D-Vitaminnal a COVID-19 szövődményei ellen

Az ARDS vagy akut légzőszervi distressz szindrómában folyadék kerül a léghólyagokba, ami gátolja az oxigén véráramba jutását. A tüdő ennek nyomán keményebb és merevebb lesz, veszítve tágulási képességéből. A vér oxigénszintje így veszélyes csökkenésnek indul, melynek rendezése érdekében a betegeket lélegeztetőgépre teszik, hogy a plusz nyomással az oxigén a véráramba kerülhessen. Bizonyos esetekben azonban, ha a beteg gépi lélegeztetésben részesül sem képes a vér oxigénszintje normál tartományba kerülni a tüdő károsodása nyomán.

Ugyan az ARDS általában hosszú tüdőgyulladás során alakul ki, a koronavírusos betegeknél akár egyik napról a másikra felléphet.

A Thorax című szaklapban megjelent tudományos értekezés adatai szerint a D-vitaminhiány (plazma 25(OH)D<50 nmol/L) általános volt a felmérésbe vont ARDS-ben szenvedő betegek körében. Hasonlóan a kapcsolódó rágcsáló modellekben az étrendi D-vitamin megszorítás alveoláris gyulladással, hámkárosodással és hipoxiával járt együtt. Míg az in vitro kutatásokban a D-vitamin trofikus hatást gyakorol az emberi primer alveoláris hámsejtekre, több mint 600 gént érintve.

A kutatók következtetései szerint a D-vitaminhiány fontos szerepet játszhat az ARDS kialakulásában, így szakmai protokoll kidolgozását javasolták a D-vitamin-hiány korrekciójára az ARDS kockázatának kitett betegeknél.

Az elégtelen D-vitamin ellátottság ennek ellenére még ma is világszintű problémát jelent, több milliárd embert érintve világszerte. A US Endocrine Society Clinical Practice Guideline (Egyesül Államokbeli Endokrin Társaság Klinikai Gyakorlati Útmutatója) a D-vitaminhiány rendezésére a következőket javasolja:

 „Minden D-vitamin hiányban szenvedő felnőtt számára heti egyszer 50.000 IU D2 vagy D3 vitamin bevitelét javasoljuk 8 hétig, vagy azzal ekvivalens napi 6000 IU-t, annak érdekében, hogy a plazma 25-hidroxi-D-vitamin szintje elérje a 30 ng/ml szintet, melyet napi 1500–2000 IU fenntartó dózis kövessen.”

A magyarországi ajánlásokat tekintve a D-vitaminhiány széleskörűsége okán az Orvosi Hetilapban megjelent „Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében” című állásfoglalásban az ajánlott mennyiséget a fentiekkel hasonlóan, a referencia értéket többszörösére emelték:

D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin dózisok Magyarországon (a szükséges UV B sugárzást nem kapóknak; október végétől márciusig mindenkinek)

Az eddigi kutatások és megfigyelések tekintetében már jól körvonalazható az a tény, hogy akár egy alapvető vitamincsoport hiánya is milyen negatív hatást gyakorolhat az emberi szervezetre. Természetesen semelyik szakorvos vagy víruskutató sem állítja azt, hogy a D-vitamin lenne az új típusú koronavírus gyógymódja, azonban hiányában megemeljük a kockázatát annak, hogy akut légzőszervi distressz alakuljon ki szervezetünkben, ami a koronavírus fertőzéssel küzdő betegek vonatkozásában, akár végzetes is lehet. A legjobb fegyverünk az ellenszer felfedezéséig, az immunrendszerünk felerősítése és felkészítése, így ha sajnálatos módon minket is elérne a vírus, jóllehet, hogy a fertőzéses csoport ¾-ébe tartoznánk, ahol csupán enyhe vagy közepesen súlyos tünetek jelentkeznek. 

Hivatkozások ▼