint: kerülni kell minden más gombával vagy élesztővel készült élelmiszert. Az ételből származó gombafajok eltérőek és nem okoznak fertőzést és nem is táplálják a Candida albicanst, hiszen ő nem egy kannibál! Tehát amennyiben fent áll a Candida fertőzés esélye, akkor se csökkentsük az ételből bevitt élesztők és gombák mennyiségét, hiszen ezek segítik a bélflóra helyreállítását.8-12 Ezzel el is érkeztünk a legfontosabb tényezőhöz: a bélflórához, amely megelőzésben tölt be óriási szerepet.


ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB: BÉLFLÓRA

Az első és legfontosabb védelmi vonalunk a bélflóránk „barrier funkciójának” köszönhetően megannyi fertőzéstől képes megóvni bennünket. De mi is pontosan a bélflóra és mi is ez a „barrier”?

A bélflóra több milliárdnyi aprócska lakót jelent a bélrendszerünkben, ide tartoznak a mikroszkopikus (szemmel láthatatlan) vírusok, baktériumok, gombák is, melyek közül vannak „jó” flórák, melyek a szervezetünk számára különféle előnyös tulajdonságokkal bírnak. Példának okáért a jó baktériumaink emésztik az gyomor számára lebonthatatlan rostokat, tulajdonképpen fermentálva azokat.15 A baktériumok és a gombák is részt vesznek az ún. bél-agy kapcsolatban, miszerint a bélflóránk szoros kapcsolatban van az idegrendszerrel és a megfelelő bélflóra egyensúlya fenntarthatja az idegrendszeri hormonok egyensúlyát és azok egészségét is. 16-19

Ezenfelül érdekes módon a Candida albicans gomba is fellelhető a bélrendszerünkben egészséges egyéneknél is, nem okozva problémát, viszont immungyenge egyéneknél (ezért fontos az immunerősítés) vagy egyéb módokon, melyek nem teljesen ismertek, a Candida felszaporodhat ezzel megbetegítve a gazdatestet.

A „barrier funkció” lényege: képzeljünk el egy mezőt (ez a bélrendszer), ha én beültetem haszonnövényekkel (mint a hasznos gombák, baktériumok) vagy szépséges virágokkal (mint a hatásait nem ismert, de kártalan mikroorganizmusok), akkor ezzel lecsökkentem a gyomok és gazok (fertőzések, ún. patogének) felszaporodásának gyakoriságát és nem fogja elönteni a mezőmet a temérdek gaz (lecsökken a betegségek kialakulása). Ezt hívjuk védelmi, ún. barrier funkciónak.20,21

Fontos hozzátenni, hogy a flóra nem csak a bélrendszerben fontos, számos jó baktérium telepedik meg a bőrön, szájüregben, vaginában és ezek mindegyike barrier funkciót tölt be.22 Gondoljunk csak a hüvelyfertőzések esetén használt probiotikus („jó” baktériumokat tartalmazó) kúpokra.

Tehát a megfelelő mennyiségű „jó” lakók a testünkben elveszik a teret a Candida felszaporodásától. Továbbá, a megfelelő bélflóra egyensúlya egyéb módokon is hathat az immunrendszerre, erősítve azt, így tovább csökkentve a kandidázis esélyét. A bélflóra az immunrendszerrel oda-vissza kapcsolatban van. Az immunsejtek felismerik a jó bacikat, melyek egy természetes gyulladást (később: „jó” gyulladás) indítanak be és ezzel az immunrendszerünk oly módon erősödik, hogy amikor ténylegesen szükség lesz rá, akkor hatékonyabban lesz képes semlegesíteni a fertőzéseket.25

A bélflóra egyensúlyának visszaállításában két fegyverünk… vagyis valójában három van:

  • Probiotikumok, melyek magukat a „jó” baktériumokat tartalmazzák, folyékony vagy kapszulás formában. Ezeket érdemes időszakosan fél évente 1 dobozt beszedni belőlük. Mindenek felett preferáljuk a gyomor számára emészthetetlen rostból (cellulózból) készült kapszulás probiotikumokat, hiszen ily módon a gyomor nem marja szét a drága baktériumainkat.23
  • Prebiotikumok, melyek élelemként szolgálnak a „jó” bacik számára, ezzel segítve azok felszaporodását. Ezek rostok, melyek a gyomor számára emészthetetlenek (mint a glükömannán, béta-glükán, stb.)24
  • Szinbiotikumok: melyek pre- és probiotikumokat is tartalmaznak egyszerre. Ezek együttesen hatva visszaállítják a „jó” bacik mennyiségét, majd táplálják azokat, igazi „2 az 1-ben” termékek.

 

Cikkünk folytatása hamarosan következik…

 

Felhasznált források ▼

  1. Raesi Vanani A, Mahdavinia M, Kalantari H, Khoshnood S, Shirani M. Antifungal effect of the effect of Securigera securidaca vaginal gel on Candida species. Curr Med Mycol. 2019 Sep;5(3):31-35.

  2. R AN, Rafiq NB. Candidiasis. [Updated 2022 Feb 12]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK560624/

  3. https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/yeast-infection/symptoms-causes/syc-20378999

  4. de Oliveira Santos GC, Vasconcelos CC, Lopes AJO, et al. CandidaInfections and Therapeutic Strategies: Mechanisms of Action for Traditional and Alternative Agents. Front Microbiol. 2018;9:1351. Published 2018 Jul 3.

  5. Fajstova A, Galanova N, Coufal S, et al. Diet Rich in Simple Sugars Promotes Pro-Inflammatory Response via Gut Microbiota Alteration and TLR4 Signaling. Cells. 2020;9(12):2701. Published 2020 Dec 16.

  6. O’Connor L, Imamura F, Brage S, Griffin SJ, Wareham NJ, Forouhi NG. Intakes and sources of dietary sugars and their association with metabolic and inflammatory markers. Clin Nutr. 2018;37(4):1313-1322.

  7. Kumamoto CA. Inflammation and gastrointestinal Candida colonization. Curr Opin Microbiol. 2011 Aug;14(4):386-91.

  8. Ho J, Camilli G, Griffiths JS, Richardson JP, Kichik N, Naglik JR. Candida albicans and candidalysin in inflammatory disorders and cancer. Immunology. 2021;162(1):11-16.

  9. Jayachandran M, Xiao J, Xu B. A Critical Review on Health Promoting Benefits of Edible Mushrooms through Gut Microbiota. Int J Mol Sci. 2017 Sep 8;18(9):1934.

  10. Vamanu E, Dinu LD, Pelinescu DR, Gatea F. Therapeutic Properties of Edible Mushrooms and Herbal Teas in Gut Microbiota Modulation. Microorganisms. 2021;9(6):1262. Published 2021 Jun 10.

  11. Ianiro G, Bruno G, Lopetuso L, Beghella FB, Laterza L, D’Aversa F, Gigante G, Cammarota G, Gasbarrini A. Role of yeasts in healthy and impaired gut microbiota: the gut mycome. Curr Pharm Des. 2014;20(28):4565-9

  12. Xu J, Li Y, Yang Z, et al. Yeast Probiotics Shape the Gut Microbiome and Improve the Health of Early-Weaned Piglets. Front Microbiol. 2018;9:2011. Published 2018 Aug 23.

  13. Faruque S, Tong J, Lacmanovic V, Agbonghae C, Minaya DM, Czaja K. The Dose Makes the Poison: Sugar and Obesity in the United States – a Review. Pol J Food Nutr Sci. 2019;69(3):219-233.

  14. Macdonald IA. A review of recent evidence relating to sugars, insulin resistance and diabetes. Eur J Nutr. 2016;55(Suppl 2):17-23.

  15. Myhrstad MCW, Tunsjø H, Charnock C, Telle-Hansen VH. Dietary Fiber, Gut Microbiota, and Metabolic Regulation-Current Status in Human Randomized Trials. Nutrients. 2020;12(3):859. Published 2020 Mar 23.

  16. Carabotti M., Scirocco A., Maselli M.A., Severi C. The gut-brain axis: Interactions between enteric microbiota, central and enteric nervous systems.  Gastroenterol. 2015;28:203–209.

  17. Botschuijver S., Roeselers G., Levin E., Jonkers D.M., Welting O., Heinsbroek S.E.M., de Weerd H.H., Boekhout T., Fornai M., Masclee A.A., et al. Intestinal Fungal Dysbiosis Is Associated With Visceral Hypersensitivity in Patients With Irritable Bowel Syndrome and Rats. Gastroenterology. 2017;153:1026–1039.

  18. Brun P., Scarpa M., Marchiori C., Sarasin G., Caputi V., Porzionato A., Giron M.C., Palù G., Castagliuolo I. Saccharomyces boulardii CNCM I-745 supplementation reduces gastrointestinal dysfunction in an animal model of IBS. PLoS ONE. 2017;12

  19. Enaud R, Vandenborght LE, Coron N, et al. The Mycobiome: A Neglected Component in the Microbiota-Gut-Brain Axis. Microorganisms. 2018;6(1):22. Published 2018 Mar 9.

  20. Vindigni SM, Zisman TL, Suskind DL, Damman CJ. The intestinal microbiome, barrier function, and immune system in inflammatory bowel disease: a tripartite pathophysiological circuit with implications for new therapeutic directions. Therap Adv Gastroenterol. 2016;9(4):606-625.

  21. Takiishi T, Fenero CIM, Câmara NOS. Intestinal barrier and gut microbiota: Shaping our immune responses throughout life. Tissue Barriers. 2017;5(4):e1373208.

  22. Turnbaugh P.J., Ley R.E., Hamady M., Fraser-Liggett C., Knight R., Gordon J.I. The human microbiome project: Exploring the microbial part of ourselves in a changing world.  2007;449:804–810.

  23. Shahrokhi M, Nagalli S. Probiotics. [Updated 2021 Nov 25]. In: StatPearls [Internet]. Treasure Island (FL): StatPearls Publishing; 2022 Jan-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK553134/

  24. Davani-Davari D, Negahdaripour M, Karimzadeh I, et al. Prebiotics: Definition, Types, Sources, Mechanisms, and Clinical Applications. Foods. 2019;8(3):92. Published 2019 Mar 9.

  25. Kamada N, Nunez G. Regulation of the immune system by the resident intestinal bacteria. Gastroenterology. 2014 May;146(6):1477–88. PubMed PMID: 24503128. Pubmed Central

  26. Soysa NS, Ellepola AN. The impact of cigarette/tobacco smoking on oral candidosis: an overview. Oral Dis. 2005 Sep;11(5):268-73.

  27. Ali, Hasan DO1; Choi, Sung MD1; Jiang, Yi MD1; Ahmed, Ahmed M. DO1; Damiris, Konstantinos DO1; Ahlawat, Sushil MD1S3422 Candida Esophagitis and Heavy Alcohol Consumption, The American Journal of Gastroenterology: October 2020 – Volume 115 – Issue – p S1776 

  28. Akaike T. Role of free radicals in viral pathogenesis and mutation. Rev Med Virol. 2001 Mar-Apr;11(2):87-101. 

  29. https://www.nccih.nih.gov/health/antioxidants-in-depth

  30. Farbstein D, Kozak-Blickstein A, Levy AP. Antioxidant vitamins and their use in preventing cardiovascular disease. Molecules. 2010;15(11):8098-8110. Published 2010 Nov 9.

  31. Feldman M, Tanabe S, Howell A, Grenier D. Cranberry proanthocyanidins inhibit the adherence properties of Candida albicans and cytokine secretion by oral epithelial cells. BMC Complement Altern Med. 2012;12:6. Published 2012 Jan 16. doi:10.1186/1472-6882-12-6

  32. Feldman M, Tanabe S, Howell A, Grenier D. Cranberry proanthocyanidins inhibit the adherence properties of Candida albicans and cytokine secretion by oral epithelial cells. BMC Complement Altern Med. 2012;12:6. Published 2012 Jan 16. doi:10.1186/1472-6882-12-6

  33. Feldman M, Tanabe S, Howell A, Grenier D. Cranberry proanthocyanidins inhibit the adherence properties of Candida albicans and cytokine secretion by oral epithelial cells. BMC Complement Altern Med. 2012 Jan 16;12:6.

  34. Shuford JA, Steckelberg JM, Patel R. Effects of fresh garlic extract on Candida albicans biofilms. Antimicrob Agents Chemother. 2005;49(1):473.

  35. https://obgyn.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/1471-0528.12518

  36. Hawser, S. P., and L. J. Douglas. 1995. Resistance of Candida albicans biofilms to antifungal agents in vitro. Antimicrob. Agents Chemother. 39:2128-2131.

  37. Zorić N, Kosalec I, Tomić S, et al. Membrane of Candida albicans as a target of berberine. BMC Complement Altern Med. 2017;17(1):268. Published 2017 May 17.

  38. Blumenthal M. The complete German commission E monographs – therapeutic guide to herbal medicine.Austin, TX: American Botanical Council; 1998. 

  39. Manohar V, Ingram C, Gray J, Talpur NA, Echard BW, Bagchi D, Preuss HG. Antifungal activities of origanum oil against Candida albicans. Mol Cell Biochem. 2001 Dec;228(1-2):111-7.

  40. Cleff MB, Meinerz AR, Xavier M, et al. In vitro activity of origanum vulgare essential oil against candida species. Braz J Microbiol. 2010;41(1):116-123.

  41. Pinto E, Vale-Silva L, Cavaleiro C, Salgueiro L. Antifungal activity of the clove essential oil from Syzygium aromaticum on Candida, Aspergillus and dermatophyte species. J Med Microbiol. 2009 Nov;58(Pt 11):1454-1462. 

  42. Ahmad N, Alam MK, Shehbaz A, Khan A, Mannan A, Hakim SR, Bisht D, Owais M. Antimicrobial activity of clove oil and its potential in the treatment of vaginal candidiasis. J Drug Target. 2005 Dec;13(10):555-61

  43. Thibane VS, Kock JL, Ells R, van Wyk PW, Pohl CH. Effect of marine polyunsaturated fatty acids on biofilm formation of Candida albicans and Candida dubliniensis. Mar Drugs. 2010;8(10):2597-2604. Published 2010 Oct 8.

  44. Huang CB, Ebersole JL. A novel bioactivity of omega-3 polyunsaturated fatty acids and their ester derivatives. Mol Oral Microbiol. 2010 Feb;25(1):75-80.

  45. Yang Y, Wang YD, Wang Y, Xu ZQ, Wu DQ, Wang TM, Shao J, Wang CZ. [Effect of berberine hydrochloride on cell wall integrity of Candida albicans hypha]. Zhongguo Zhong Yao Za Zhi. 2021 Jan;46(1):155-161. Chinese.

  46. Xu J, Zhou F, Ji BP, Pei RS, Xu N. The antibacterial mechanism of carvacrol and thymol against Escherichia coli. Lett Appl Microbiol. 2008 Sep;47(3):174-9.

  47. Calder PC. Omega-3 fatty acids and inflammatory processes: from molecules to man. Biochem Soc Trans. 2017 Oct 15;45(5):1105-1115.

  48. Mori TA, Beilin LJ. Omega-3 fatty acids and inflammation. Curr Atheroscler Rep. 2004 Nov;6(6):461-7. doi: 10.1007/s11883-004-0087-5. PMID: 15485592.

  49. Haas-Stapleton EJ, Lu Y, Hong S, et al. Candida albicans modulates host defense by biosynthesizing the pro-resolving mediator resolvin E1. PLoS One. 2007;2(12):e1316. Published 2007 Dec 19.

  50. Van Hauwenhuyse F, Fiori A, Van Dijck P. Ascorbic acid inhibition of Candida albicans Hsp90-mediated morphogenesis occurs via the transcriptional regulator Upc2. Eukaryot Cell. 2014;13(10):1278-1289.

  51. Avci P, Freire F, Banvolgyi A, Mylonakis E, Wikonkal NM, Hamblin MR. Sodium ascorbate kills Candida albicans in vitro via iron-catalyzed Fenton reaction: importance of oxygenation and metabolism. Future Microbiol. 2016;11(12):1535-1547.

  52. Muhammad Abdullah; Radia T. Jamil; Fibi N. Attia. Vitamin C (Ascorbic Acid). StartPearls [Internet].

  53. Naidu KA: Vitamin C in human health and disease is still a mystery? An overview. Nutr J 2003;2:7.

  54. Joan Hui Juan Lim, Sharada Ravikumar, Yan-Ming Wang, Thomas Paulraj Thamboo, Lizhen Ong, Jinmiao Chen, Jessamine Geraldine Goh, Sen Hee Tay, Lufei Chengchen, Mar Soe Win, Winnie Leong, Titus Lau, Roger Foo, Haris Mirza, Kevin Shyong Wei Tan, Sunil Sethi, Ai Leng Khoo, Wee Joo Chng, Motomi Osato, Mihai G. Netea, Yue Wang, Louis Yi Ann Chai, Bimodal Influence of Vitamin D in Host Response to Systemic Candida Infection—Vitamin D Dose Matters, The Journal of Infectious Diseases, Volume 212, Issue 4, 15 August 2015, Pages 635–644.

  55. Bouzid D, Merzouki S, Bachiri M, Ailane SE, Zerroug MM. Vitamin D3 a new drug against Candida albicans. J Mycol Med. 2017 Mar;27(1):79-82.

  56. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-Consumer/

  57. https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/

  58. Krati Chauhan; Mahsa Shahrokhi; Martin R. Huecker: Vitamin D. StartPearl [Internet].

  59. Hathcock JN et al.: Risk assessment for vitamin D. Am J Clin Nutr 2007. Jan;85(1):6-18

Vissza
Vitamin360 blog

Táplálkozási szakértőnk által írt cikkeink között termékismertetőket és friss híreket olvashattok az egészséges életmód és táplálkozás világából. Nézz vissza hetente, mert minden hétre tartogatunk egy izgalmas új témát.

Belépés
Regisztráció
 

Kérdésed van? +36 70 627 6030

Ügyfélszolgálati idő | H-Cs: 8-16 | P: 8-12

Belépés
A kosár üres. Vásárláshoz kattints ide!