A szépség azonban nem magától értetődő. A szépségért, ahogy a kirobbanó vitalitásért meg kell dolgoznunk! Ez a „munka” pedig nem jelent mást, mint szervezetünk ellátását mindazzal, ami garantálja a maximális teljesítőképességet a mindennapi feladatok ellátásához, miközben segíti a vonzó és ragyogó külső elérését és megtartását is.

“Egészségünk fenntartása egy mindennapos szolgált ... mely nélkül nem tudjuk sem elménk sem testünk erejét biztosítani.”

- Buddha

 

Nézzünk 5 olyan kritikus tápanyagot, mely segíthet abban, hogy igazán jól érezd magad a bőrödben!

B VITAMINOK A MENTÁLIS FRISSESÉGÉRT ÉS JÓ KÖZÉRZETÉRT

Számos nő kerüli a B-vitamin kiegészítőket, mert rabja annak a tévhitnek, mely szerint a B-vitaminok fokozzák az étvágyat. Az igazság azonban az, hogy a tudományos kutatások ennek épp az ellenkezőjét igazolják. A kapcsolódó kutatások adatai szerint a multivitamin kiegészítés, melynek szerves része egy B-komplex, segíti az étvágy-kontrollt, a testsúlyszabályozást és a zsírvesztést.^{12, 13} Emellett hatékonyan támogatják a mentális teljesítményt, koncentrációképességet és általános jó közérzetet.

A B₁ Vitamin hiánya memória problémákat, fokozott ingerlékenységet, zavartságot, fáradékonyságot és apátia érzését okozza. ¹¹ Egy kutatás adatai szerint napi 50 mg B₁ vitamin 2 hónapon át fogyasztva javította a résztvevők összeszedettségét, tisztán látást és energikusságát.¹⁰

A B₆ Vitamin nélkülözhetetlen a szerotonin termeléshez (mely a boldogság és jó közérzet egyik kulcs neurotranszmittere). A vér alacsony piridoxal-foszfát szintje (a B6 vitamin aktív formája) kapcsolatban hozható a depresszív tünetek megjelenésével.^{1, 2, 3}

A Folsav hiánya depressziót, pszichózist, fokozott ingerlékenységet és memória vesztést okoz. A B₁₂ vitamin szintje pedig alacsonyabb a depresszióban szenvedők esetén, miközben kihatással van a kognitív teljesítményre is. Ilyen esetekben a folsav és B₁₂ kiegészítés javítja a neurológiai funkciókat, a közérzetet és kognitív teljesítményt ^{3, 4, 5, 6, 7, 8, 9}

Egy 3 hónapos kutatás adatai szerint a B-komplex kiegészítés jelentős mértékben javította a krónikus stresszérzetet, a depresszív tüneteket, és hangulatingadozásokat.²⁷

C VITAMIN A RAGYOGÓ BŐRÉRT

C vitamin kritikus szerepet játszik általános egészségi állapotunk fenntartásában, így a többek között a kötőszövetek és csontok felépítésében, az immunrendszer működésében és neurológiai funkcióinkban. Így nem csoda, hogy külső megjelenésünkben is alapvető szerepet tölt be.

A bőr C-vitamin tartalma rendkívül magas, szintje azonban az öregedő bőrben csökken. ¹⁴ A C-vitamin hiánybetegség a skorbut elsődleges tünetei nem véletlenül a bőrünkön mutatkoznak nem először. ^{14, 15}

A C-vitamin nélkülözhetetlen a kollagén termelésben (mely a bőr felépítésében részt vevő strukturális fehérje), emellett fontos antioxidáns szerepet játszik a bőrt érő káros behatások semlegesítésében, így az UV-sugárzás okozta foto-ártalom ellensúlyozásában.¹⁴

A kapcsolódó kutatások adatai szerint a C-vitamin kiegészítés hatékony segítséget nyújthat mind az un. insztrinzik vagy kronológiai öregedés késleltetésében, mind az un. extrinzik azaz külső öregedésben, így elsősorban a foto-ártalom csökkentésében, a ráncképződés csökkentésében. Emellett hatékonyan támogatja a sebgyógyulást, minimalizálva a heg-képződést. ^{14, 16}

E-VITAMIN PMS ELLEN

A pre-menstruációs szindróma (PMS), egy, a nők menstruációs ciklusával összefüggő tünetegyüttes, mely általában a havi vérzés kezdete előtti héten jelentkezik. Néhányak számára csupán kisebb kellemetlenséget és diszkomfortot jelent, de sokak életét nehezíti lényegesen súlyosabb és kellemetlenebb tüneteket okozva.

A súlyos pre-menstruációs szindróma nők millióit érinti világszerte. De a reproduktív évek alatt a nők 80-90%-a tapasztal ilyen típusú kellemetlenséget. ^{17, 18, 19, 20}

A leggyakoribb tűnetek a fokozott fáradékonyság, energiahiány, hangulat ingadozások, fokozott ingerlékenység, szorongás, fokozott éhségérzet, a mellek érzékenysége, fejfájás, fokozott görcskészség, és derékfájdalom.

A kapcsolódókutatások adatai szerint az E vitamin jelentős mértékben enyhítheti a PMS fizikai és mentális tűneteit.^{21, 22, 23, 24} Egy kapcsolódó kutatás eredményei szerint napi 400 IU E-vitamin, 3 cikluson át fogyasztva jelentős mértékben csökkentette az alanyok által érzett tűnetek súlyosságát. ²⁴

OMEGA-3 ZSÍRSAVAK

Az omega-3 zsírsavak egészségügyi előnyei a szervezetünk rendkívül széles spektrumát fogják át, így segíthetik csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, inzulin rezisztencia, elhízás, vagy épp neurológiai problémák kockázatát. ⁴² Néhány egyéb pozitív hatásuk pedig különösen érdekes lehet a hölgyek számára.

RAGYOGÓ ÉS SUGÁRZÓ BŐR: az omega-3 zsírsavak kiemelt szerepet játszanak az egészséges bőr fenntartásában. Az omega-3 kiegészítés segíthet csökkenteni a fotó-ártalom káros hatásait, így a ráncképződést, fokozott bőrszárazságot. ^{28, 29, 30, 31, 32, 33} A kapcsolódó kutatások adatai szerint emellett hatékonyan segítheti az akné és pikkelysömör kezelését. ^{34, 35, 36, 37, 38}

PMS: az omega-3 zsírsavak hatékonyan csökkenthetik a pre-menstruációs szindróma tüneteit, így a fokozott ingerlékenységet, szorongást, depressziót, fejfájást, a mellek érzékenységét és a vízvisszatartást. ^{39, 23}

TESTSÚLY MENEDZSMENT: az omega-3 zsírsavak hatékonyan segíthetik a zsírvesztést célzó programok hatékonyságát, különösen a centrális zsírraktározás csökkentését, mely a egészségügyi rizikófaktorok szempontjából leginkább problémát jelentő típus.^{40, 41}

EGÉSZSÉGES CSONTOK: a kapcsolódó kutatások adatai szerint a hosszú szénláncú omega-3 zsírsavak, így az eikozapentaánsav (EPA) és dokozahexaénsav (DHA) hatékonyan támogathatják a csontok egészségét és a csontritkulás megelőzését. ^{42, 43, 44, 45}

PROBIOTIKUMOK

Testünk külső és belső felszínén, így bőrünkön, gyomor- és bélrendszerünkben, szájüregünkben mikroorganizmusok milliói élnek. Az emberi mikrobiom mintegy 30%-kal több sejtből áll, mint maga az emberi szervezet.

A mikorbiom jelentős része a bélrendszerünkben él, mely mikrobák és szervezetünk szimbiotikus kapcsolata kiemelt jelentőséggel bír egészségünk megőrzésében. Az egyensúly megbomlása olyan negatív egészségügyi következményekkel jár, mint a szisztémás és helyi (bélrendszert érintő) gyulladások, emésztőrendszeri megbetegedések, romló immunitás, májbetegségek, krónikus vesebetegségek, rákos megbetegedések, elhízás, inzulin rezisztencia, neruológiai és neuropszichiátriai problémák. ^{46, 47, 48, 49}

Az antibiotikumok, egyéb gyógyszerek, drogok, alkohol, fertőzések, elhízás, egészségtelen étkezési normák mind negatív befolyással vannak a bélrendszer flórájára. A probiotikumok előnyösen alkalmazhatóak a bélben rezidens baktériumok egyensúlyának rendezésében, így támogatva emésztőrendszerünk optimális működésének helyreállítását és megőrzését, szervezetünk védekező rendszerének megerősítését, magas szintű egészségének megőrzését.^{50, 51}

EGÉSZSÉGES BŐR: 1930 óta vizsgálják és igazolták a bélflóra fontosságát a bőr egészségének megőrzésében A kapcsolódó kutatások adatai szerint a bélflóra diszbiózisa fokozza a különféle bőrbetegségek kialakulásának kockázatát. Ilyen esetekben a probiotikus kiegészítés hatékonyan segítheti a bőr-barrier helyreállítását, az érzékenység csökkentését, a hidratáció javítását, az UV-sugárzás negatív hatásaink megjelenését, az akné kezelését. ^{53, 54, 55, 56, 57, 58, 59}

TESTSÚLY MENEDZSMENT: Jelentős szánú kutatás támasztja alá a bélflóra szerepét a különféle metabolikus betegségek, így többek között az elhízás kialakulásában is. A kapcsolódó kutatások adatai szerint az elhízás a bélflóra nem kívánt irányú változását, az optimális baktérium szám és változatosság csökkenését vonja maga után, míg a bélflóra pozitív irányú változása probiotikumok segítségével hatékonyan segítheti az étvágy kontrollt, a testsúlycsökkentést és a metabolikus funkciókat. ^{63, 64, 65}

JÓ KÖZÉRZET ÉS MEMÓRIA: Az utóbbi évek kutatásai leírták az un. gyomor-agy tengely jelenlétét, melyen keresztül a bélrendszer mikróflórája jelentős befolyást gyakorol a központi idegrendszer működésére. A bélflóra egyensúlyának felborulása jelentős negatív hatást gyakorol a mentális egészségre, a központi idegrendszer működésére, míg a bélflóra pozitív irányú befolyásolása pozitívan befolyásolja a koncentrációt, memóriát, emellett kedvező hatást gyakorol az olyan pszichiátriai problémák esetén, mint a szorongás, depresszió, autizmus. ^{66, 67, 68}

PUFFADÁS ÉS SZÉKREKEDÉS ENYHÍTÉSE: : A székrekedés hölgyek millióinak életét nehezíti világszerte. A kapcsolódó kutatások adatai szerint a székrekedéssel küzdő és ilyen problémákkal nem küzdő hölgyek bélflórája jelentősen eltér. A probiotikumok segíthetnek az egészséges bélflóra helyreállításában, mely a kapcsolódó felmérések szerint javítja a rendszerességet és a tranzit időt, mind egészséges, mind székrekedéssel küzdő hölgyek körében. ^{76, 77, 78, 79, 80, 81} Egyéb kutatások arra is rámutattak, hogy bizonyos probiotikus törzsek hatékonyan csökkenthetik a gázképződést, puffadást és alhasi fájdalmakat emésztési problémákkal küzdők körében. ^{69, 70, 71, 72, 73, 74, 75}

A kapcsolódó kutatások adatai szerint 4-8 hét probiotikum kezelés lehet szükséges a pozitív hatások eléréséhez, míg antibiotikum terápia esetén javasolt lehet egy probiotikum fogyasztása a terápia ideje alatt és az azt követő 5-14 napban. ^{60, 61, 62}

Források ▼

1. Hvas AM, Juul S, Bech P, Nexo E. Vitamin B6 level is associated with symptoms of depression. Psychother Psychosom. 2004 Nov-Dec;73(6):340–343.
2. Wyatt KM, Dimmock PW, Jones PW, Shaughn O’Brien PM. Efficacy of vitamin B-6 in the treatment of premenstrual syndrome: systematic review. Bmj. 1999 May 22;318(7195):1375–1381.
3. Kemper KJ, Shannon S. CAM Therapies to Promote Healthy Moods. Pediatric clinics of North America. 2007;54(6):901-x. doi:10.1016/j.pcl.2007.09.002.
4. Dimopoulos N, Piperi C, Salonicioti A, et al. Correlation of folate, vitamin B12 and homocysteine plasma levels with depression in an elderly Greek population. Clin Biochem. 2007 Jun;40(9–10):604–608.
5. Tolmunen T, Voutilainen S, Hintikka J, et al. Dietary folate and depressive symptoms are associated in middle-aged Finnish men. J Nutr. 2003 Oct;133(10):3233–3236.
6. Godfrey PS, Toone BK, Carney MW, et al. Enhancement of recovery from psychiatric illness by methylfolate. Lancet. 1990 Aug 18;336(8712):392–395.
7. Coppen A, Bolander-Gouaille C.: Treatment of depression: time to consider folic acid and vitamin B12. J Psychopharmacol. 2005 Jan;19(1):59-65.
8. Dimopoulos N, Piperi C, Salonicioti A, Psarra V, Gazi F, Nounopoulos C, Lea RW, Kalofoutis A.: Association of cognitive impairment with plasma levels of folate, vitamin B12 and homocysteine in the elderly. In Vivo. 2006 Nov-Dec;20(6B):895-9.
9. Health Quality Ontario. Vitamin B12 and Cognitive Function: An Evidence-Based Analysis. Ontario Health Technology Assessment Series. 2013;13(23):1-45.
10. Benton D, Griffiths R, Haller J.: Thiamine supplementation mood and cognitive functioning. Psychopharmacology (Berl). 1997 Jan;129(1):66-71.
11. Institute of Medicine (US) Standing Committee on the Scientific Evaluation of Dietary Reference Intakes and its Panel on Folate, Other B Vitamins, and Choline. Dietary Reference Intakes for Thiamin, Riboflavin, Niacin, Vitamin B6, Folate, Vitamin B12, Pantothenic Acid, Biotin, and Choline. Washington (DC): National Academies Press (US); 1998. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK114310/ doi: 10.17226/6015
12. Major GC, Doucet R, Jacqmain M, St-Onge M, Bouchard C, Tremblay A. Multivitamin and dietary supplements, body weight and appetite: results from a cross-sectional and a randomised double-blind placebo-controlled study. British Journal of Nutrition. 2008; 99: 1157 -1167
13. Li Y, Wang C, Zhu K, Feng RN, Sun CH.: Effects of multivitamin and mineral supplementation on adiposity, energy expenditure and lipid profiles in obese Chinese women. Int J Obes (Lond). 2010 Jun;34(6):1070-7. doi: 10.1038/ijo.2010.14. Epub 2010 Feb 9.
14. Pullar JM, Carr AC, Vissers MCM. The Roles of Vitamin C in Skin Health. Nutrients. 2017;9(8):866. doi:10.3390/nu9080866.
15. Sauberlich H.E. A History of Scurvy and Vitamin C. In: Packer L., Fuchs J., editors. Vitamin C in Health and Disease. 1st ed. Marcel Dekker, Inc.; New York, NY, USA: 1997. pp. 1–24.
16. Schagen SK, Zampeli VA, Makrantonaki E, Zouboulis CC. Discovering the link between nutrition and skin aging. Dermato-endocrinology. 2012;4(3):298-307. doi:10.4161/derm.22876.
17. Shin KR, Ha JY, Park HJ, Heitkemper M: The effect of hand acupuncture therapy and hand moxibustion therapy on premenstrual syndrome among Korean women. West J Nurs Res. 2009 Mar; 31(2):171-86.
18. Dadkhah H, Ebrahimi E, Fathizadeh N. Evaluating the effects of vitamin D and vitamin E supplement on premenstrual syndrome: A randomized, double-blind, controlled trial. Iranian Journal of Nursing and Midwifery Research. 2016;21(2):159-164. doi:10.4103/1735-9066.178237.
19. Dennerstein L,, Lehert P, Heinemann K.: Global study of women’s experiences of premenstrual symptoms and their effects on daily life. Menopause Int. 2011 Sep;17(3):88-95. doi: 10.1258/mi.2011.011027.
20. Dennerstein L, Lehert P, Heinemann K.: Global epidemiological study of variation of premenstrual symptoms with age and sociodemographic factors. Menopause Int. 2011 Sep;17(3):96-101. doi: 10.1258/mi.2011.011028.
21. Dadkhah H, Ebrahimi E, Fathizadeh N. Evaluating the effects of vitamin D and vitamin E supplement on premenstrual syndrome: A randomized, double-blind, controlled trial. Iranian Journal of Nursing and Midwifery Research. 2016;21(2):159-164. doi:10.4103/1735-9066.178237.
22. Bendich A. The potential for dietary supplements to reduce premenstrual syndrome (PMS) symptoms. J Am Coll Nutr. 2000;19:3–12.
23. Mandana Z, Azar A. Comparison of the effect of vitamin E, VitB6, calcium and Omega-3 on the treatment of premenstrual syndrome: A clinical randomized trial. Annual Research and Review in Biology. 2014;4:1141–9.
24. London RS, Murphy L, Kitlowski KE, Reynolds MA.: Efficacy of alpha-tocopherol in the treatment of the premenstrual syndrome. J Reprod Med. 1987 Jun;32(6):400-4.
25. Bertone-johnson ER, Hankinson SE, Johnson SR, Manson JE. A simple method for assessing premenstrual syndrome in large prospective studies. J Reprod Med. 2007;52:779–86
26. Bertone-johnson ER, Hankinson SE, Bendich A, Johnson SR, Willett WC, Manson JE. Calcium and vitamin D intake and risk of incident premenstrual syndrome. Arch Intern Med. 2005;165:1264–52.
27. Stough C, Scholey A, Lloyd J, Spong J, Myers S, Downey LA.: The effect of 90 day administration of a high dose vitamin B-complex on work stress. Hum Psychopharmacol. 2011 Oct;26(7):470-6. doi: 10.1002/hup.1229. Epub 2011 Sep 8.
28. Schagen SK, Zampeli VA, Makrantonaki E, Zouboulis CC. Discovering the link between nutrition and skin aging. Dermato-endocrinology. 2012;4(3):298-307. doi:10.4161/derm.22876.
29. Nematy M., D Mehdizadeh A, Razmpour, F.: A review on nutrition and skin aging. Iran J Dermatol 2015; 18: 20-24
30. Cosgrove MC, Franco OH, Granger SP, Murray PG, Mayes AE. Dietary nutrient intakes and skin-aging appearance among middle-aged American women. Am J Clin Nutr. 2007;86:1225–31.
31. Fisher, G. J., Z. Q. Wang, S. C. Datta, J. Varani, S. Kang, and J. J. Voorhees. 1997. Pathophysiology of premature skin aging induced by ultraviolet light. N. Engl. J. Med. 337: 1419–1428.
32. Varani, J., R. L. Warner, M. Gharaee-Kermani, S. H. Phan, S. Kang, J. H. Chung, Z. Q. Wang, S. C. Datta, G. J. Fisher, and J. J. Voorhees. 2000. Vitamin A antagonizes decreased cell growth and elevated collagen-degrading matrix metalloproteinases and stimulates colla- gen accumulation in naturally aged human skin. J. Invest. Dermatol. 114: 480–486.
33. Kim HH, Cho S, Lee S, Kim KH, Cho KH, Eun HC, Chung JH.: Photoprotective and anti-skin-aging effects of eicosapentaenoic acid in human skin in vivo. J Lipid Res. 2006 May;47(5):921-30. Epub 2006 Feb 7.
34. Jung JY, Kwon HH, Hong JS, Yoon JY, Park MS, Jang MY, Suh DH.: Effect of dietary supplementation with omega-3 fatty acid and gamma-linolenic acid on acne vulgaris: a randomised, double-blind, controlled trial. Acta Derm Venereol. 2014 Sep;94(5):521-5. doi: 10.2340/00015555-1802.
35. Balbás GM, Regaña MS, Millet PU. Study on the use of omega-3 fatty acids as a therapeutic supplement in treatment of psoriasis. Clinical, Cosmetic and Investigational Dermatology. 2011;4:73-77. doi:10.2147/CCID.S17220.
36. Bittiner SB, Tucker WF, Cartwright I, Bleehen SS.: A double-blind, randomised, placebo-controlled trial of fish oil in psoriasis. Lancet. 1988 Feb 20;1(8582):378-80.
37. McDaniel JC, Belury M, Ahijevych K, Blakely W. ω-3 fatty acids effect on wound healing. Wound repair and regeneration : official publication of the Wound Healing Society [and] the European Tissue Repair Society. 2008;16(3):337-345. doi:10.1111/j.1524-475X.2008.00388.x.
38. McDaniel JC, Massey K, Nicolaou A. Fish oil supplementation alters levels of lipid mediators of inflammation in microenvironment of acute human wounds. Wound Repair Regen. 2011;19:189-200.
39. Sohrabi N, Kashanian M, Ghafoori SS, Malakouti SK.: Evaluation of the effect of omega-3 fatty acids in the treatment of premenstrual syndrome: “a pilot trial”. Complement Ther Med. 2013 Jun;21(3):141-6. doi: 10.1016/j.ctim.2012.12.008. Epub 2013 Jan 16.
40. Thorsdottir I., et al. Randomized trial of weight-loss-diets for young adults varying in fish and fish oil content. International journal of obesity, 2007, vol. 31(10):1560-1566
41. Shichun Du, Jie Jin, Wenjun Fang, and Qing Su: Does Fish Oil Have an Anti-Obesity Effect in Overweight/Obese Adults? A Meta-Analysis of Randomized Controlled Trials. PLoS One. 2015; 10(11): e0142652. Published online 2015 Nov 16. doi: 1371/journal.pone.0142652 PMCID: PMC4646500
42. Yashodhara BM, Umakanth S, Pappachan JM, Bhat SK, Kamath R, Choo BH.: Omega-3 fatty acids: a comprehensive review of their role in health and disease. Postgrad Med J. 2009 Feb;85(1000):84-90. doi: 10.1136/pgmj.2008.073338
43. Weiss LA1 Barrett-Connor E, von Mühlen D.: Ratio of n-6 to n-3 fatty acids and bone mineral density in older adults: the Rancho Bernardo Study. Am J Clin Nutr. 2005 Apr;81(4):934-8.
44. Kruger MC, Coetzee M, Haag M, Weiler H.: Long-chain polyunsaturated fatty acids: selected mechanisms of action on bone. Prog Lipid Res. 2010 Oct;49(4):438-49. doi: 10.1016/j.plipres.2010.06.002. Epub 2010 Jun 17.
45. Harris M, Farrell V, Houtkooper L, Going S, Lohman T. Associations of Polyunsaturated Fatty Acid Intake with Bone Mineral Density in Postmenopausal Women. Journal of Osteoporosis. 2015;2015:737521. doi:10.1155/2015/737521.
46. Ley RE.: Obesity and the human microbiome. Curr Opin Gastroenterol. 2010 Jan;26(1):5-11. doi: 10.1097/MOG.0b013e328333d751.
47. Quigley EMM. Gut Bacteria in Health and Disease. Gastroenterology & Hepatology. 2013;9(9):560-569.
48. Zhang Y-J, Li S, Gan R-Y, Zhou T, Xu D-P, Li H-B. Impacts of Gut Bacteria on Human Health and Diseases. Sugumaran M, ed. International Journal of Molecular Sciences. 2015;16(4):7493-7519. doi:10.3390/ijms16047493.
49. Hakansson A, Molin G. Gut Microbiota and Inflammation. Nutrients. 2011;3(6):637-682. doi:10.3390/nu3060637.
50. Probiotics in food : health and nutritional properties and guidelines for evaluation : Report of a Joint FAO/WHO Expert Consultation on Evaluation of Health and Nutritional Properties of Probiotics in Food including Powder Milk with Live Lactic Acid Bacteria, Cordoba, Argentina, 1-4 October 2001 [and] Report of a Joint FAO/WHO Working Group on Drafting Guidelines for the Evaluation of Probiotics in Food, London, Ontario, Canada, 30 April -1 May 2002. Rome [Italy] : Food and Agriculture Organization of the United Nations, World Health Organization, 2006 FAO food and nutrition paper, 0254-4725 ; 85.
51. Fijan S. Microorganisms with Claimed Probiotic Properties: An Overview of Recent Literature. International Journal of Environmental Research and Public Health. 2014;11(5):4745-4767. doi:10.3390/ijerph110504745.
52. Schagen SK, Zampeli VA, Makrantonaki E, Zouboulis CC. Discovering the link between nutrition and skin aging. Dermato-endocrinology. 2012;4(3):298-307. doi:10.4161/derm.22876.
53. Boelsma E, Hendriks HF, Roza L.: Nutritional skin care: health effects of micronutrients and fatty acids. Am J Clin Nutr. 2001 May;73(5):853-64.
54. Kober M-M, Bowe WP. The effect of probiotics on immune regulation, acne, and photoaging. International Journal of Women’s Dermatology. 2015;1(2):85-89. doi:10.1016/j.ijwd.2015.02.001.
55. Guéniche A, Philippe D, Bastien P, Blum S, Buyukpamukcu E, Castiel-Higounenc I. Probiotics for photoprotection. Dermato-endocrinology. 2009;1(5):275-279.
56. Al-Ghazzewi FH, Tester RF.: Impact of prebiotics and probiotics on skin health. Benef Microbes. 2014 Jun 1;5(2):99-107. doi: 10.3920/BM2013.0040.
57. Bowe WP, Logan AC. Acne vulgaris, probiotics and the gut-brain-skin axis – back to the future? Gut Pathogens. 2011;3:1. doi:10.1186/1757-4749-3-1.
58. Baquerizo Nole KL, Yim E, Keri JE.: Probiotics and prebiotics in dermatology. J Am Acad Dermatol. 2014 Oct;71(4):814-21. doi: 10.1016/j.jaad.2014.04.050. Epub 2014 Jun 4.
59. Saarialho-Kere U.: The gut-skin axis. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2004 Jun;39 Suppl 3:S734-5.
60. Caselli M., et al.: Actual concept of “probiotics”: Is it more functional to science or business? World J Gastroenterol. 2013 Mar 14; 19(10): 1527–1540. Published online 2013 Mar 14. doi: 3748/wjg.v19.i10.1527
61. Kovacs M.: Probiotics under the microscope. 2014, Pharmacology 58. 609-615.
62. Howarth GS., et al.: Probiotics for optimal nutrition: from efficacy to guidelines. Adv Nutr. 2012 Sep 1;3(5):720-2. doi: 10.3945/an.112.002501.
63. Borgeraas H., Johnson LK., Skattebu J., Hertel JK, Hjelmesaeth J.: Effects of probiotics on body weight, body mass index, fat mass and fat percentage in subjects with overweight or obesity: a systematic review and meta-analysis of randomized controlled trials. Obes Rev. 2017 Oct 18. doi: 10.1111/obr.12626. [Epub ahead of print]
64. Boulangé CL, Neves AL, Chilloux J, Nicholson JK, Dumas M-E. Impact of the gut microbiota on inflammation, obesity, and metabolic disease. Genome Medicine. 2016;8:42. doi:10.1186/s13073-016-0303-2.
65. Harakeh SM, Khan I, Kumosani T, et al. Gut Microbiota: A Contributing Factor to Obesity. Frontiers in Cellular and Infection Microbiology. 2016;6:95. doi:10.3389/fcimb.2016.00095.
66. Wang H, Lee I-S, Braun C, Enck P. Effect of Probiotics on Central Nervous System Functions in Animals and Humans: A Systematic Review. Journal of Neurogastroenterology and Motility. 2016;22(4):589-605. doi:10.5056/jnm16018.
67. Cryan, JF, O’Mahony, SM .: The microbiome-gut-brain axis: from bowel to behavior. 2011, Neurogastroenterol Motil. 23, 187-192.
68. Cryan, JF, Dinan, TG.: Mind-altering microorganisms: the impact of the gut microbiota on brain and behaviour. 2012, Nat Rev Neurosci. 13, 701-712.
69. Nobaek S, Johansson ML, Molin G, Ahrné S, Jeppsson B.: Alteration of intestinal microflora is associated with reduction in abdominal bloating and pain in patients with irritable bowel syndrome. Am J Gastroenterol. 2000 May;95(5):1231-8.
70. Hungin APS, Mulligan C, Pot B, et al. Systematic review: probiotics in the management of lower gastrointestinal symptoms in clinical practice – an evidence-based international guide. Alimentary Pharmacology & Therapeutics. 2013;38(8):864-886. doi:10.1111/apt.12460.
71. Agrawal A, Houghton LA, Morris J, Reilly B, Guyonnet D, Goupil Feuillerat N, Schlumberger A, Jakob S, Whorwell PJ.: Clinical trial: the effects of a fermented milk product containing Bifidobacterium lactis DN-173 010 on abdominal distension and gastrointestinal transit in irritable bowel syndrome with constipation. Aliment Pharmacol Ther. 2009 Jan;29(1):104-14. doi: 10.1111/j.1365-2036.2008.03853.x. Epub 2008 Sep 17.
72. Kim HJ, Camilleri M, McKinzie S, et al. A randomized controlled trial of a probiotic, VSL#3, on gut transit and symptoms in diarrhoea-predominant irritable bowel syndrome. Aliment Pharmacol Ther. 2003;17(7):895–904.
73. Guandalini S, Magazzù G, Chiaro A, et al. VSL#3 improves symptoms in children with irritable bowel syndrome: a multicenter, randomized, placebo-controlled, double-blind, crossover study. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2010;51(1):24–30
74. Kim HJ, Vazquez Roque MI, Camilleri M, et al. A randomized controlled trial of a probiotic combination VSL#3 and placebo in irritable bowel syndrome with bloating. Neurogastroenterol Motil. 2005;17(5):687–696.
75. Foley A, Burgell R, Barrett JS, Gibson PR. Management Strategies for Abdominal Bloating and Distension. Gastroenterology & Hepatology. 2014;10(9):561-571.
76. Zoppi G, Cinquetti M, Luciano A, Benini A, Muner A, Bertazzoni Minelli E: The intestinal ecosystem in chronic functional constipation. Acta Paediatr. 1998 Aug; 87(8):836-41.
77. Picard C, Fioramonti J, Francois A, Robinson T, Neant F, Matuchansky C. Review article: bifidobacteria as probiotic agents — physiological effects and clinical benefits. Aliment Pharmacol Ther. 2005;22:495–512.
78. Agrawal A, Houghton LA, Morris J, Reilly B, Guyonnet D, Goupil Feuillerat N, Schlumberger A, Jakob S, Whorwell PJ. Clinical trial: the effects of a fermented milk product containing Bifidobacterium lactis DN-173-010 on abdominal distension and gastrointestinal transit in irritable bowel syndrome with constipation. Aliment Pharmacol Ther. 2008:Epub ahead of print.
79. Bu LN, Chang MH, Ni YH, Chen HL, Cheng CC.: Lactobacillus casei rhamnosus Lcr35 in children with chronic constipation. Pediatr Int. 2007 Aug;49(4):485-90.
80. Krammer HJ, von Seggern H,Schaumburg Z, Neumer F.: Effect of Lactobacillus casei Shirota on colonic transit time in patients with chronic constipation. 2011. Coloproctology. 33. 109-113. 10.1007/s00053-011-0177-0.
81. Zhao Y, Yu Y-B. Intestinal microbiota and chronic constipation. SpringerPlus. 2016;5(1):1130. doi:10.1186/s40064-016-2821-1.